Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-16 / 266. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. NOVEMBER 16., SZOMBAT A gyógyszer Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu T alán nincs is manapság olyan magyar család, amely­nek tagjai ne ismernék és szeretnék a húslevest és ne tudnák, hogy az bizony a vasárnapi ebéd elmaradha­tatlan része. Meglepőnek tűnik, de a magyar étkezési szoká­sok közé csak az 1700-as években kerülhetett be ez a fogás, mert az ettől korábbi étlapon egyáltalán nem szerepel ez a fo­gás. Ám a XVIII. század elején már hazánkban is elterjedt ez az étel, persze előszörvleginkább a főúri, majd a polgári ün­nepi étkezéseknél. Nálunk is gyakran készül húsleves, kiváltképp, ha vala­ki beteg a családban. Bizonyára a gyógyító hatásfokáról nem készült külön tanulmány, ám azt már gyerekkorunk óta jól tudjuk, hogy a nagy­mama vagy az édesanya húslevese valódi gyógyszer. Nem csoda, hiszen belefőzik a törődést is. A fazékban las­sú tűzön rotyogó, zöldségfélékkel gazdagon megrakott leves illata aztán betölti az egész házat, és valahogyan hozzátarto­zik ez is az otthon illatához. Ezt a levest ugyanis nem lehet gyorsan összedobni. Gon­doskodni kell a legjobb alapanyagokról, figyelni, hogy a kellő időben habzik-e. Fokozatosan ízesíteni, hogy beváltsa a neki szánt feladatot, hozza össze a családot, s gyógyítsa a beteget. Ahogy kaptuk, úgy örökítjük mi is tovább ezt az érzést, és remélhetőleg a gyermekeink is ezt fogják továbbadni, vasár­naponként a családnak zacskós levesek helyett saját készíté­sű húslevest fognak tálalni. Remélhetőleg gyermekeink is ezt fogják tálalni Habis: Üdvözlöm a való világban! EGER Habis László, Eger volt polgármestere közlemény­ben reagált a jelenlegi polgár­­mester, Mirkóczki Ádám csü­törtökön megtartott sajtótájé­koztatójára.- Mirkóczki Ádám szavai­val élve: megdöbbentő az al­kalmatlanság, amiről tanú­ságot tett - fogalmazott Habis László. - Ennek oka az lehet, hogy rájött: egy dolog a Job­bik pártszóvivőjeként sajtó­­tájékoztatókat tartani és egé­szen más dolog polgármester­ként egy megyei jogú város­ért dolgozni. Az előző városvezető ki­emelte: 2019 őszéig pár év alatt 40 milliárd forint fej­lesztési forrás érkezett az ön­­kormányzathoz. A polgár-' mesteri átadás-átvétel pilla­natában a város kasszájában a készpénz meghaladta a 22,5 milliárd forintot, a befekte­tett eszközök értéke megkö­zelítette a 80 milliárdot.- Az idei költségvetésben a tartalék megközelítően 770 millió forint - folytatta. - A több mint százmilliárdos vagyontömeg biztos, jó alap a folytatáshoz. A jelenlegi pol­gármester állításaival szem­ben a valóság az, hogy nem történt fedezet nélküli köte­lezettségvállalás, nincs kifi­zetetlen vagy lejárt számla sem. Amit csütörtökön mon­dott, az nettó hazugság! Év­tizedeken át állítottam ösz­­sze Eger költségvetését, az el­múlt 13 évben soha nem hisz­­tiztem azért, mert a polgár­­mesteri feladat meghaladná a képességeimet. Üdvözlöm Mirkóczki Ádámot a való vi­lágban, ahol nem elég csak beszélni! - fogalmazott. Habis László közlésében aláhúzta: a jelenlegi polgár­­mester a sajtótájékoztatón nem tett mást, mint vázolt olyan feladatokat, amelyek­kel a megyei jogú városok vezetői nap mint nap szem­besülnek. Kíváncsian várja, ezek közül mit tud megolda­ni a maga erejéből. HMH Kérdés, ki térítse meg a vaddal ütközés kárait? Közös káralap lenne a legjobb megoldás A nagyvadállomány folyton nő, ezért a vadütközések veszélye is fokozódik Illusztráció: Shutterstock A közelmúltban jelent meg a Mit tehetünk, ha vaddal ütközünk? című írásunk, amelyben a károsultak olda­láról néztük meg a teendő­ket. A vadásztársaságok kö­zös káralap létrehozásában látnák a megoldást az ilyen esetekre. