Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-24 / 196. szám
2019. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Kihívásokkal küzdenek a termelők, segítséget várnak Sok helyen a tőkén maradhat a szőlő Munkaerőhiánnyal is küzdenek a szőlőtermelők. Képünk illusztráció Fotó: MTI - Sóki Tamás Kétségbeesett hangvételű levelet küldött nemrég a demjéni és a kerecsendi hegyközség Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselőnek. A levélírók a szőlőtermelők kilátástalan helyzetére szerették volna felhívni a figyelmet, szavaik szerint az utolsó órában vannak. Számos kihívással küzdenek, amiket kormányzati segítség nélkül nem képesek megoldani. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu HEVES MEGYE A lapunknak is eljuttatott levélben azt írták, úgy érzik, sok szőlőtermelőnek a 2019-es szüret lehet az utolsó. A munkaerőhiányon túl azzal is küzdenek, hogy nehezen találnak felvásárlót, sokuknál már tavaly kint maradt a szőlő a tőkéken, emiatt eladták, vagy kivágták ültetvényeiket. A bevételeik nem tudják fedezni a növekvő kiadásokat. Úgy fogalmaztak, idén a szőlőtermesztés Egerben már nem perspektíva az embereknek, holott történelmi borvidékről van szó. Úgy érzik, magukra hagyták őket e problémákkal. Megkerestük Pál Sándort, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökét. A szakember közölte, a felsoroltak sajnos nagyon is élő gondok. Aki teheti, az inkább stabil állást választ, nem idénymunkát. A folyamatosan emelkedő béreket sem tudják a szőlőtermelők kigazdálkodni, mivel az elmúlt években csökkent a szőlő felvásárlási ára, s ez idén sem lesz másként, ráadásul sok borásznak kevesebb szőlőre van igénye. Mindez azért van így, mert egymillió hektoliterrel több a borkészlet a pincékben, mint egy éve a belföldi borfogyasztás és az export csökkenése miatt. Csökkentek az értékesítési árak, emiatt a szőlő felvásárlásáé is. Pál Sándor arról is szólt, további nagy gond számos hegyközségben, hogy sokan az előző évek problémái okán műveletlenül hagyták a szőlőjüket, ez a művelt területekre jelent veszélyt. Az elhanyagolt ültetvényeken nem alkalmaznak növényvédő szereket, így a kórokozók könnyen átterjedhetnek a gondozott részekre. Lavinaszerű a helyzet, egyik baj hozza magával a másikat. A szakember szerint két lehetőség van hazánkban a szőlőtúltermelés kezelésére. Az egyik a zöldszüret, a másik a krízislepárlás. Előbbi már le is zajlott, ha a termelők pályáztak, zölden le kellett szedniük a termést, s ezért az állam kártérítést fizetett. A krízislepárlás a borkészletek csökkentését segíti. A meglévő borkészleteket állami támogatással felvásárolják, és nyers alkoholt készítenek belőle, amit később más célokra lehet használni. Hosszú távú megoldás az lenne, ha meg tudnák állítani a belföldi borfogyasztás és az export csökkenését. Ehhez jó marketingre lenne szükség. Hasonló tapasztalatokról számolt be Kovács Zita is. A Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke szerint sok olyan szőlőfajta van, amikre nem kötnek felvásárlási szerződést, azok valószínűleg a tőkén maradnak. Amire kötnek megállapodást, arra is alacsonyabb mennyiségre, alacsonyabb áron, mint tavaly. Félő, hogy rengeteg tradicionális szőlőtermelő megy tönkre idén. Hangsúlyozta, összetett, probléma mindez, amely most pattan ki igazán. Említette az alacsony belföldi fogyasztás és az export problémáját is, s azt, hogy a 40-50 forintos felvásárlói ár nagyon alacsony, 65 forint alatt nem térül meg a gazdák munkája. Hosszú távon sem a zöldszüret, sem a krízislepárlás nem megoldás. Ha nem lesz radikális kormányzati beavatkozás a szőlő- és borpiacon, akkor komoly gondokra kell számítani. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Országos piaci probléma mindez Régóta létező, országos problémáról van szó - reagált a nyílt levélre lapunknak Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott. A politikus a Hírlap kérdésére úgy fogalmazott: minden tisztelet megilleti az Egri borvidék szőlő- és bortermelőit azért az áldozatos munkáért, amelyet az egri borok presztízsének emeléséért folytatnak. Ugyanakkor - emlékeztetett - olyan, időről időre visszaköszönő piaci természetű problémával állunk szemben, amely helyben aligha kezelhető, megoldása csak az ágazat összes szereplőinek közreműködésével lehetséges. Álságos Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu N emcsak katasztrófaturizmus létezik, hanem a jelek szerint újabban már politikai katasztrófaturizmus is. Különben mi másnak tulajdoníthatnák azt a jelenséget, hogy a választások - legyenek országosak vagy helyhatóságiak - közeledtével némely közéleti szereplők feltűnnek egyes balsors sújtotta térségekben, és kvázi megváltóként osztják az észt, hogy aztán a következő választásokig eltűnjenek, mint Petőfi a ködben? Főként a baloldali megmondóemberek járják mostanság a