Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-22 / 246. szám
^2 1956 forradalma hevesben 2019. OKTÓBER 22., KEDD Az 1956-os forradalom pillanatai Hevesben október második felében Röplapszórás, szoborledöntés, tüntetések, lincshangulat „A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez: Mit rdkenlek a századok Lemossuk a gyalázatot /" Petön Gyöngyös, 1956. november hó 1. GYÖNGYÖSI HÍRLAP GYÖNGYÖS VÁROS MUNKÁSTANÁCSÁNAK LAPJA A győri Forradalmi Tanács rádiója közli: Követeljük, hogy legkésőbb 19S7. január végéig szabad választásokat tiízzön ki a kormány több párt részvételével PSI A 2016 októberében a Bródy könyvtárban kiállított gyöngyösi újság 1956-os száma a forradalom követeléseivel Fotó: Berán Dániel cionáriusai, rendőrök, katonák, szakszervezeti, DISZ- és MEFESZ-vezetők lettek a tagjai. Ez szükséges is volt, hiszen incidens alakult ki a városi, s a járási pártháznál. Ott voltak azok a fegyveres ózdiak, akik megfenyegették a várost, hogy ha nem engedik szabadon az elfogottakat és nem adják ki Andrásfit, szétlövik Egert. Andrásfi kikerült a pártházból. Az utcán lincshangulatban a hadnagyot az úttesten vonszolták és szélsőséges elemek a felakasztását követelték. A Bíró Lajos által vezetett főiskolás nemzetőrök mentették ki őt a tömegből. Emlékművet romboltak Erdőkövesden Pétervásárai járás: Pétervásárán október 26-án alakították meg az ideiglenes munkástanácsot. Bátorban október 27-én este az Ózdról hazatérő munkások bementek a tanácsházára, lemondatták a ta-Még Elvis Presley is felszólalt 63 éve a magyarok érdekében Hatvanhárom esztendeje lesz már holnap annak, hogy kitört az 1956-os forradalom. Az akkori október 23-i fővárosi eseményeket követően hazánk vidéki településein csatlakoztak a magyar szabadságharcához. Cseh Zita és dr. Kozári József kutatásai alapján a Heves megyében 1956. október 24-31. között történtekről adunk számot a lapunkban 2001-ben publikáltak alapján. Hírlap-összeállítás szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai címmel 2006-ban jelent meg Cseh Zita, a Heves Megyei Levéltár főlevéltárosa által összeállított igényes és alapos munkát tartalmazó kötet, amelyet szintén forrásmunkaként használtunk. Hallgatók, diákok tüntetése Egerben Október 24.: Este kisebb demonstráció volt Eger belvárosában. Főleg diákokból álló társaság Kossuth-nótákat énekelve és forradalmi jelszavakat skandálva vonult a Széchenyi utcán. Október 25.: Diákküldöttek érkeztek Egerbe Budapestről, Miskolcról és Szegedről, „munkásküldöttek” Ózdról és Borsodnádasdról. Agitációjuk hatására az egri fiatalok az AKÜV gépjárműveivel kimentek Gyöngyösre, Hatvanba és a környék falvaiba, hogy elmagyarázzák, mi is történt az előző napokban. Este újabb tüntetésen, Egerben a pedagógiai főiskola hallgatói, illetve a Dobó István Gimnázium diákjai, tanárai vettek részt, szovjetellenes jelszavakat hangoztattak. Október 26.: A közterekről, középületekről eltűntek a kommunista szimbólumok. Október 27.: Az Ózdról és Miskolcról érkezettek a fővárosi harcokba akartak bekapcsolódni, ide fegyverekért jöttek. Egy részük ittas volt, hangoskodtak, ugyanakkor egyre több egri lakos csatlakozott hozzájuk, fegyvert és az ÁVH feloszlatását követelve. A városi rendőrkapitányságról Vince és Szabó századosok felkeresték a főiskolán Bíró Lajost, a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége elnökhelyettesét, hogy a város közrendjének fenntartásáról, illetve az ÁVH sorsáról tárgyaljanak. Megállapodtak, hogy az ÁVH alkalmazottjai békésen elhagyják a várost. Ám a csoportjaik a Bükk erdőibe menekültek. Időközben az ÁVH épületét elfoglalta egy független fegyveres csoport. Tompa András rendőr százados, tiszti őrparancsnok vezetésével a pártházhoz vonultak, és a korábban a tömegbe lövő Andrásfi hadnagy kiadatását követelték. A pártház védői és a kint lévő tömeg között tűzpárbaj alakult ki, de senki sem sebesült meg. A Városvédelmi Bizottság harckocsit vezényelt az épület elé, majd a lövöldöző ózdiak egy részét a járőrök összeszedték és lefegyverezték. A megyei pártbizottság épületében alakult meg Eger Városvédelmi Bizottsága, melynek pártbizottsági tagok, a megyei és városi tanács funk-A szeretlekmagyarország.hu szerint szerte a világban nagy visszhangja volt a forradalomnak, több ország elítélte a Szovjetuniót, a lengyelek ruhákat, élelmet küldtek. Még Elvis Presley is felszólalt a magyarok érdekében, a Time magazin pedig az év emberének a „magyar szabadságharcost’’ választotta. A sors furcsa iróniája folytán a következő évben ugyanez a díj Hruscsovnakjárt... 