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE Egy konkrét vad­­ütközéses baleset kapcsán osztottuk meg a közelmúltban olvasóinkkal a tennivalókat, illetve azt, hogy ki a felelős a kárért és hogyan érvénye­síthetjük az ezzel összefüggő igényünket. Kitértünk arra is, hogy végső megoldásként szó­ba jöhet a polgári per, s ha a vadásztársaság felelősségét megállapítják, úgy azon károk megtérítésére kötelezhető, me­lyek a vaddal való ütközés so­rán keletkeztek. Károsult em­berünk azt is felvetette, hogy a társaságoknak legyen bizto­sítójuk, amely fizet ilyen eset­ben a káreseményért. Cikkünk megjelenését köve­tően ültünk le az Országos Ma­gyar Vadászkamara Heves Me­gyei Területi szervezetének tit­kárával, Kovács István János­sal, hogy tisztázzuk, ki is a fe­lelős a bekövetkezett kár meg­térítéséért. Érdeklődésünkre elmondta, évtizedes gond ez. Hangsúlyozta, a vad az állam tulajdona, a vadászati jog a te­rület tulajdonosáé, aki haszon­bérbe adhatja a területet a va­dásztársaságoknak. Megyénk­ben hatvankét vadászterüle­ten folyik vadgazdálkodás je­lenleg. Mivel a közutak a va­dak élőhelyein helyezkednek el, nehéz megállapítani, hogy egy vadütközés során ki a fe­lelős a károkért. Tény, hogy a vadászati törvény rendelkezik a vadgazdálkodás mikéntjé­ről és felelősségéről, azonban az ütközéses eseteknél mindig szem előtt kell tartani, hogy az üzembentartók felróható­ságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megté­ríteni. A szakember hangsúlyoz­ta, az ilyen baleseteknél va­lóban a legfontosabb a rend­őrség alapos helyszíni szem­léje, amely alapján egy ké­sőbbi bírósági eljáráson re­konstruálni tudják a történ­teket. Ilyenkor nem elhanya­golható például az a szem­pont sem, hogy a közút keze­lésében lévő útszakasz mel­lett lévő padka, árokrész mi­lyen állapotban van. Ha méte­res bozót határolja az utat, a kiugró vadat alig tudja észlel­ni a sofőr. A relatív gyorshaj­tás ugyancsak oka lehet az üt­közésnek, s ez már például az autóvezető felelőssége. A va­dásztársaságok részéről ségí­­ti a megelőzést a vadveszélyt jelző táblák szakszerű kihe­lyezése, azonban ez sem ol­csó mulatság. A biztosító társaságok sem mindig partnerek az ilyen jel­legű esetekben a kárrendezés­ben, pedig a vadásztársaságok részéről lenne erre megfizet­hető igény. Extrém esetben például, egy maradandó egészségi káro­kat, illetve nagy anyagi vesz­teséget okozó - 8-10 millió fo­rintos - káresetnél fel is szá­molhatnak egy-egy kisebb va­dásztársaságot. Ez senkinek nem érdeke, hiszen ebben az esetben minden szereplő hop­pon marad. Jelenleg a vad és gépjármű összeütközésre vonatkozó sza­bályokat a Polgári törvény­­könyv tartalmazza. Ebből a legfontosabb rendelkezés: ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentar­tók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. A veszélyes üzemek találkozása esetén, ha a gépjármű vezetője, a va­dászatra jogosult magatartása nem róható fel, akkor a két fél saját maga viseli a balesetben érintett javakban okozott káro­kat, mindenki a saját kárát. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu A legjobb a közös kockázatviselés lenne Kovács István azt mondja, a va­dásztársaságok évek óta szor­galmazzák közös káralap lét­rehozását, amelyben a Magyar Állam mint a vad tulajdonosa és a közút fenntartója, illetve a vadásztársaságok területük sa­játosságainak arányában, va­lamint az autós - például cas­co kötésével - együtt viselnék a kockázatot. Egy bírósági eljá­rás után ebből az alapból lehet­ne kártalanítani a károsultakat. Erre mind nagyobb szükség len­ne, mivel a nagyvad állomány az elmúlt években jelentősen emelkedett, s a balesetek ve­szélye is nőtt. Az egyeztetések folynak a témáról. Addig is fon­tos az elővigyázatosság, a meg­előzés, javasolt az érintett út­szakaszon a sebesség csökken­tése, vagy vadriasztó beszerzé­se is. A későbbi jogvita és a ter­jedelmes bizonyítási eljárás el­kerülése érdekében érdemes casco vagy vadkár-kiegészítő biztosítást kötni. Idén a legeredményesebb intézmény az EKE gyakorlóiskola Jól versenyeztek a diákok Távozik hivatalából az eddigi jegyző EGER Az általános iskolák nyol­cadik osztályos tanulóinak ki­írt Neumann tantárgyi ver­seny eredményeit hirdették ki pénteken a Neumann János Gimnáziumban. Az idén is sok egri, vidéki és megyén kívü­li diák jelentkezett a megmé­retésre. A legeredményesebb alsófokú intézmény a Neu­­mann-versenyeken az Eszter­­házy Károly Egyetem Gyakor­ló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógi­ai Intézet volt. A megszokott matematika, informatika, fizika, angol, né­met, magyar nyelv és irodalom tantárgyi tudáspróbákon túl népszerű volt A mi Európánk és a Természettudomány, Cso­dálatos világunk című vetél­kedés. Háromszáz tantárgyi jelentkezést regisztráltak. Az eseményen dr. Sipos Mi­hály, a Neumann gimnázium igazgatója aláhúzta, az intéz­ményük minden évben meg­kapta a megye legeredménye­sebb iskolája címet.- A tanulmányi versenyek legnagyobb eredménye a kö­zös munka, a versengések nagy segítséget adnak az ok­tató, nevelő tevékenységünk­höz. A Neumann sokféle kíná­latot tár az általános iskolások elé - mondta. Sz. K. Révész Gergely, az egri Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója veszi át jutalmát dr. Sipos Mihálytól Fotó: Berán Dániel LŐRINCI A jövő héttől nem Schottner Norbert vezeti a pol­gármesteri hivatal apparátu­sát. Közös megegyezéssel tá­vozik posztjáról, s november 19-étől a Komárom-Esztergom megyei Esztergom városának a jegyzője lesz. Mint fogalma­zott, ez jelentős döntés szá­mára, mivel százharminc ta­gú hivatal élére áll. A képvise­lő-testület legutóbbi ülésén el is köszönt a városvezetés tag­jaitól. A fiatal szakember hat éve került a megyénkben városba, ahol előbb aljegyzőként, majd jegyzőként tevékenykedett. Utódját várhatóan csak a jövő évi költségvetés elfogadása, február után nevezik ki. Ad­dig dr. Pető Ernő, a pénzügyi osztály vezetője - aki egyben aljegyző is - látja el a jegyzői teendőket. Víg Zoltán polgármes­ter nyilvánosan is méltatta Schottner Norbert munkáját. Azt mondta, megérti a dönté­sét, ami szerint egy fiatal, agi­lis és hozzáértő ember szak­mailag újabb kihívásoknak igyekszik megfelelni egy jó­val nagyobb, harmincezres település önkormányzatánál. Hozzátette: ha ennyi idős vol­na, vélhetően ő maga sem ten­ne másképpen. T. 0.

Next

/
Thumbnails
Contents