Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-03 / 179. szám
2019. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT TÖRTÉNELEM 11 Hamarosan teljes paradigmaváltás jöhet a magyar őstörténet-kutatásban Hunok vagyunk vagy avarok? Genetikai kutatások őseinkről tunderszepek.hu FABIAN ► EVELIN 2019 Tündérszépe Egységes történeti kép kialakítása a cél Genetikai vizsgálatok dönthetik el végleg a hun-magyar származási vitát. Neparáczki Endre archeogenetikus kutatásaival arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy keveredtek-e a honfoglalók a Kárpát-medencében maradt avarokkal, és Árpád-házi királycsontokat is azonosíthatnak. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu GENOMADATTÁR Egy nagy vihart kavart kutatással vált ismertté Neparáczki Endre archeogenetikus pár évvel ezelőtt. Kutatócsoportja 102 honfoglaló magyar mitokondriális DNS-ének szekvenciáját határozta meg 2017-ben. Az adatokból kiderült, hogy az anyai vonalak markáns hányada Közép- Belső-Ázsiába vezethető viszsza, az ázsiai géneknek egyik lehetséges forrása az ázsiai hun népesség. Amint több adatuk lesz e régiók történeti koraiból, még pontosabban meghatározható lesz a honfoglalók származása.- Amint elkészítjük a honfoglaló magyarok teljes genomadatbázisát, ezt össze tudjuk hasonlítani a hun kori leletek genomeredményeivel. A teljes genomokból sokkal több információ nyerhető egykori őseink származásáról, létszámáról és arról, hogy mikor kikkel keveredtek és milyen arányban. így megnyugtatóan pontot tehetünk a hun eredet körüli vitára is, mivel a hun kori leletek genomja világosan meg fogja válaszolni, hogy volt-e közük a honfoglalókhoz. A ma élő magyar népességgel is összevethetjük az adatainkat, ha elkészül egy reprezentatív teljes genomadattár nemzetünkről - mondta el kérdésünkre Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója. Mint mondta: hosszú távú céljai közé tartozik egy ilyen adattár létrehozása, mintákat pedig az egész Kárpát-medencéből vesznek majd. A genetikai kutatások várható eredményei alapján tel-Neparáczki Endre szerint lépésről lépésre lehetőségünk nyílhat egyre több Árpád-házi családtagot azonosítanunk Fotó: MN jes paradigmaváltás jöhet a magyar őstörténet-kutatásban. - Egy magyar őstörténetkutatással foglalkozó intézet hiánycikk volt a hazai kutatási palettán. Ezt a hiányt ismerte fel a kormány és orvosolta a Magyarságkutató Intézet létrehozásával. Mi eddig és ezután is új genetikai információkkal szeretnénk szolgálni a magyar és a nemzetközi közösségnek. Számunkra az egységes történeti kép kialakítása a cél, amihez természettudósok és bölcsészek párbeszédére van szükség. Nálunk lehet nyíltan beszélni az őstörténetünkben fellelhető problémás kérdésekről is - fejtette ki Neparáczki Endre. Az Archeogenetikai Kutatóközpont egyik jelenlegi tudományos projektjében azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat lehetett a késő avar kor népessége és a honfoglalók között. Genetikusi nyelvezetre lefordítva a kérdést: keveredett-e egymással a két népesség? A genetikusok vizsgálataikat az igen gazdag mellékletű szállási honfoglaló temetők népességével kezdték (róluk feltételezik a hun rokonságot), ám most a szegényesebb mellékletű úgynevezett falusi honfoglalás kori temetők csontanyagát is vizsgálják. A kutatók arra kíváncsiak, hogy ha a szállási honfoglaló népesség csak kismértékben járult hozzá a mai magyarság genetikai képéhez, akkor mely más népek adhatták a tömegeket?- Ha a honfoglalás korához képest időben visszalépünk a 9. század elejére, akkor a Kárpát-medencében az avar kori népességet találjuk. Ma már tudjuk, hogy az avarok biztosan megélték a honfoglalás korát, ezért nélkülözhetetlen a vizsgálatuk. Előzetes eredményeink alapján a kétféle temető - a szállási és a falusi honfoglalás kori - népessége genetikailag elkülönülőnek tűnik. Az Archeogenetikai Kutatóközpontban ilyen és ehhez hasonló fontos kérdéseket fogunk megválaszolni korszerű és nemzetközileg elfogadott módszerekkel - mutatott rá a kutatóközpont igazgatója. Nemcsak a hun-magyar származási vita végére tehet pontót a Magyarságkutató Intézet, ugyanis más jelentős eredményekre is jutott a kutatóközpont: nemsokára megjelenik a hun, avar és honfoglalás korból származó leletek férfiágon öröklődő Y-kromoszóma-vizsgálatának eredménye. Ebben többek között kimutatják, hogy a honfoglalás kori leletek apai és anyai vonalai ugyanabból a régióból származtak. Magyarán a férfiak és a nők együtt érkeztek a Kárpát-medencébe- ezt az álláspontot korábban többen vitatták. Rengeteg olyan csontot őrzünk, amelyek akár Árpádházi királyainkéi is lehetnek, éppen ezért az Árpád-háziak csontjait is vizsgálni készülnek genetikai módszerekkel. Eddig csak III. Béla királyunk és macsói Béla herceg csontjait ismeri a kutatás, a király genetikai profilja viszont jó kiindulási pontnak tekinthető minden Árpád-házi fiági leszármazott azonosításához.- Enélkül minden további, az uralkodó dinasztiára irányuló összehasonlító genetikai vizsgálat értelmetlen lenne. A potenciális Árpád-házi jelöltek vizsgálata, azaz azonosítása vagy kizárása nálunk fog történni, így akár az említett macsói hercegé is. Ezek a vizsgálatok is igen izgalmas eredményeket hozhatnak, hiszen lépésről lépésre lehetőségünk nyílhat egyre több Árpád-házi családtagot azonosítanunk, olyanokat, akikről eddig csak feltételezhettünk, hogy azok lehettek - mondta a kutatóközpont igazgatója. HIRDETÉS Legyél Te 2020 Tündérszépe! Nevezz saját fotókkal, vagy kérj profi fotózást! Felkészítő tábor és showműsor várja a legszebbeket! Országos szépségversenyünk elindult! Új módszerekkél kutatják a magyarok eredetét A Magyarságkutató Intézet idén januárban alakult meg, létrehozását Kásler Miklós emberierőforrás miniszter kezdeményezte. Indoklása szerint az intézet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amilyenekre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség. A tárca vezető az intézet irányítására pályázat keretében Horváth-Lugossy Gábort kérte fel. A főigazgató egy hónapja úgy nyilatkozott: újfajta, egymást kiegészítő módszerekkel kutatják a magyar őstörténetet, amelyet eddig főleg történeti, filológiai és régészeti módszerekkel vizsgáltak. Az archeogenetikai kutatóközpont már megállapodott a Szegedi Tudományegyetemmel. Egy elnyert pályázat keretében a késő avar kor és a honfoglalás kori népesség genetikai vizsgálatához kezdtek hozzá. „Ez az első lépése annak a munkának, amelyben a Kárpát-medencében élt népességek genetikáját tárjuk fel, azaz azt, hogy mely népekkel vagyunk rokonságban és milyen arányban. Meg vagyok győződve, hogy ezek a kutatások roppant érdekes eredményekre vezetnek majd, másként fogjuk látni Magyarországot Európában, más lesz az önbecsülésünk” - mondta Horváth- Lugossy Gábor.