vidéket, hogy bedobjanak egy-egy hangulatkeltő témát, lehetőleg a saját tálalásukban. Ha nem lelnek megfelelő helyszínt, vissza-visszatérnek oda, ahol amúgy is tetten érhető a félelem. Jelesül - mint az elmúlt időszakban többször is előfordult - Selypre, ahol az eternitgyár romjai príma kulisszát kínálnak a pánikkeltéshez. Hogy érdemi cselekedetük nincs, mit sem számít, a lényeg alighanem úgyis a szavazatmaximalizálás. Ám az aggódásuk álságos. Elég, ha felütjük a dokumentumokat, és megnézzük, mely párt jogelődjének idején kezdték el alkalmazni az azbesztet, kik ültek befolyásos helyeken a privatizáció időszakában, kik voltak azok, akik a szocialista kormányok idején, felhatalmazva minden jogszerű lehetőséggel, magas beosztásban tehettek volna igen sokat a bajok megszüntetése érdekében. Nagyrészt azokkal találkoznánk, akik mostanában a romok közül zúdítják a közvéleményre sirámaikat. A lényeg alighanem úgyis a szavazatmaximalizálás Vödör torlaszolta el a csatornát ANDORNAKTÁLYA Jó ideje okozott már bosszúságot a Kastélykert utcában, hogy dugulás keletkezett a szennyvízelvezető csatornában. A Hírlap megkeresésére Vámosi László polgármester elmondta, a vízmű illetékeseivel folytatott személyes egyeztetést követően a probléma megoldódott. A cég munkatársai megtalálták a csatornadugulás okát, s erről a Heves Megyei Vízmű Zrt. üzemvezető főmérnöke, Bárdos Zsolt levélben tájékoztatta az önkormányzatot. A vezető szakember által leírtak szerint az Andornaktálya és Nagytálya között húzódó szennyvíz-gerincvezetékből az augusztus 12-én végzett csatornakarbantartás, -tisztítás során eltávolították a megtalált csatornaidegen anyagot. A faluvezető azt tudatta, ez a tárgy egy műanyag vödör volt. Bárdos Zsolt közlése szerint ez a nagy méretű műanyag okozhatta a hálózaton kialakult dugulásokat. A tisztításkor a vízmű munkatársai a tárgy mögött lévő, általa visszaduzzasztott csatornaszakaszból nagy menynyiségű iszapot, rongyot, idegen anyagot távolítottak el. Folytatják a külterületi csatornahálózat tisztítását a községben Az üzemvezető főmérnök azt is jelezte a helyhatóságnak írt levelében, hogy folytatják a községi szennyvíz elvezetését biztosító külterületi csatornahálózat tisztítását, ígérete szerint erről a munkáról, a karbantartásról öszszefoglalót küld a polgármesternek, illetve - a korábbi egyeztetésüknek megfelelően - a társaság elvégzi a Kastélykert és a Jókai utca kereszteződésében lévő csatornahálózat átépítését is. S. S. Dr. Pócs Alfréd is indul a választáson EGER Dr. Pócs Alfréd, az Egri Városvédők Egyesületének elnöke bejelentette polgármester-jelöltségét és bemutatta a szervezet képviselőjelöltjeit pénteken az orvosi kamara megyei szervezetében. Elmondta, olyan Egert képzel el, ahol nagy szerepe van a civil szférának. Képviselőjelöltként dr. Patkós Attila, Ecsédi Dénes, Búrom Zsuzsanna, Csutorás Anita, Juhász Szabolcs, Martinkovics Mária, Rabóczki Attila, Bakos Józsefné Hédi, dr. Pócs Alfréd, Apró Ervin, Fülöp Henrik, Losonczy Ildikó indul a helyhatósági választáson. Sz. K. Hamarosan át is nevezik az egykori Helyőrségi Művelődési Otthon épületét Új közösségi tér készül a fiataloknak EGER Korszerű, impozáns környezetben várják hamarosan a látogatókat az egykori tiszti klub helyiségeiben, ahol a nagypréposti palota felújítása alatt a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik. Az objektum átalakítása során fontos szempont volt, hogy egy közösségi tér jöjjön létre az egri fiatalok számára, ahová akár programokat is szervezhetnek. Az épületet pénteken mutatta be a sajtónak Habis László polgármester a Városi Diák Tanács képviselőivel közösen. A városvezető elmondta, kiemelten fontos, hogy Egerben legyenek olyan helyek, ahol szabadidejüket tartalmasán eltölthetik, ahová akár saját programokat is szervezhetnek. Sokat egyeztettek az elmúlt időszakban a fiatalokkal, hogy mire van igényük, és az alapján igyekeznek megtervezni a városi beruházásokat, egyebek között a közterek átalakítását is. Hangsúlyozta a városvezető azt is, hogy a HEMO épülete leromlott állapotban volt, több százmillió forint volt a felújítás, a könyvtár munkatársai pedig remek munkát végeztek a berendezés során, szép, otthonos lett ez a hely. A Városi Diák Tanács képviselőivel közösen mutatta be Habis László az épületet Fotó: Nemes Róbert A Városi Diák Tanács képviseletében Török Virág elmondta, az egri fiatalok döntenek majd arról, hogy a jövőben hogyan nevezzék az épületet. A szervezet közösségi oldalán lehet majd ötleteket küldeni szeptember 1. és 22. között, ezekből a testület kiválaszt majd tízet, és mindebből szintén a fiatalok választják majd ki a legjobbat szavazással. Az új nevet október 6-án jelentik be. Hozzátette, tetszik nekik a megújult épület, tökéletes hely a fiataloknak arra, hogy a tanórák után kikapcsolódjanak, összejöjjenek. Süli K.
