Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-30 / 201. szám

2019. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK SPORT 15 Vignjevic; a magyar labdarúgók többsége nem akar fejlődni Kilépni a komfortzónából Négy forduló után csupán négy ponttal áll a labdarúgó NB l-ben - a hetedik helyen - az Újpest, és legutóbb 2-0-ra kikapott Kisvárdán. A lila-fehér szurkolók már Nebojsa Vignjevic vezető­edző távozását követelték. Babják Bence/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Aligha ilyen kezdésről álmo­dott.- Senki sem lehet boldog a Kisvárda elleni vereség után, de házon belül keressük a gondokat. Az egyik probléma, hogy szűkös a keretünk, a má­sik, hogy sérülések tizedelik.- Ami a csatárokat illeti, Roderick Duchatelet tulaj­donos a nyáron úgy fogalma­zott, hibázott, amikor elenged­te Novothny Somát Dél-Koreá­­ba. Ráadásul a pótlására érke­ző Lacina Traoré szakmailag és emberileg is csalódást okozott.- Lacina Traoré kiválása nem jelentett volna problémát, ha Bóján Sankovic és Obinna Nwobodo egészséges. Ők fon­tosabb láncszemek, mint a csatár volt. Traoré valóban csalódást okozott, de korábban mindig csapatként futballoz­tunk, nem egyetlen támadón múlt a győzelmünk. Ami pedig Novothnyt illeti, senkit sem szabad visszatartani, aki kül­,• ■. .. f, > ÜÄS1 Nincs ideje keseregni a körülmények miatt Fotó: MW földi ajánlatot kap négyszer-öt­­ször több fizetésért. A labdarú­gó a klubért és a szurkolókért játszik, de legalább ilyen mér­tékben felel saját magáért, a családjáért, a későbbi egzisz­tenciájáért. És Soma végig kor­rekt volt velünk.- Mennyire frusztráló érzés, hogy Magyarország egyik pati­nás klubjával nincs valós esélye a bajnoki címért küzdeni?- A Ferencvárossal és a Fe­hérvárral anyagilag nem tu­dunk versenyezni. Mi szer­ződtetni nem, legfeljebb fel­építeni tudunk olyan játékoso­kat, akikkel versenyben lehe­tünk az érmekért. Ezért min­den átigazolási időszak kezde­tén abban reménykedem, hogy- Ha már az Újpest két koráb­bi légiósát említette: mi az oka, hogy Bárdi és Diarra szinte végig a kezdőben szerepelt, ezzel szem­ben több magyar játékos ígéretes kezdés után a kispadra került?- Bárdi jelenleg a spanyol, ««to. Diarra a török élvonalban szerepel. Ambiciózusak voltak, szerettek itt fut­ballozni, de nem akartak so­káig maradni. Amikor a ma­cedón futballista aláírta az el­ső újpesti szerződését, a ke­ret egyik legkevesebbet kere­ső futballistája volt, a teljesít­ményével akart többet elérni. A magyar játékosok többségé­ből ez hiányzik. A saját hazá­jukban játszanak, jó fizetésért, barátok és családtagok veszik őket körül, ezért nem akarnak külföldre igazolni. Mivel nem akarnak fejlődni, az eleinte kimagasló teljesítmény előbb stagnál, majd visszaesik. Az említett külföldiek minden meccsen úgy játszottak, mint­ha az életük múlna rajta.- Minden magyar játékosnál ilyen hozzáállást tapasztalt? megtaláljuk az új Enisz Bárdit vagy Souleymane Diarrát, de ez nem egyszerű. Ugyanakkor nincs időm azon keseregni, hogy nem a bajnoki aranyért szállunk harcba. Ha állandóan emiatt siránkoznék, már feláll­tam volna a kispadról.- Nem akarok általánosíta­ni, mert Juhász Roland, Gera Zoltán vagy Kabát Péter töké­letes ellenpélda. Gera egyetlen vesztes párharcba sem törődött bele, Kabát minden idegszálá­val gólt akart lőni, Juhász bár­mikor megszakad azért, hogy megállítsa az ellenfél csatárát. Náluk nem létezik a komfortzó­na, az ő szenvedélyük a futball, nem a hozadékai: a kocsi, az ismertség és a többi. Sajnos a többség nem olyan mint ők, és amikor a jó teljesítményt nyúj­tó játékosok határait kezdem el feszegetni, ellenállást tapaszta­lok. Meggyőzik magukat arról, hogy nem képesek jobb teljesít­ményre, elérték a maximumot, és ennyi elég nekik.