Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-06 / 181. szám

2019. AUGUSZTUS 6., KEDD GAZDASÁG Y Támogatásokkal erősítik a magyar középvállalatokat Kis cégekből multik Külföldön is teret nyerhetnek a gyors növekedésre képes magyar vállalkozások Fotó: MTI 673 milliós támogatás zöldségek nemesítésére JÖVŐKÉP Stressztoleráns zöld­ségfajok nemesítésére nyert 673 millió forintos, visz­­sza nem térítendő támoga­tást a Nemzeti Kutatási, Fej­lesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapjából a ZKI Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neu­mann János Egyetem konzor­ciuma. A projekt célja olyan növényhibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak. A következő évtizedekben a növénynemesítés irányát dön­tően meghatározó tényező lesz a klímaváltozás talajszer­kezetre, talajminőségre gya­korolt hatása, a növényeket ezek révén érő stresszhatások elleni küzdelem - írja közle­ményében a konzorcium. A paprikánál olyan fajta lét­rehozására törekednek, amely ellenáll az extrém magas hő­mérsékletnek, a hőmérséklet­­ingadozásnak, valamint a ma­gas sókoncentrációnak, és jól viseli a szárazságot is. A bor­sónál egy korai, sötétzöld szí­nű, feldolgozáskor kevésbé színvesztő, nagyméretű faj­ta nemesítését tűzték ki cé­lul. Uborkából és a dinnyéből pedig olyan magas sótoleran­­cia-szintű fajták létrehozását, amelynek révén a termeszté­sük jobban eltolódhatna a me­diterrán térség felé. MW A magyar tulajdonú közép­­vállalatok megerősítését, sőt kiemelését szolgálják az új uniós felhívások, amelyek a 2021-2027-es fejlesztési ciklusnak is hangsúlyos ele­mei lehetnek. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁMOGATÁS A versenyszféra szerkezetváltozását mozdít­hatja elő a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív progra­mon (Ginop) belül induló Ma­gyar multi program II. és III. - mondta a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a MAPI Ma­gyar Fejlesztési Iroda Zrt. ve­zérigazgatója. Az a cél, hogy a hazai tulajdonú középválla­latok idővel megerősödjenek annyira, hogy ne kelljen nagy nyugat-európai cégek alá beta­gozódniuk, hanem a nemzet­közi piacokon terjeszkedve ma­guk is multinacionális terme­lőkké, szolgáltatókká váljanak. Erre a legnagyobb esélyt az au­tóipari beszállítók önállósodá­sa mellett az elektronikai és az élelmiszeripari cégek esetében látja. Bár a Pénzügyminiszté­rium célja, hogy legyen mini­mum 100-130 erre alkalmas piaci szereplő, Essősy Zsombor szerint jó, ha 60-80 akad. A két új, együttesen 14,17 milliárd forintos keretű felhí­vás tervezetét a napokban bo­csátották társadalmi egyez­tetésre. Míg a Magyar multi II. keretében a termékfejlesz­téstől az arculatépítésen át a szervezetfejlesztésig vehető igénybe tanácsadás, a Magyar multi III.-ban eszközök, gépek vásárlására, infrastrukturális és ingatlanberuházásra is le­hetőség van. A szakértő szerint két kör le­het alkalmas arra, hogy mul­tinacionális vállalattá váljon. Az egyik a legalább öt-tíz éve működő, 50-60 dolgozót al­kalmazó feldolgozóipari cé­gek, amelyek eredményesek, de tovább akarnak fejlődni, a másik kör a két-három éve in­dult, 10-12 fős, nagy növeke­dési potenciállal rendelkező vállalkozásoké. Előbbiekből 300-400, az utóbbiakból 200- 250 lehet az országban. HÍREK Mélyponton a befektetési kedv EURÓÖVEZET A vártnál na­gyobb mértékben csökkent a befektetői hangulat az euróövezetben a berlini Sentix intézet friss felmérése sze­rint. A Sentix közel 930 befek­tető és pénzügyi elemző be­vonásával havonta végez fel­mérést, amely szerint augusz­tusra a