Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-26 / 249. szám
2019. október 26. III. évfolyam 43. szám 4 Szilágyi-Nagy Ildikó novellája 5 Z. Németh István és Karkó Ádám versei 6-Vendégünk a Magyar írószövetség IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET FF akár a porcok, a percek is kikopnak, felhúzzák a horgony t az ősz családapák FF Kazinczy 260 Hazafelé (papír, pasztell, 1926 - a bajai Türr István Múzeum gyűjteménye, leltári szám: K 69.2.8) vezervers Szőcs Géza Árnyak a Házsongárdban 1. Aletta (Túl minden pátoszon) Helló, ma Halloween. Az élet ellovan. Föld a takaróm, kő a vánkosom. Mellettem pedig - ő az, Jánosom. Csönd van itt nagyon. Ki már nem szuszog, sírba engedik. Sírba engedik. Síromon egy őz árnya átoson. Túl a hegyeken hattyú dala szól: túl a tengeren s minden pátoszon. Túl az óceán. A kő alatt Aletta alszik és hattyú dalol a fán. Én alszom itt kifinomult fülekkel. Hallgatom ezt a cincogó beszédet: Gáspár az. Ő a bőregér a Házsongárdban. Ő a bőregér, egérbőr kalapjában. Ismerem már a denevér beszédét, ismerem én azt alapjában. 2. A denevér kalapja Kalapom most tovalibben, piros foltként úszik át, míg a havakat szitálják fönn az égi nagy sziták. Kazinczy Ferenc A neo- és palaeologus Nem magyar a nyelv már, nem az a ruha! Németes ízlés Lepte meg ezt és azt, s korcsosodásra jutunk! így kesereg Fürmender uram, mivel urfia térdig Érő mentéjét párizsi módra szélé, S négy öt kendőtől vastag nyaka, s üstöké borzas, S ah, a huncfutka s cafli becsébe veszett. S csendet mond mikor ír, s kecset és kegyet; ami reménység Volt eddig, hosszú mondani! néki remény. S év neki az esztendő, szeretett lyánykája barátné, S futja komám-asszonyt s csillagom-adta Borist. Fürmender, te ne légy urficska; te, nagy Für-men-der, Légy Fürmender! te, légy elegánt, elegánt! 3. Aletta Itt a földben fény szivárog: kútba ejtett csillár volna? Fény szüremlik át a földön: rég elásott templomok. * * 4. És Prokné, a rigó — vagy Léda, a hattyú, vagy Dsida Jenő, a költő - így dalolt a fán: * , De az élet járja táncát, új Helénák lépnek színre, új Nérók és Hektorok. Új szerelmek váiják őket s réges-régi színpadok. Váiják meg visszavárják őket. Új tangóra kérik Trisztánt új meg új Oféliák, szirén hangja járja át a lidércfényes éjszakát. Járja át az éjszakát. S ha a táncból egy kidőlne helyét másnak adva át, mindig várják új hajósuk Kalüpszók és Nauszikaák. És a fehér Házsongárdon piros kalap úszik át. 5. Hajósok dala a Házsongárdban Az óceántól sós a szám Vedd el tőlem az óceánt Ezt mormogja a vén hajós Neked adom az óceánt Vedd el a számról, íze sós. 6. Aletta. Záróra Helló, ma volt Halloween. S amíg a téli temetőkert haván az árnyak átosonnak lezárom most mint emlékképnek szerelmes szemét Jánosomnak. 1 I 1