- Meddig tervez még Újpesten? A Kisvárda elleni vereség után a szurkolók a távozását követelték.- Amikor Magyar Kupát nyer­tünk, a többség kedvelt, most a távozásomat követelik, ilyen az edzők élete. Előbb-utóbb biz­tosan távozom, de büszkén te­szem majd, megtiszteltetés en­nek a nagy múltú klubnak a ré­szesévé válni. Az 1885-ben ala­pított Újpest tíz Magyar Ku­pát nyert, kettőt a kinevezé­sem utáni öt évben. Elsősorban a bajnoki címek fontosak, de a két serleg miatt nem kell majd szégyenkeznem, amikor távo­zom. Ám bízom benne, hogy az a pillanat még odébb van. A folyamatosan fejlődő Red Bull-Honda lépett az erősorrend második helyére Kötelező lenne javítani az üldözőknek Verstappen (balra) és Vettel próbálja követni a Mercedes pilótáit a pontversenyben Fotó: AFP FORMULA-1 Három és fél hét szünet után folytatódik a Formula-l-es világbajnokság, a mezőnyre a hét végén a Bel­ga Nagydíj vár Spában. Bár az augusztusi pihenőt megelőző négy verseny izgalmai sokat javítottak az FI 2019-es álla­potán, a puszta statisztikai tény, hogy a Mercedes eddig tizenkettőből tízszer nyert, így is letaglózó. Erőforrások és lehetőségek terén leginkább a Ferraritől lenne elvárható, hogy megszo­rongassa a bajnokcsapatot, ám a maranellóiak eddig egyetlen győzelmet sem arattak, és már úgy tűnik, a folyamatosan fej­lődő Red Bull-Honda lépett az erősorrend második helyére. A kanyargós Hungaroringen a Ferrari minden gyengesége kidomborodott, és az évad fe­lét is elhagyva kijelenthető, az olaszok képtelenek orvosolni legégetőbb problémáikat, így Hamilton és a Mercedes A VB ÁLLÁS, PILÓTÁK: 1. Hamilton (Mercedes) 250 pont 2. Bottas (Mercedes) 188 3. Verstappen (Red Bull) 181 4. Vettel (Ferrari) 156 5. Ledere (Ferrari) 132 CSAPATOK: 1. Mercedes 438 2. Ferrari 288 3. Red Bull 244 4. McLaren 82 5. Toro Rosso 43 csak azokon a pályákon esé­lyesek a győzelemre, amelye­ken sok a padlógázos szakasz. Szerencséjük, hogy a soron kö­vetkező Belga Nagydíj spái asz­faltcsíkja éppen ilyen. Versenykörülmények között itt tavaly is a Ferrari volt a leg­gyorsabb, Sebastian Vettel pe­dig azóta áhítozik a futam­győzelemre, így biztosak lehe­tünk benne, hogy a négysze­res világbajnok apait-anyait belead, hogy kihozza a maxi­mumot a kínálkozó lehetőség­ből. Az olyan pályákon, ame­lyeken a motorerő dominál, a maranellóiak már az idén is közel álltak a diadalhoz (Bah­rein, Kanada, Ausztria), így Spa újabb esélyt kínál a vár­va várt áttöréshez. A Ferra­rit irányító Mattia Binotto ez­zel együtt is óvatos csapata teljesítményével kapcsolat­ban, mert a pályának olyan szakaszai is vannak, ame­lyeken a leszorító erő hiánya miatt küszködhetnek: „Moti­váltabbak vagyunk, mint va­laha, hogy jól teljesítsünk az idény második felében. Spában nagy az átlagtempó: az első és az utolsó szektorban hosszú egyenesek vannak, így fontos a csúcssebesség, a kö­zépső szakaszt viszont sok ka­nyar tarkítja, ott jó egyensú­­lyú autóra van szükség nagy leszorító erővel - és általában ez okozza a különbséget.” A látványosan fejlődő Red Bull-Honda-szövetséget nagy önbizalommal töltheti el, hogy a Hungaroringen kis hí­ján erőből legyőzte a Merce­dest. Ha az ellenfelek köze­lebb haladtak volna az élen álló Max Verstappen, Lewis Hamilton duóhoz, a brit sem tudott volna beiktatni egy pluszkerékcserét, így jó esély­­lyel a holland nyert volna. Gya­korlatilag ez a tény pecsétel­te meg a Toro Rossóhoz visz­­szaküldött Pierre Gasly sorsát, hiszen ha a francia verseny­ző csak minimálisan is tartani tudta volna csapattársa tempó­ját, Hamilton nem tudta volna meghúzni a győztes stratégiát. Nagy kérdés persze, hogy az előléptetett Alexander Albon mikor tudja felvenni a ritmust - ha egyáltalán... -, minden­esetre legalább olyan szintet kell hoznia, hogy azzal segít­se