hangulatindex mí­nusz 13,7 pontra csökkent, 2014 októbere óta a legala­csonyabb szintre. Elemzők au­gusztusra mínusz 7,0 pontot várnak. Az index mindkét ösz­­szetevője, az aktuális helyze­tet és a kilátásokat tükröző mutató is csökkent. MW Marhahúsexport Amerikából EGYEZMÉNY Megállapodást ír­tak alá az Európai Unió meg­bízottjai Robert Lighthizer ke­reskedelmi képviselővel az amerikai marhahúsexport növeléséről. Donald Trump amerikai elnök nagy előre­lépésnek nevezte az egyez­mény^ szerinte a jövő évtől a vámmentes amerikai mar­hahúsexport mintegy 46 szá­zalékos, hét éven belül pe­dig újabb 90 százalékos nö­vekedésére lehet számítani. Az Európai Bizottság hangsú­lyozta, hogy az összes marha­húsimport nem fog növeked­ni, és az áruknak meg kell fe­lelniük az uniós előírásoknak, például hormonmentesnek kell lenniük. A megállapodást mégjóvá kell hagynia az Eu­rópai Parlamentnek is. MW Elsősorban a Balkánon van lehetőség a terjeszkedésre Csak azoktól a cégektől érde­mes erőteljes külpiaci jelen­létet várni, amelyek belföldön már bizonyítottak - fejtette ki a MAPI Magyar Fejlesztési Iro­da Zrt. vezérigazgatója. Miután már szállítanak a célországok­ba, az új szint az lehet, ha a ter­mékeket, szolgáltatásokat már eleve ott állítják elő, illetve ott nyújtják. A szakértő szerint a hazai cégek többségének irre­ális cél az ausztriai vagy a né­metországi piachoz közelíteni, ám Romániában, Bulgáriában, a délszláv és a mediterrán or­szágokban feltűnhetnek saját üzemekkel is. Bizakodó hangulat az agrárcégeknél Fotó: MW/Lang Róbert Tízezrekkel kevesebb a közfoglalkoztatott Kitörés a közmunkából Sokan terveznek gépbeszerzést FElMEREl; Bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazda­­sági vállalkozásokat a beruhá­zások relatív magas szintje és az agrártermékek iránti emel­kedő kereslet miatt - derült ki a Budapest Bank agrárgazda­sági indexéből. A bank megbí­zásából a GfK Hungária Piac­kutató Intézet május 8-a és jú­nius 3-a között készített repre­zentatív kutatást. A felmérés szerint a mező­­gazdasági cégek vezetőinek 77 százaléka úgy gondolja, hogy az emberek többet köl­tenek majd idén élelmiszerre, mint tavaly. Bár a válaszadók 92 százaléka az alapanyag­­árak emelkedésére számít, a profit tekintetében mégis töb­ben prognosztizálnak növeke­dést az előző évhez képest, 16 százalékuk helyett 18 száza­lék. Ennek hátterében vélhe­tően a keresletben várt jelen­tős növekedés áll. A megkér­dezett gazdaságok 77 száza­léka kizárólag belföldre érté­kesít, az exportpiacokra még nem sikerült betörnie. A kutatásból az is kiderült, hogy idén a megkérdezett ag­rárcégvezetők 81 százaléka tervez valamilyen beruhá­zást, ez enyhe csökkenés a ta­valyi év 86 százalékához ké­pest. Kapacitásbővítést a ta­valyihoz hasonlóan csak az agrárvállalkozások 22 száza­léka tervez, technológiai fej­lesztéseket, gépesítést az 57 százalékuk. A beruházások­hoz 66 százalék saját forrást is használna, az összeg átla­gosan 56 százalékát ez teszi majd ki. Bankhitellel és pénz­ügyi lízinggel a beruházási költségek 17, illetve 12 szá­zalékát finanszíroznák az ag­rárvállalkozások. A megkér­dezettek 32 százaléka nor­matív állami támogatással, 23 százaléka pedig európai uniós támogatással egészíti ki a keretét, MW Jövedelmező webáruházat indítani KERESKEDELEM A hazai web­­áruházak 55 százalékánál volt tapasztalható forgalom­­növekedés tavaly - derül ki a ShopRenter legutóbbi kutatá­sából. Az 570 webáruház rész­vételével készült felmérés sze­rint csupán az online áruhá­zak 4 százaléka számolt be a forgalom csökkenéséről. Az