Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-30 / 201. szám

2019. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK GAZDASÁG y A kedvező tendenciák várhatóan a jövőben is fennmaradnak Folyamatos a bővülés A második negyedévben 18,8 százalékkal nőttek a beruházások az amúgy is magas bázishoz képest, így az első fél évben összesen 19,3 százalékkal nőtt a be­ruházások volumene. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NÖVEKEDÉS A beruházások di­namikus bővülése is azt bizo­nyítja, hogy kedvező az üzle­ti környezet Magyarországon - mondta Gion Gábor, a Pénz­ügyminisztérium (PM) pénz­ügyekért felelős v. államtitká­ra a KSH legfrissebb adatait kommentálva az Ml aktuális csatornán, csütörtökön. Az ál­lamtitkár hozzátette, jelenleg 3300 milliárd forintnyi kapa­citásbővítő beruházás van fo­lyamatban, ez az összeg a GDP 8 százalékával egyenértékű. Kiemelte, a tervezett fejleszté­sek megvalósítását követően további lendületes gazdasági bővülés várható. A PM közle­ménye szerint több mint 4000 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon az idei első fél évben, ami ér­demben járult hozzá a kima­gasló gazdasági növekedés­hez. A közel 20 százalékos bő­vülésben fontos szerepe van a kormány beruházásösztön­ző intézkedéseinek, az uniós források felhasználásának, az otthonteremtési program si­kerének, valamint a tőkevon­zó gazdaságpolitikai és kedve­ző üzleti környezetnek. A kormány növekedést elő­segítő gazdaságpolitikájának eredményeként a magyar be­ruházási ráta 2017 óta folya­matosan emelkedik. A mos­tani adatok ismeretében ez már 27 százalék felett alakul­hatott, aminek köszönhetően Magyarország már az uniós tagállamok élmezőnyében szerepel, a visegrádi országok átlagát is jóval meghaladva. A kedvező folyamatok várha­tóan a jövőben is fennmarad­nak, amihez a gazdaságvédel­mi akcióterv már elindult in­tézkedései, illetve a verseny­képességi program beruhá­zásösztönző elemei egyaránt hozzájárulnak - olvasható a pénzügyi tárca közleményé­ben. A 2015. évi átlaghoz képest 53 százalékkal bővültek a be­ruházások. Kifejezetten ked­vező, hogy a feldolgozóipari beruházások 29,7 százalék­kal szárnyaltak - kommentál­ta Suppan Gergely, a Takarék­bank vezető elemzője a KSH jelentését. A beruházásokat döntő részben a versenyszfé­ra húzta, mivel a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozá­sok körében 30,7 százalékkal emelkedtek a beruházások, míg a költségvetési szervek­nél 20,9 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az építési beruházások 22,3, a gép- és berendezés beruhá­zások 15,2százalékkal növe­kedtek. A nemzetgazdasági beru­házások harmadát megvaló­sító feldolgozóipar fejlesztései kiugró mértékben, 29,7 szá­zalékkal nőttek - mutatott rá Suppan Gergely. A tavaly be­jelentett, rekordvolumenű, 4,3 milliárd eurónyi (1380 mil­liárd forint) új beruházások­kal együtt folytatódhat a fel­dolgozóipari beruházások bő­vülése, idén az első nyolc hó­napban pedig a bejelentett működőtőke-beruházások már megközelítik a tavalyi rekordérték kilenctizedét, az 1220 milliárd forintot. A leg­nagyobb súlyú nemzetgazda­sági ágak közül az ingatlan­ügyletek beruházási teljesít­ménye ló százalékkal bővült. A szállítás, raktározás beru­házásainak volumene 19,7 százalékkal nagyobb lett. Soha nem volt ekkora a beruházási hajlandóság Egyes felmérések szerint a válla­latok beruházási hajlandósága soha nem volt annyira erős, mint jelenleg, amit a dinamikus válla­lati hitelezés is tükröz. A beruhá­zások még robusztusabb növeke­dését azonban fékezi a kapacitás- és munkaerőhiány. Mindezek ha­tására idén a tavalyit megközelítő, 17 százalékos növekedésre szá­mítunk, ám a kimagasló bázis mi­att a következő években mérsék­lődhet a növekedés üteme. A be­ruházási ráta az idei év végére el­érheti a GDP 29 százalékát. HÍREK Jól járnak az erdőtelepítők BUDAPEST Akár százharminc százalékkal több forráshoz juthatnak az erdőt telepítő gazdák az erdőtelepítések támogatásának növelésével - mondta Nagy István agrár­miniszter az Ml-en. Úgy pró­bálják erdősítésre ösztönöz­ni a gazdákat, hogy a jövede­lempótló egy hektáronkén­ti 172 eurós támogatást 432 euróra, az igénybevétel idő­tartamát pedig minden fa­faj esetében 12 évre emel­ték. A gazdák a jövőben az egyes fafajok telepítése után is több támogatást - az akác telepítése után például 1,2-1,3 millió helyett mintegy 3 millió forintot - kapnak. Nagy István korábban beje­lentette: idén 50 millió facse­metét ültetnek el az állami erdőgazdaságokban. MW Jön az állami kriptovaluta KÍNA Az elkövetkezendő hó­napokban a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank, a Kína Bank és Kínai Mezőgazda­­sági Bank is használatba ve­szi majd az állami hátterű új kriptopénzt Kínában. Első körben a bankok mellett az online kereskedő Alibaba és a technológiai gigaválla­lat, a Tencent is rászabadul a kriptopiacra. A kezdeti ver­senyzők között ott lesz még a Kínai Építési Bank és a UnionPay is, ráadásul a lista a továbbiakban még bővül­het. MW Növekedési pályán a magyar gazdaság Ami itthon kelendő, az külföldön is az lehet Várják a beszállítókat FELZÁRKÓZÁS A munkaköz­pontú gazdaságpolitika, il­letve az államadósság és a költségvetési hiány egyide­jű csökkentése, a kereskedel­mi és a fizetési mérleg pozi­tív egyenlegének megőrzé­se a magyar növekedési mo­dell feltételei és tartalékai is egyben - vélekedett Matolcsy György a növekedés.hu web­lapon megjelent írásában. A jegybankelnök szerint a nö­vekedés fenntartásához hoz­zájárulnak az uniós források, az erősödő középosztály bő­vülő fogyasztása, az ugyan­csak bővülő vállalati és la­kossági hitelállomány. Továb­bá az, hogy elsősorban Né­metország és az Egyesült Ál­lamok révén Magyarország egyre inkább része a globális piacnak - fejtette ki. írásában Matolcsy György emlékeztet rá, hogy Magyar­­ország újkori történelmében már többször indult erőteljes gazdasági felzárkózási folya­mat a nyugat-európai fejlett­ség és életszínvonal elérése érdekében, de eddig még so­hasem sikerült sikerre vinni ezt a célt. Szerinte elsőre úgy tűnhet, hogy mindig a ked­vezőtlenné váló külső körül­mények - az első világhábo­rú, Trianon, az 1929-1933-as világgazdasági válság, a má­sodik világháború, az olaj­válságok, piaci átmenet, a 2007/2009-es globális pénz­ügyi válság, a 2011/2012- es euróválság - állították le a sikerrel kecsegtető felzár-Matolcsy György Fotó: MTI kózást. Valójában - folytatja - a korabeli belső modellek, a felzárkózáshoz választott utak gyengeségei vezettek a kudarchoz. Eddig mindig hiányzott egy fenntartható felzárkózási modell, amely egyaránt alkalmazható jó és rossz időkre - vélekedett. Értékelése szerint 2010 után Magyarország rátalált a fenntartható gazdasági fel­zárkózás receptjére, 2013-tól az újkori magyar gazdaság­­történet eddigi leghosszabb és legsikeresebb felzárkózá­si szakaszát teljesítette az or­szág. A következő években kedve­zőtlenebbé válhatnak a külső körülmények, de „upgrade”, azaz javított verziók előállítá­sa esetén a magyar modell al­kalmas a gazdasági felzárkó­zás fenntartására - vélekedett a jegybankelnök. MW Fejlesztési hullám a hazai agráriumban MEZŐGAZDASÁG A Magyar Nemzeti Bank adatai sze­rint a gazdaság szereplői kö­zül a mezőgazdaság élt a leg­inkább az elmúlt fél évben a kedvezményes kamatozá­sú NHP fix hitel lehetőségé­vel, és a kedvező gazdasági környezet tovább növelheti az agrárium hitelállományát. Az agrárium tartós fejlődésé­nek, jövedelmezősége növe­kedésének alapfeltétele a ter­melékenység javulása, ennek kialakításában pedig kulcs­­fontosságú szerepet játszik az elmúlt években felpörgött agrárhitelezés. A mezőgazda­ság hitelállománya 2019 má­sodik negyedévének végén már elérte a 678 milliárd fo­rintot, ami az előző év azonos időszakához képest 12,6 szá­zalékos növekedés. A januárban indított, ked­vezményes kamatozású NHP fix összes kihelyezésének csaknem negyede - több mint 52 milliárd forint - az agrári­­umba került. Eddig termőföld vásárlására és szabad felhasz­nálásra vehették fel az érintet­tek, ma pedig már beruházá­si és fejlesztési célokra is igé­nyelhető a kedvezményes ka­matozású fix hitel. A nyer­tes uniós pályázati projektek megvalósításával az agrárbe­ruházások további növekedé­se várható idén, a kedvező ka­mat- és finanszírozási környe­zet pedig a következő időszak­ban is az előnyös feltételekkel kínált hitelforrások igénybe­vételét jelzi. MW PIAC Szemléletváltásra volna szükség a hazai termékgyár­tó vállalkozások körében ah­hoz, hogy mind több magyar áru kerüljön a leglátogatot­tabb nagyáruházak, vagyis a hiper- és szupermarketek, diszkontok kínálatába. Ennek az az egyik fő akadálya, hogy a kis cégek jellemzően nem is­merik teljeskörűen a lehetősé­geiket, ráadásul sokan a pia­ci tévhitek miatt meg sem pró­bálnak bekerülni a nagy áru­sítóhelyekre - fejtette ki a Ma­gyar Nemzetnek Kokas Sán­dor közgazdász, aki célzottan a kis magyar cégeknek nyújt segítséget abban, hogy a nem­zetközi tulajdonú hipermarke­tek beszállítóivá válhassanak. Mint mondta, a legtöbb vállal­kozót az tartja vissza, hogy azt hiszik, szóba sem állnak velük a „nagyok”, illetve hogy csak óriási mennyiségeket lehet be­­szállítani.Az is akadály, hogy az általános vélekedés szerint korrupt a multicégek rendsze­re, vagyis csak sok pénzért cserébe üthető nyélbeaz új ter­mék belistázása. Az is probléma a magyar cé­gek körében, hogy nem tud­ják, mihez kell alkalmazkod­ni, és nem biztosak abban, hogy meg tudnak felelni az előírásoknak. Néha, tévesen, azt hiszik, hogy a belistázás beruházásigényes, mert rend­szereket kell bevezetni, szállí­tóautókat vásárolni.- Pedig, ahogy a hazai élel­miszer-termelők meghódítot­ták a hipermarketek polca­it, az éppúgy sikerülhet más termékkategóriákban is. Eh­hez tudni kell, hogy a hiperek piaca tömegpiac, óriás szerep­lőkkel, széles kínálattal, ahol a termékek beszerzésének egy része nagykereskedőkön, disztribútorokon keresztül valósul meg, akik egyszerre több márkát, terméket is kép­viselnek, így nagy a verseny. Ezért a kisebb cégek inkább az egyedi termékekkel tud­nak érvényesülni, ami az áru­házba kerüléssel lesz verseny­­képes a már ismert márkák­hoz képest - jelezte a szakér­tő. A nagy láncokhoz való be­kerülés egyértelmű haszna a nagyobb forgalom és árrés le­hetősége. Emellett az is előny, hogy a magyar áru egy hely­re kerülhet más világmárkák­kal, ami ismertebbé teszi a ha­zai terméket. - Néhány lánc esetében külföldi piacokra is így juthatnak el a magyar cé­gek, hiszen ami a hazai üzle­tek polcain kelendő, az vár­hatóan más országokban is az lesz - jegyezte meg Kokas Sándor. MW A nagy áruházak nyitottak a kistermelők iránt Is Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents