Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-02 / 254. szám
helyőrségvers Juhász Kristóf Házépítők Lakótelepek tömegsírjaiból nagyvárosok gyehennájából Mammon, Moloch, Ahrimán poklából zászlók és jelszavak nélkül halkan, büszkén vonulnak ki. Isten látja őket, ők látják Istent. Ilyenkor minek kiabálni. Aztán zúgatják a betonkeverőt öntik a sittet, cserélik a csempét zsebükbe dugott jegygyűrűvel pakolják a téglát, költik a kölcsönt legalább karácsonyra lakható. Majd tavaszig esznek bogarat. Kétszemélyes honfoglalás. Aztán csönd a hajlék dísze a teremtett a teremtést figyeli folytatja szóval, tudattal, tettel jászlat ácsol, trónt és feszületet és nem különbözik közben a tájtól. Angyalok, szentek, régi királyok. Élők, holtak, nyikorgó kapuk. *-f f. y r->j < ° fy Szauer Ágoston Fizika Már egy pohár víz más közeg, a fény, idő másképp rohan. Bár van pár képlet, jó öreg, titok marad még biztosan. Háromdimenziós keret - csak ennyit enged jó Urunk. Egy konstans, szorzó még lehet, anélkül semmit nem tudunk. Krimi A körben álló bútorok tanúk és hűen cinkosok. A hallgatásuk mély, konok, kontúrjuk néha imbolyog, lakkjukban árnyak, ujjnyomok. Zsanérjuk régen nem forog. Öblükben vállfák, fémhorog, s egy ismeretlen, gyűrt dolog. Meghívás Felmérjük most a nagyszobát. Egy csipkén zöld varródoboz, fülledt lég, kávégőzt hoz át, könyvek, sok német és orosz. 5 Szerep 2 (akril, olaj, vászon, 70 »100 cm, 2010) Csikós Szilvia Axiómák gúzsba kötött fantázia kötelező beszédhiba üvegfalú titokszoba vén tükör - törött, vakotás agyontapsolt, kínos blamázs amit szégyellsz, akarja más hűtlen, bájtalan kiskutya rozsdamarta aranyóra részeges szomorúfűzfa Akik élnek, énekelnek akik teremtett lélekkel bírnak akik átlátnak a világ sötétjén elhagyják a nagyvárosokat utánuk mennek a dús földekre a pokol kiürül, s megtelik újra a verítékes, sűrűn barázdált éden. Egy képen hárfázó leány. Gobelint utánzó szűk szövet. Bonbont kínál egy porcelán, és látni barna szörpöket. A néni. Kontya van neki, az ókulája jó erős. Mosollyal sem feledteti, hogy nincs itt semmi ismerős. 20ig. ősz, Szent Kozma és Szent Dómján. barátságos elárulás kurta életet akarás élvvel - pocsolyavíz-ivás elhúzás a jóvilágból: egészségest beteg ápol, s mindig tíz marad a százból üres frigó élvezete szürke semmik dicsérete hét rovátka háromdébe’ az egy énben tömegszállás sivatagban nyárfa-vágás mély gödörbe’ veremásás botlós lépésekre vágyás meddő földbe bő magszórás nincsek közül bölcs választás bűnért dics meg kitüntetés torz eszmének éljenezés lefokozós kinevezés repülővel kutyagolás nyár derekán kabátlopás vasbakancsba’ csárdás-ropás verébhiány villanydróton zárva tábla nyitott bolton mély sóhajtás fönn a Holdon- mit mondjak még, hogy elhiggyem, a világba’ rendben minden -2019. november IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