interneten legjobban ér­tékesíthető termékkategóri­ák első három helyezettje idén a szolgáltatás, a webpláza és az irodatechnika lett. A részt vevő webáruházakban 2018- ban átlagosan 21 273 forint volt a leadott rendelések ér­téke. A szállítási módok kö­zül továbbra is a házhoz szál­lítás vezet (93 százalék), de az áruházak kétharmada bizto­sít személyes átvételi lehetősé­get is. Emellett egyre népsze­rűbbek a köztes megoldások is: a webáruházak 60 száza­lékánál átvehetjük a rendelést. csomagpontos átvevőhelyen is, a csomagautomaták pedig már majdnem minden harma­dik webáruháznál elérhetők. A webáruházak tulajdonosai a leghatékonyabb marketing­­eszköznek a keresőoptimalizá­lást tartják, amelyet 69 száza­lékuk alkalmaz. A legnépsze­rűbb marketingeszköz pedig a közösségi média (Facebook, Twitter, Instagram stb.), ezt 84 százalék használja. A kutatás­ban részt vevő webáruházak 17 százaléka idén kezdte mű­ködését, míg csaknem minden második webshop még a há­roméves kort sem érte el. MW MUNKAERŐPIAC Ismét csök­kent a közfoglalkoztatottak száma, amelyben nagy szere­pet játszik, hogy jelentős kü­lönbség van a közmunkások fi­zetése és a minimálbér össze­ge között. Az adatok szerint a szakmunkások és a középfokú végzettségűek már könnyedén elhelyezkednek a versenyszfé­ra munkaerőpiacán. Alig haladja már meg a közfoglalkoztatotti létszám a százezer főt, a várakozások szerint ráadásul a nyári hó­napokban tovább szűkülhet a másodlagos munkaerőpiac - derül ki a Központi Statisz­tikai Hivatal és a Belügymi­nisztérium adatsoraiból. Má­jusban 101 500 közmunkást tartottak nyilván, csaknem 28 százalékkal kevesebbet, mint tavaly májushoz viszonyítva. Szakértők szerint tartósan százezer fő körül maradhat a közfoglalkoztatás. Ennek oka, hogy az érintettek nagy részének alacsony az iskolai végzettsége, vagy hozzáállá­suk miatt nem alkalmazha­tók az elsődleges munkaerő­­piacon. Még mindig gondot okoz, hogy több önkormány­zat nem engedi el a közmun­kásait, mivel velük végezteti a település tisztán tartását és egyéb kétkezi munkákat. Míg korábban a közmunkások fe­le az északkelet-magyarorszá­gi megyékre korlátozódott, ma az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régió bőven több mint 60 százalékát adja a tel­jes létszámnak. Ugyanakkor egy év alatt ezekben a térsé­gekben is több mint 25 száza­lékos volt a létszámcsökkenés. Összezsugorodott a másodla­gos munkaerőpiac a közép­magyarországi és a közép-du­nántúli megyékben is, Győr- Moson-Sopron megyében pe­dig mindössze 455 főt foglal­koztatnak így - írta a Magyar Nemzet. Míg a szakmunkások és a középfokú végzettségűek már jellemzően könnyedén elhe­lyezkednek az elsődleges mun­kaerőpiacon, addig a legfeljebb nyolc általánost végzettek szá­ma egy év alatt kisebb mér­tékben csökkent, ők már több mint 60 százalékát adják a köz­foglalkoztatásnak, több mint 10 százalékuk az általános is­kolát sem fejezte be. A képzet­tebbek elhelyezkedését jól jel­zi, hogy mintegy 45 százalék­kal csökkent a szakképesítést igénylő közmunkásállásokat betöltők száma. Legtöbben, több mint 50 ezer fő egyszerű szolgáltatásokban dolgozott, többek közt idetartozik a köz­útfenntartási segédmunkás vagy a takarító. A közmunkások fizetése és a minimálbér összege között lé­vő érdemi különbség többeket ösztönöz a munkavállalásra a versenyszférában. Ráadásul a munkaerőhiány hatására az elhelyezkedők többsége jóval a kötelező legkisebb kereset fö­lötti fizetésre számíthat. MW Kelendőek lettek a versenyszférában a közmunkások Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents