Heves Megyei Hírlap, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-07 / 208. szám
EGYHÁZMEGYEI wu-w.egcr.0gvha2megye.hu info@eger.egyhazmegye.hu • !""" X. évfolyan f k./ 2019. szepte Megjelenik minden hónap első szombatján . HÍREK SZEPTEMBER ÜZENETE „Meg vagyunk váltva, de még reménységben élünk” (Rém 8,24). Templomfelújítások egyházmegyénkben HERNÁDNÉMET1 1769-ben Szent Joakim és Szent Anna tiszteletére szentelték a Hernádnémeti római katolikus templomot. A 250 éves jubileumra Hitünk és életünk címmel visszaemlékező kiállítás nyílt a templomban, amely a település és az egyház történetét mutatja be. A jubileum alkalmából Temyák Csaba egri érsek mutatott be ünnepi szentmisét. Prédikációjának központi gondolata az ember boldogságkeresése valamint Szent Annára és Szent loakimra utalva az idős emberek tisztelete, megbecsülése volt. Hemádnémetiben nemcsak a templom jubileumát ünnepelték ezen a napon. Az 50 éves plébániaépület felújításával új lendületet kaphatnak az egyházi közösségek is. Baba-mama klubnak, bibliaórának, ministráns foglalkozásoknak, nyári napközis táboroknak is helyet ad az épület. Az ünnepség zárásaként a Szent Ferenc kórus, a Cantus Agriensis valamint a Cardinal Mindszenty Kórus adott közös koncertet. FELSŐZSOLCA Temyák Csaba egri érsek áldotta meg augusztus 11-én, vasárnap Felsőzsolcán a felújított plébániaépületet. A Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templomban bemutatott ünnepi szentmisén az egri érsek úgy fogalmazott: fontos, hogy életünk olyan célt kapjon, ami túlmutat a halálon és egyedül Jézus Krisztus állít elénk ilyen célt. Jézus bíztat bennünket, tudva, hogy örök életre hívott meg minket. Az evangéliumra utalva kiemelte: a földi javak lehetőséget adnak arra, hogy jót tegyünk, s itt az egyházközségben is vannak olyanok, akiknek fontos a közösség, ez a plébánia, s áldoztak azért, hogy az épület megszépüljön. A plébánia felújítása arra emlékeztet bennünket, hogy a jövőre is kell gondolnunk. Az ünnepi szentmise végén a helyi plébános Deli Lajos atya fejezte ki köszönetét az anyagi és a lelki támogatásért a főpásztornak és a híveknek. Elmondta még: a hívek a plébánia és a templom megújításáért sok áldozatot hoztak, s elődje, Zajacz Ernő atya is komoly erőfeszítéseket tett, ő indította el a munkát. A lelkipásztor köszönetét fejezte ki a kivitelezőknek és az önkormányzatnak is. A szentmise után az ünnepség a felsőzsolcai plébánia udvarán folytatódott, ahol sor került a megújult épület megáldására. A főpásztor köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért, hogy forrásokat biztosít az egyházi épületek, templomok felújítására. FORRÓ 15 millió forintos állami, támogatással, megújult Forró község római katolikus templomának belső festése, a sekrestye bútorzata. Korszerűsítették a villamos-szekrényt, padfűtést szereltek be, vizesblokkot alakítottak ki a templom mellett, és az oltárképet is restaurálták. Mata András plébános elmondta: a több mint 150 éves kép nagyon értékes, de a forintban kifejezhető értéken felül az eszmei lelki érték is nagyon fontos. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom búcsúünnepén Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét. Prédikációjában a főpásztor örömét fejezte ki a településről az elmúlt években induló papi hivatásokért és rámutatott a család szerepére a hivatások kialakulásában. Egészséges gyermekek csak egészséges családokban születhetnek, ahol a házastársak között megvan az egymás iránti kölcsönös szeretet és tisztelet - mondta az érsek. Kiemelte a település lakosainak a templom felújításában végzett összefogását is. Úgy fogalmazott: jó látni, hogy az élő közösség az összefogásban is megmutatkozik és az elszármazottak gyökerei is erősek, visszatalálnak ide. Tudják, hogy a templom, a szentmise akkor is életük része, ha máshová mennek. Fontos, hogy mindenki úgy nevelje gyermekét, hogy Mária oltalmát