1956. november 18-án New York-i emigránsok egy csoportja felment a Szabadság-szoborba és amíg a csoport fele a többi turistát lassította, addig Mártonffy István mérnök - akinek a testére volt csavarva egy magyar zászló - és néhány társa leverték a Szabadság-szobor fáklyájához vezető szűk lépcső lakatját, majd kitűzték a magyar zászlót és a feliratot: „Stop genocide, save Hungary” („Állítsák meg a tömeggyilkosságot, mentsék meg Magyarországot„). Mártonffyékat végül nem tartóztatták le. A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján csaknem 200 ezer magyar hagyta el az országot. nács végrehajtó-bizottságát, ideiglenes forradalmi munkástanácsot hoztak létre. Erdőkövesden október 25-én este háromszázan vonultak fel, kommunista szerzők könyveit, vörös zászlókat és drapériákat, Sztálin-, Lenin- és Rákosi-szobrokat semmisítettek meg. Hevesaranyoson október 25-én kétszázan tüntettek. Bekölcén október 26-án a demonstrálok az iskola homlokzatán lévő címert leverték, a tanácson talált vörös zászlót elégették, majd ideiglenes elnököt választottak a létrehozandó munkástanács élére. Bükkszentmártonban 27-én egy társaság az ablakon át behatolt a tanácsházára, és az ott talált írógépen több példányban legépelve a miskolci forradalmárok követeléseit, röplapokat készített. A begyűjtési biztos kiadását követelték Füzesabonyi Járás: Október 26-án este egy helybeli fiatalokból, valamint MÁV-dolgozókból álló csoport Füzesabonyban ledöntötte a szovjet emlékművet. Szihalmon a forradalmi tanács megválasztására összegyűlt, felfokozott hangulatú tömeg a tanácstitkár, valamint a begyűjtési biztos kiadatását követelte. Miután nem találták őket, a begyűjtési osztályvezető lakására mentek, akit - egyes források szerint - megvertek. Közben egy másik csoport a kiegészítő parancsnokságot fegyverezte és váltotta le. A kiskereskedelmi vállalat zsidó származású vezetőjét ittas személyek az utcára akarták hurcolni, hogy ott agyonverjék. A tragédiát a kiegészítő parancsnokság egyik beosztottja akadályozta meg. Gyöngyösi Járás: Október 26-án diákok érkeztek Gyöngyösre Budapestről, Miskolcról és Egerből, hogy néma tüntetést szerveznek. Az elmaradt 1200 ember - a környékbeli bányászok, a város üzemeinek munkásai, parasztok, diákokból - eltávolította az épületekről a kommunista szimbólumokat. A tömeg a laktanyához vonult, hogy a Hatvanból visszafordított miskolciakat kiszabadítsa. A katonáknak kiszorították az épületbe behatolt tömeget, amely egy harckocsit elfoglalva a szovjet emlékmű ledöntéséhez vonult. Este egy teherautóval közlekedő csoport fegyvert követelve újra megjelent a laktanyánál, ahonnan elindítottak egy harckocsit, és az őrség riasztó össztüzet adott a levegőbe. Ez a jelenet éjszaka többször megismétlődött, mindennek az Abasárról segítségül hívott harckocsi-zászlóalj megjelenése vetett véget. A járás legtöbb községében október 26-27-én került tüntettek. Eltávolították az önkényuralmi szimbólumokat, ledöntötték a szovjet emlékműveket. Abasáron az október 27-én megalakult munkástanács létrejöttéhez a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár dolgozói adtak hathatós segítséget. Az abasári páncélosalakulat a kapott parancs értelmében október 29-én választott forradalmi katonatanácsot. Adácson október 28-án a felvonulók a szovjet csapatok kivonását, a kommunista párt tagjainak eltávolítását a vezetésből, a tanács feloszlatását követelték, és összetörték az artézi kúton lévő vörös csillagot. Detken október 27-én volt tüntetés, melynek szervezője volt Dér György, illetve Pelle György. A tömeg eltávolította a tanács épületéről a vörös csillagot, majd a gépállomáson Gonda Béla igazgató egy lánctalpas traktort bocsátott rendelkezésükre, amivel a községben lévő szovjet emlékművet ledöntötték. Hatvani és Hevesi Járás: A forradalmi események kibontakozása a többi térségtől annyiban különbözött, hogy csak 28-án vagy azt követően került rájuk sor, s kezdeményezőleg azok a személyek, csoportok léptek fel, akiket az elmúlt évek diktatórikus politikája leginkább sújtott. Jelentős szerepet játszottak a volt kisgazda párttagok, az egykori középbirtokos parasztság, valamint az értelmiség és a közalkalmazottak, például a MÁV-tisztviselők rétege. 1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Jellegzetes képek a forradalomról és szabadságharcról szóló 2016-os tárlaton Fotó: Berán Dániel