Verstappen győzelmi esé­lyeit. A Red Bull már a nyá-Bottas maradhat A Mercedes bejelentetése sze­rint Valtteri Bottas jövőre is az istálló versenyzője lesz. A finn versenyző remekül kezdte az idei évet, két futamot is nyert, az utóbbi versenyeken azon­ban gyengébben teljesített, és több sajtóhír is megjelent ar­ról, hogy nem biztos a helye a németeknél. Tegnap Belga Nagydíj helyszínén a csapat jelezte, hogy a finn megtart­hatja helyét, vagyis a 2020-as lesz a negyedik idénye a Mer­­cedesnél. ron rátalált a helyes ösvény­re, és az évadok második fe­lében mindig rátesz egy lapát­tal a fejlesztések terén, vagyis már Spában is tényező lehet a győzelmért folyó harcban. Az egyértelmű favorit így is még mindig a Mercedes, ame­lyet eddig csak a szélsőséges időjárási körülmények, a hő­ség vagy az eső tudott meg­fosztani a győzelemtől. Noha időmérős tempó tekintetében már nagyon közel áll egymás­hoz a három csapat, a verse­nyen összességében még min­dig az Ezüstnyilak a legerőseb­bek, ráadásul Hamilton má­jus óta élete formájában vezet, és a nyári szünet után általá­ban még erősebb teljesítményt nyújt. Spában mindenesetre il­lene ugyanúgy megizzasztani őt, ahogy a Hungaroringen tet­te Verstappen. Zsoldos Barna/NS JEGYZET Hitelesség, hol vagy? Petri k József jegyzet@mediaworks.hu Az kifejezetten jó ötlet, hogy ilyen alapossággal vezetik fel a rangos sportesemények televíziós közvetítéseit. Mert így az átlagnéző a leg­különbözőbb statisztikák­ból csemegézhet vígan, il­letve a megszólaló szakem­berek véleményét is meg­ismerheti. Azaz kellő figye­lemmel képbe helyezheti magát az adott sportágban vagy tudását gyarapíthatja egy-egy csapatról, játékos­ról, játékrendszerről. A csapatsportágak közül a labdarúgásban találkozhat­tunk először szakkommen­tálással, véleményem sze­rint mégis itt tapasztalha­tó a legkisebb színvonalbeli előrelépés. Miközben a ké­zilabda-, vízilabda- vagy ko­sárlabdameccsek „szakérté­se” számomra szinte mindig hiteles, addig ez sok esetben a futballban nem mondható el. Különösen akkor szokott elkapni a „viszketés”, ami­kor a topligák találkozóinak megkezdése előtt - elnézést a kifejezésért - okoskodnak a képernyőn. Liverpool-drukker lé­vén, legutóbb úgy gondol­tam, mivel a Vörösök há­rom forduló után vezetik az angol bajnokságot, bát­ran, vérnyomás-emelkedés nélkül leülhetek megnéz­ni a Tottenham Hotspur- Newcastle United Pre­mier League-meccset. A londoniak szép focit ját­szanak, a vendég Szarkák pedig igencsak szenvednek. Most már azt mondom, pe­­chemre túl korán kapcsol­tam be a készüléket, némi túlzással végigpocskondiáz­ták a meccs előtt a Newcast­le teljesítményét, miközben edzőjüket, Steve Bruce-t a maradi angol focit képvise­lő kövületként emlegették. Ahogy hallgattam a szak­kommentálást, egyre inkább ment fel bennem a pumpa. Egyre inkább terelgették a szimpátiámat a Szarkák irá­nyába. Gondoltam, legalább egy ellendrukkere legyen már a Tottenhamnek. Pá­rom meg is lepődött, amikor a kanapéról felugorva ünne­peltem a United gólját. Meg is jegyezte: „Nem is mond­tad, hogy a Pool játszik...” Ezt a felvetést elengedtem a fülem mellett, és a válasz he­lyett még szűk hetven per­cig szorítottam a Newcastle győzelméért. Az összecsa­pás végén aztán megtudhat­tam, miért is volt esélytelen a Spurs a sikerre, és, hogy a vendégek menedzsere mi­lyen remek taktikát épített fel. Hm... Persze hazai focipéldát is tudnék említeni. Az egyik legfrissebb ezek közül a Fe­rencváros felcsúti vessző­futása, amikor is a zöld-fe­hérek vezetéséig a „szakér­tő” számára csak egy csa­pat létezett a pályán. A sima Puskás Akadémia-győzelem után igyekezett a szakember frappánsan kivágni magát, de addigra, legalábbis szá­momra, meglehetősen hitel­telenné vált...

Next

/
Thumbnails
Contents