kérje, mert ő vezet el bennünket Jézushoz. Egyháztörténeti szabadegyetem A korábbi évekhez hasonlóan augusztus 1. és 4. között idén is megrendezték a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. Az immár ötödik egyháztörténeti szabadegyetemnek méltó otthont adott az Egri Érseki Papnevelő Intézet Szent János Háza Az előadások nagyobbik része a helyszínt adó Eger városa és az Egri Főegyházmegye történetéhez kapcsolódott. A résztvevők Buda Péter rektor vezetésével megismerkedhettek az egri papnevelés múltjával is. A négynapos rendezvény lezárásaként a résztvevők a bazilikában vettek részt szentmisén, melyet Vízi János káplán celebrált. Főegyházmegyei pedagógus tanévnyitó Középpontban Krisztus Az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a főegyházmegyei tanévnyitóra, amelyet augusztus 28-án tartottak az egri bazilikában. A közel 1800 résztvevőt Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke köszöntötte. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Temyák Csaba egri érsek mutatta be az iskolák lelkipásztorainak koncelebrálásával. A bíboros szentbeszédében Szent Ágoston püspök ünnepén hangsúlyozta, hogy személyében az egyik legnagyobb egyháztanítót tiszteljük. A szentmise evangéliumában Jézus keményen bírálja a kor értelmiségét, az írástudókat és a farizeusokat, akik a nép szellemi vezetői voltak. Bírálta őket, mert elhanyagolták a belső meggyőződést és a szívbéli szeretetet. A bíboros utalt Julien Benda filozófus Az írástudók árulása című könyvére, valamint Babits Mihály ehhez kapcsolódó gondolataira, melyek szerint az értelmiség, az írástudók felelőssége abban áll, hogy csak az igaz értékeket vállalják fel és közvetítik. Hangsúlyozta: a keresztények Krisztust tekintik életük középpontjának. Tőle kiindulva, csakis hozzá viszonyítva jelenik meg a hiteles keresztény tanítás a történelemben, az egyház tanításában és életében. A szentmise után Erdő Péter A katolikus iskolák pedagógusainak szerepe címmel tartott előadást. Történelmi visszatekintéssel kezdte, majd kiemelte, Szent Gellért-díjas tanárok hogy a rendszerváltás után a katolikus iskolák száma folyamatosan emelkedik, örömteli, ha a szülők ilyen intézményekbe kérik gyermeik felvételét. Ezt követően Papp Miklós PhD, görögkatolikus lelkész, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense tartott előadást Teológiából pedagógusnak lenni címmel. Kiemelte: fontos, hogy a teológia, a spiritualitás ne a pedagógiai tevékenység perifériáján, hanem annak középpontjában legyen. Ugyancsak nagy sikere volt a Hátrányos helyzetű tanulók és szülők az iskolában című előadásnak. Az előadó Molnár-Gál Béla állandó diakónus, a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium Gimnázium és Kollégium igazgatója volt, aki hangsúlyozta, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanítványokat, hittel, humorral és hatékonyan kell nevelni. Ezt követően Temyák érsek kitüntetéseket adott át. A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át: Barta Judit igazgatóhelyettes, matematika-kémia szakos tanár (Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Középiskola), Lanszkiné Donkó Márta igazgatóhelyettes, földrajz-rajz szakos tanár (Szent István Katolikus Általános Iskola, Mezőkövesd), Putz József igazgató, magyar-történelem szakos tanár (Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola), Sándorné Tóth Éva - hitoktató (IV., Béla Katolikus Általános Iskola és AMI, Jászfényszaru). A Szent Gellért-díj ezüst fokozatában részesült: Ágoston Zsolt Fotó: Gergely Gábor igazgatóhelyettes, magyar-történelem szakos tanár (Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Miskolc), Bencsik Lajosné igazgatóhelyettes, tanító (Adácsi Szent Jakab Katolikus Általános Iskola és Sportiskola), Farkasné Besenyei Mária igazgatóhelyettes, magyartörténelem szakos tanár (Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium), Kalóné Kovács Mária - matematika-kémia-biológia szakos tanár (Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda, Eger). Menyhártné Kormos Klára igazgatóhelyettes, matematika-fizika-kémia szakos tanár (Szent György Katolikus Általános Iskola és AMI, Jászalsószentgyörgy), Molnár Csaba - történelem szakos tanár (Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Törökszentmiklós), Szekeres Istvánná tanító (Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, Sárospatak). Ezután az egri érsek megnyitotta a főegyházmegyei köznevelési, közoktatási intézmények számára a 2019/2020-as tanévet. Homa János JEGYZET Szeptember 7-én ünnepli a Magyar Katolikus Egyház a kassai vértanúkat: Szent Márk, Szent István és Szent Menyhért áldozópapokat, akik 1619. szeptember 7-én, Kassán, a katolikus hit védelmében még a vértanúságot is vállalták. Ezt a három szent magyar mártírt alig ismerjük, annak ellenére, hogy Szent X. Piuszpápa 1905- ben boldoggá avatta őket. Tiszteletük valamelyest növekedett azóta, hogy Szent II. János Pál pápa 1995. július 2-án, Kassán a szentek sorába emelte a három boldog kassai vértanút. Szlovákiában történt a szentté avatásuk, bár nem szlovák származású papok voltak. Körösi Márk, a nagyszombati szeminárium rektora, esztergomi egyházmegyés pap volt, aki a katolikus hit védelmére ment Kassára, hogy az ott lelkipásztorkodó jezsuitáknak segítsen. Pongrácz István előkelő magyar erdélyi nemesi család sarja volt. Jezsuita lett. Ausztriában, majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Grodecz Menyhért Sziléziában született; ő jezsuita tábori lelkészként működött a városban. Úgy emlékezünk rájuk, mint a 16-17. századi reformáció és kaa legismertebb a franciaországi Szent Bertalan éjszakája (1572. augusztus 23), amikor a hugenották (francia reformátusok) nagy részét a király beleegyezéA kassai vértanúk tolikus megújulás áldozataira. Ugyanis amikor Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat őrizetbe vették, és arra akarták rákényszeríteni, hogy reformátusokká legyenek. Ezt megtagadták, még válogatott eszközökkel sem lehetett egyiküket sem hittagadásra rávenni. Ezért szeptember 7-én borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket és a holttestüket egy szennygödörbe dobták. Vértanúságukkal a katolikus hit értékét, és a hittel kapcsolatos áldozatvállalás szükségességét hirdetik számunkra. Sajnálatos módon, a reformáció idején voltak ilyen és ehhez hasonló események. Ezek közül sével lemészárolták. A magyar reformátusok gyakran emlegetik a gályarab prédikátorok szomorú történetét, amire egy szobor is emlékeztet bennünket a debreceni nagytemplom mögötti téren. 1991-ben Szent 11. János Pál pápa az ökumené szellemében és a kiengesztelődés jeleként megkoszorúzta ezt az emlékművet. 1993. január 20-án a Magyar Református Egyház képviselői viszonozták ezt a gesztust: Esztergomban a kassai vértanúk egyikének, Körösi Márknak az oltáránál elhelyezték az emlékezés koszorúját és imádkoztak. Ha a vértanúkra gondolunk, akkor elsősorban azokra a keresztény testvéreinkre szoktunk emlékezni, akik az ókorban a nagy római II. és 111. századi keresztényüldözések idején vállalták a halált a hitükért. Mostanában egyre gyakrabban halljuk, hogy nem csak az Egyház történelmének első századaiban voltak üldözöttek a keresztények. Sajnos, ezek az események a világon sokfelé folytatódnak korunkban is, főleg a muszlim többségű országokban, így ma a kereszténység a leginkább üldözöttf vallás a világon. J Jgy tűnik, hogyha a ke- I I resztények valóban a föld sójaként és a világ világosságaként élnek, akkorák is, akárcsak a megváltó Jézus, üldöztetésnek lesznek kitéve. Hozzá hasonlóan ők Is jellé válnak, akik ellene mondanak annak a bűnös világnak, amelyben élnek. Milyen jó ilyenkor föltekinteni azoknak ragyogó tanúságtételére, akik a vértanúságot is vállalva példát adtak hősies hűségükről! Dolhai Lajos
