Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-09 / 260. szám
12 TÖRTÉNELEM 2019. NOVEMBER 9., SZOMBAT Nácikkal is üzleteltek a magyar kommunisták Európai uniós pénzből állítanak emléket a radikális páholynak Szabadkőműves múzeum DOKUMENTUM Újabb izgalmas résszel jelentkezett a Pesti- Srácok oldalon az A hálózat című rovat. Mező Gábor történész, folytatva a kommunista diktatúra hálótrendszerének feltérképezését, ezúttal a Mineralimpex külkereskedelmi vállalat egyik vezetőjének életútját mutatta be. A Borvendég Zsuzsanna történész kutatásaira is támaszkodó tényfeltáró dolgozat megdöbbentő hátteret fest a kommunista diktatúra gazdasági haszonélvezőinek tevékenységéről, akik milliárdokkal károsították meg az államot. Egyikük életútját idén elismeréssel is jutalmazták, Tóth József tihanyi díszpolgári címet kapott. A laudációban egyebek mellett elhangzott: Tóth József Tihany fejlődése, gyarapodása, tekintélyének és hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet végzett, életművével elismerést szerzett, köztiszteletben áll. Életpályájáról kiderült, „...a veszprémi Vegyipari Egyetemen 1968- ban vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetem [akkoriban még Marx Károly - M. G.j mérnökközgazdász szakát, és ugyanott doktorált. Pályafutását a Mineralimpex Olaj- és Bányatermék Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte, 15 éven át a vállalat vezérigazgatója”- áll az augusztusi hírben. A méltatásból viszont kimaradt egy lényeges információ- hívta fel a figyelmet Mező Gábor. Majd hozzátette: Tóth József, a kádári diktatúrában azt a Mineralimpexet vezette, amelynek „köszönhetően” több milliárd forint kár érte az országot. Tóth és elődje közreműködtek abban, hogy svájci cégeken keresztül akkori értéken is több milliárd forintot lopjanak el az iráni olaj Magyarországra nézve veszteséges amerikai exportjából. A Tóthék által okozott kár jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánk a rendszerváltás idejére az államcsőd szélére sodródott. Az 1989-es, 19,5 milliárd forintnyi költségvetési hiányból ugyanis 3,7 milliárd forintot tett ki az a népgazdasági kár, amit egy korabeli belső vizsgálat szerint az újdonsült díszpolgár és elhunyt elődje, Russay István (másodállásban hírszerző) idézett elő a gátlástalanságával - írja Mező Gábor. Majd így folytatja: „...hogy még szebb legyen a történet: Russay ausztriai partnere egy volt SS-tiszt volt, akivel a rendszerváltás után is folytatták az ügyleteket. Tóth a sport világában is magasra jutott a rendszerváltás után, a Mineralimpex pénzéből ő fizette a Taróczy Balázsféle első teniszgálákat, majd egyszerre lettek a kilencvenes években a teniszszövetség alelnökei. Tóth a rendszerváltás után is a Mineralimpexnél maradt, megmaradtak a közös üzletek a korábbi osztrák SS-tiszttel, majd Tóth átigazolt a Molhoz.” MW Szabadkőműves páholy» — Freimaurerloge. nagyvárad Régi képes levelezőlap a nagyváradi szabadkőműves páholy épületéről Fotó: MW Lassan befejezik a radikális szabadkőművesség bölcsőjének számító épület felújítását Nagyváradon. A László király páholy egykori ingatlanában olyan alakok munkálkodtak, akik hozzájárultak Magyarország szétdarabolásához. Balázs D. Attila ■ attila.d.balazs@mediaworks.hu PARTIUM Sikerült bejutnunk a nagyváradi László király szabadkőműves páholy felújítás alatt álló épületébe. A rossz emlékezetű házban a város román vezetése ugyanis múzeumot akar létrehozni a szabadkőművesek előtt tisztelegve. Nagyvárad, polgármestere, Ilié Bolojan néhány éve büszkén jelentette ki, hogy tudomása szerint ez lesz az első ilyen intézmény az országban. Tegyük hozzá, minden bizonynyal a Kárpát-medencében is, mert ilyen létesítményt főképp csak Nyugaton találni. A felújításra mintegy 380 millió forintnyi EU-s pénzt kapott a város. Az elöljáró korábban úgy fogalmazott: korhű berendezések ugyan nem állnak rendelkezésre, de a belső teret úgy akarják kialakítani, ahogy egykoron volt, „ami nem olyan nehéz, mert a szabadkőművesség egy konzervatív mozgalom, évszázadokon keresztül bejáratott, változatlan szabályokkal és azonosító elemekkel”. A tervekről többet nem lehet tudni, de Bolojan álma nyilvánvaló tisztelgés azok előtt, akik aknamunkájukkal hoz-Magyar szobor nem állhat a főtéren A polgármester lépésén persze nincs mit csodálkozni, hiszen nem véletlenül húznak egyre gyakoribb párhuzamot közötte és az egykori magyarellenes kolozsvári városvezető, Gheorghe Funar között. Személyében ugyanis egy olyan vezetőt kell elképzelni, aki néhány éve láthatóan arra játszik, hogy átalakítsa Várad magyar arculatát, mindezt felújításnak, fejlesztésnek álcázva. Többek között nem lehet már zöldre festeni a házakat sem a történelmi városközpontban, a magyar múltat pedig, ahol csak lehet, továbbra is elfedik. Magyar szobor nem állhat Várad frissen felújított főterén, még a városalapító Szent Lászlóé sem, pedig a lovagkirály leánya az ortodox egyház szentjének számít Irén néven. Persze szép szobrot kapott az egyik trianoni térképrajzoló, Édouard de Martonne, aki szintúgy közrejátszott a város Romániához csatolásában, akárcsak a szabadkőművesek. zájárultak a trianoni tragédiához is. Egy helyi történész szerint a hirtelen jött felújítási ötlet mögött a romániai szabadkőműves páholyok nagy száma és aktivitása is közrejátszhatott. Az amúgy magyar nyelven beszélő egykori páholytagok persze nem véletlenül hagyták el szervezetük nevéből a „szent” szót. Az ugyanis túl keresztényi hangzást kölcsönzött volna, ahogy a nagy uralkodó által vallott eszmék is távol álltak tőlük. 1903-ban ki is jelentették, hogy szerintük maga a római katolikus egyház a „nemzeti veszedelem”, amelynek összes iskoláját és vagyonát is államosítani kell. A páholyokban fejlődött ki a későbbi kommunista diktatúra eszmeisége. A fentiek alapján nem is olyan nehéz kitalálni, hogy miért erre, az egyik legkárosabb és legradikálisabb magyar páholyházra esett a választás. A városházán talán még azt is tudhatják, hogy 1920 májusában azért oszlatták fel a magyarországi szabadkőművességet, mert hozzájárult a Károlyi-féle „forradalomhoz” és a bolsevista hatalomátvételhez. Tagjai megtagadták hazájukat, vallásukat, nemzetiségüket, és nemzetromboló aknamunkát végeztek, sőt még 1920 tavaszán is titokban konspiráltak Magyarország ellen. Az 1901-re elkészült terebélyes váradi páholyházat a városvezetés pár éve vette át a pénzügyminisztériumtól. A városközponthoz tartozó épület küllemében ma is jelzi, hogy falai között titkos munka folyt. Timpanonos bejárata mellett ablakokat sem találunk, az avatatlan szemek elől elbújó tagok az épület hátsó traktusából kapták a fényt. Ottjártunkkor egy magyar munkás vezetett körbe a termekben, aki semmilyen inHamarosan befejezik a felújítást Fotó: MW formációt nem tudott a projektről, de nagyon készséges volt. A hatalmas belmagasságú szobák mindegyikében és már kívül is le volt verve a vakolat. Annyit tudtunk meg, hogy az amúgy is puritán épületen nem végeznek különösebb átalakítást, és megmaradnak a több mint százéves nyílászárók. Meglepő volt látni, hogy egy legalább 60-70 négyzetméteres sötét, ablak nélküli, színházteremre emlékeztető helyiség is van az épületben. A páholytagok minden bizonynyal itt tartották a nagyobb összejöveteleket. A renováláskor találtak több dokumentumot is, amelyek a tagok neveit is tartalmazták, de ezek már az építkezés vezetőjénél landoltak. Megtudtuk, hogy számos összetört szobrot is felleltek a pincében, ezeket - megdöbbenésünkre - állítólag a törmelék közé dobták. Raffay Ernő: Nagyváradról indult ki a felforgató eszme A szabadkőműveseknek az ország szétesésében játszott szerepük puszta említése is összeesküvés-elméletnek számított egészen addig, amíg Raffay Ernő 2010 óta meg nem jelentette ez irányú könyveit. A történész több ezer szabadkőműves-jegyzőkönyv alapján bizonyította be, hogy a jótékonykodásáról nevezetes szervezet csak álcaként használta a jó cselekedeteket, a háttérben titokban államellenes összeesküvést szervezett, amelynek fő célja a hatalom törvénytelen megszerzése volt. Éppen Nagyváradon, a László király páholyban született meg az a dokumentum, amely ezt a célt fogalmazta meg 1899-ben. A Harcoló szabadkőművesség és a Politizáló szabadkőművesség című kötetben Raffay Ernő részletesen ismerteti a Magyar Országos Levéltárban található szabadkőművesjegyzőkönyveket. Pontosan dokumentálja a Károlyi Mihály féle első szabadkőműves kormány létrejöttének előzményeit és azt is, hogy a magyar polgárokat gyilkoló bolsevizmus eszméje és a Tanácsköztársaság rémuralmának ideológiai háttere a Martinovics szabadkőműves páholyban alakult ki.
