Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-04 / 255. szám

2019. NOVEMBER 4., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Takarékbank: az egyesülés után szünnap lesz a héten VÁLTOZÁS Korszakos átala­kuláson, üzleti és szervezeti megújuláson megy keresztül a Takarék Csoport, ezért no­vember 4-én és 5-én a Taka­rékbank Zrt. bankszünnapot tart. Az ügyfelek bankszámlá­ján szerdáig az október 31-én rendelkezésre álló zárófedezet lesz elérhető bankkártyával. Az első teljes körű kiszolgá­lást nyújtó banki munkanap november 6-a lesz az üzleti és szervezeti megújuláson áteső Takarékbanknál. Ezekben a na­pokban az informatikai rend­szerüket is megújítják, emiatt a Takarék Netbank és a Takarék Mobilapp szolgáltatások is szü­netelnek szerda reggel 8 óráig. A Takarék Csoport megúju­lása utolsó állomásához érke­zett. A 2010-es évek elején még több mint 120 kisebb-nagyobb takarékból álló integráció 2017 végére 12 regionális ta­karékszövetkezetben egyesült. 2018 novemberében a csoport központi bankjának közgyű­lésén a takarékok úgy dön­töttek, hogy egyetlen, orszá­gos lefedettségű kereskedel­mi bankban egyesülve folytat­ják tevékenységüket. A szektor végső integrációjának megha­tározó lépéseként, az országos fúzió lezárásaként, október 31- én tizenegy takarékszövetke­zet, valamint a Takarék Keres­kedelmi Bank Zrt. és a Taka­rékbank Zrt. egyesült. MW Emelkedő órabérek - a középvezetők is jól járnak Jobban megfizetik a fizikai munkát is Megugrott a fizikai munká­sok órabére az elmúlt hóna­pokban - derül ki egy mun­kaerő-kölcsönzéssel foglal­kozó, illetve egy könyvvizs­gáló cég adataiból. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Több mint ötödével, 1184 forintra nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a harmadik ne­gyedévben az egy évvel ko­rábbihoz képest, van olyan te­lepülés, ahol az átlagos szint az 1600 forintot is meghalad­ja - derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország kö­zös közleményéből. A mun­kaerő-kölcsönzéssel foglalko­zó, Magyarországon piacve­zető Trenkwalder közel 7 ezer munkavállaló béradatait dol­gozta fel elemzésében. A legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon és a Dunántúlon lódultak meg a fizikai átlagórabérek, már 1400-1600 forint felett járnak, eközben az Alföldön és Észak- Magyarországon 1000-1200 A legrosszabb és a legjobb nettó átlagkeresetű régiók* t Budapest Ka ‘ForittVHó forint között alakulnak. A fel­sőbb kategóriákban szintén gyorsul a bérnövekedés üte­me - közölte a BDO Magyar­­ország. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdo­nú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője béradatait vizs­gálva az 500 és 800 ezer fo­rint közötti havi bruttó fizeté­si sávban dolgozó alkalmazot­tak esetében 7,5 százalékos bérnövekedést tapasztalt az idei harmadik negyedéven az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Egy évvel koráb­ban még 3,9 százalékos volt a növekedés. Hamrák Viktor, a Trenk­walder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetője a közlemény­ben rámutatott: a munkaerő­­hiány miatt nem meglepő a fo­lyamatos béremelés, de jelenle­gi üteme hosszú távon gazdasá­gossági okokból nehezen lesz tartható. Rövid távon viszont a jelenlegihez hasonló gazdasá­gi környezetben továbbra is je­lentős reálbér-növekedéssel le­het számolni - jelezte. A Magyar Nemzet közben egy európai uniós felmérésre hivatkozva arról számolt be: nő a szakadék az unióban a gazdagok és a szegények kö­zött a tagállamokon belül. Ma­gyarországon viszont ennek az ellenkezője figyelhető meg. Az Eurofound összefog­lalójából kiderül: a nagyvá­rosi, fővárosi térségek a vidé­ki régiók rovására növeked­nek. Az erősen urbanizált ré­szeken az alkalmazottak 85- 90 százaléka a szolgáltatá­sokban dolgozik, jellemzően a versenyszféra cégeinél. Ez­zel szemben a vidéki települé­seken a szektort leginkább a közszféra adja, amelynek lét­száma mindenhol csökken. Magyarországon az európai trendekkel ellentétben csök­kent a különbség a legjobb fize­tésekkel kecsegtető budapesti térség és a legalacsonyabb ke­reseteket kínáló Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye között. HÍREK Kihirdették a kgfb új tarifáit BIZTOSÍTÁS Meghirdették a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítási (kgfb-) tarifá­kat - mondta a Magyar Biz­tosítók Szövetségének kom­munikációs vezetője az Mi­en. Lambert Gábor közöl­te, hogy a becslések szerint még mindig minden ötödik autóst érint a január 1-jei év­forduló. Az új díjakról novem­ber 11-ig kell tájékoztatni az ügyfeleket. A biztosítót vál­tóknak legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk szer­ződésüket, majd az év végéig kell megkötniük az újat. Lam­bert szerint a magyarországi kgfb-díjak európai összeha­sonlításban a legolcsóbbak közé tartoznak. MW Munkába vonhatók az idősebbek is FOGLALKOZTATÁS Az 55-64 éves korosztály foglalkozta­tásában még sok tartalék van, őket képzésekkel, to­vábbképzésekkel lehetne jobban bevonni a munkaerő­­piacra - mondta Csath Mag­dolna közgazdász, egyete­mi tanár az Ml-en. A KSH au­gusztusi adatai alapján eb­ben a korcsoportban 57 szá­zalék a foglalkoztatottság, Csath szerint a továbbkép­zésekkel növelni lehetne a foglalkoztatottsági mutatót. Az új szakképzési rendszer­ről elmondta, nem csak arra van szükség, amely a jelen igényeit fedi le, a jövőre is gondolni kell. MW A szőlő-pince idénymunkára szinte alig találnak tisztességesen dolgozó munkavállalót Fotó: MTI A szőlő-bor ágazatban is kevés a munkaerő Ösztönző juttatások MEZŐGAZDASÁG A mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari szektorokat az utóbbi időben különösen érzékenyen érinti a munkaerőhiány - írja a Vi­lággazdaság a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet által készített közös felmérésre támaszkodva. A probléma kul­csát elsősorban a szezonális foglalkoztatásban, a szakkép­zettség alacsony fokában és az egyéb szektorok elszívó hatá­sában látják. A felmérés egyéb­ként visszaigazolta azt az állí­tást, amely szerint az agráriu­­mon belül a szőlő-bor ágazat­ban is súlyos gondokat okoz a megfelelő munkaerő hiánya. Ez az a szektor, ahol különösen nagy jelentősége van a kellő létszámban és szakmailag fel­készült munkaerőnek. A borászatok állandó mun­kára nagy munkafegyelem­mel és problémamegoldó ké­pességgel rendelkező szakem­bereket keresnek. A szezoná­lis foglalkoztatás esetében vi­szont a munkafegyelmet tart­ják szem előtt. A vállalkozások a foglalkoztatás típusától füg­getlenül két fontos problémát jelöltek meg: a folyamatosan növekvő bérigényt és az ala­csony munkamorált. A felmérésből az is kiderül, hogy a borászatok a szőlő-pin­ce idénymunkára szinte alig találnak tisztességesen dolgo­zó munkavállalót. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy ál­landóan cserélődnek a munká­sok, a dolgozók megbízhatatla­nok és nem megfelelő a hozzá­állásuk és a munkamoráljuk. Az állandó és a szezonális munkaerő megtartása eseté­ben a juttatásalapú ösztönzők alkalmazása az elsődleges. Ez a felfogás egyébként az idény­munkások esetében is nagy szerepet kap. A foglalkoztatot­tak képzettségének javítása sem az állandó, sem a szezo­nális foglalkoztatás kapcsán nem jellemző. A vizsgálat szerint a megfe­lelő munkaerő megszerzésé­hez és megtartásához a bérek fedezetének biztosítása mel­lett szükséges lenne a képzési rendszer reformjára is. A foglalkoztatás növelése azonban kizárólag az ágazat jö­vedelemtermelő képességének javításával, a magasabb árú minőségi termékek arányának emelésével lehetne megvalósí­tani. A jelentés készítői szerint a szőlészeti-borászati vállalko­zások problémáinak túlnyomó része kezelhető lenne, ha na­gyobb intenzitással vennének részt a középfokú és felsőfokú gyakorlati képzésben. A szak­ember-utánpótlást a tanulók és hallgatók fogadásával és hosz­­szú távú elköteleződésével le1 hetne megoldani. MW Mélyponton a használt autók piaca VISSZAESÉS Csökkent a hasz­nált autók magyarországi im­portja 6,6 százalékkal az idei harmadik negyedévben, ezzel már kilenc hónapja tart a visz­­szaesés, ami a Das WeltAuto közleménye szerint elsősor­ban a forint-euró árfolyam ala­kulásának következménye. Idén január és szeptember között 117 352 használt autót hoztak be Magyarországra, 2,2 százalékkal kevesebbet, mint 2018 azonos időszakában. A leggyengébb hónap az au­gusztus volt, amikor 17,8 szá­zalékkal zuhant a behozatal. A hazai átírások ugyanak­kor továbbra is nőnek, eddig 603 303 gépkocsi cserélt gaz­dát a magyarországi használt autók piacán, 5,9 százalék­kal több, mint tavaly az elő ki­lenc hónapban. Frank György, a Das WeltAuto márkaigazga­tója rámutatott: az autóimpor­tot a forint-euró árfolyam be­folyásolja leginkább, de már annak is vannak jelei, hogy a használtautó-vásárlók kez­dik felismerni a külföldi autó­­vásárlás kockázatát. Szerinte nagy segítség lehet ugyanak­kor a használt autót vásárlók számára a lármű Szolgáltatási Platform, ahol bővebben infor­málódhatnak a járművekről. Az átírások adatai alapján belföldön és az importban is az alsó-középkategóriás autók voltak a legkeresettebbek az idén isi A külföldről behozott autók között továbbra is nép­szerűek a felső-középkategó­riás és egyterű autók. MW Hasznos támpont az értékbecslésben INGATLANPIAC Saját adatbázist hoztak létre az ingatlanérték­becslők, akiknek műszaki és egyéb fontos információk nél­kül, a NAV-tól kapott minimá­lis adatsorból kellene dolgoz­niuk. Ez hasznos támpont le­het addig, míg elkészül az át­fogó e-ingatlan-nyilvántartás. Az értékbecsléseket pontosí­tó adatbázisba évente mintegy 12 ezer lakás adatai kerülnek be az ezer ingatlanközvetítőtől anonim módon, a tulajdonosok önkéntes adatszolgáltatásával. Bankhitelhez, vagyonmeg­osztáshoz, öröklésnél, eladás­nál, vásárlásnál és még szá­mos helyzetben fontos az érin­tett ingatlanok pontos forgal­mi értékének ismerete. Az ér­tékbecsléshez azonban csak egyetlen hivatalos forrás áll rendelkezésre, amelynek a használata ajánlott, az igaz­ságügyi szakértőknek pe­dig kötelező: ez a NAV eladá­si adata. Ez csupán az ingat­lan méreteit tartalmazza, az épület vagy a lakás állapotát, műszaki paramétereit, fekvé­sét, megközelíthetőségét nem. Pedig még ugyanabban a ház­ban sem ugyanannyit érnek a földszinti és az emeleti, az ut­cai és az udvari lakások, ak­kor sem, ha az alapterületük azonos - írja a Világgazdaság. A Magyar Ingatlanközve­títők Országos Szövetsége (MIOSZ) szerint megoldás le­hetne egy műszaki adatlap, amölyet az ingatlan tulajdoni lapjához kellene csatolni. Ezen szerepelne a megalapozott ér­tékbecsléshez szükséges min­den információ. Ez 2022 őszé­re elvileg az értékbecslők ren­delkezésére áll, ha addigra el­készül és teljeskörűen hasz­nálható lesz az e-ingatlan­­nyilvántartás. A végeredmény egy naprakész, teljes körű adatsor lesz, amelyből még az is kiderül, hogy egy telek be­építése régészeti feltáráshoz kötött-e. A valós műszaki ál­lapot ismerete sokmilliós rá­fordítási kötelezettséget vagy megtakarítást jelent. MW Műszaki adatlap is kerülhetne a tulajdoni laphoz Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents