Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-31 / 176. szám

2019. JULIUS 31., SZERDA GAZDASÁG y Májusban 11,2 százalékkal növekedtek a keresetek Többet viszünk haza Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2005 -2019. január-r A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete, Ft/hó 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 »13 2014 2015 »16 »17 2018 2019.1-V. •családi kedvezmény nélkül ' jjjl. MW grafika, forrás: KSH/MTVA Sajtóadatbank / MTI Lakásszerzési támogatásról tájékoztat a szaktárca INFORMÁCIÓ Már elérhető a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján a lakáscélú állami tá­mogatásokról szóló összes tájé­koztató, amelyek a családvédel­mi akcióterv keretében július­ban életbe lépett kedvező vál­tozásokat is tartalmazzák - kö­zölte a PM kedden az MTI-vel. A tájékoztatókban kitérnek a falusi csők minden részleté­re is. A legalább háromgyerme­kes családok akár 10 millió fo­rint vissza nem térítendő támo­gatást kaphatnak a vásárlással egybekötött bővítés, illetve kor­szerűsítés esetén. Meglévő la­kás bővítésekor, illetve kor­szerűsítésekor is jár a kedvez­mény, amelynek összege a gye­rekek számától függ. Egygyer­mekes családoknak 300 ezer forint, két gyerek után 1,3 mil­lió, három és több gyerek után 5 millió forint támogatás jár. A beruházótól vásárolt, épí­tés alatt lévő új l^kás esetében igényelt kamattámogatott köl­csön teljes összege a haszná­latbavételi engedély előtt is fo­lyósítható, de a kamattámoga­tás csak a használatbavételi engedély után kezdődik. Korábbi gyermekvállalás nem teljesítése esetén is köt­hető újabb ilyen támogatási szerződés, de csakúgy, ha a tá­mogatott két szülő egyike más személy, mint a korábbi támo­gatási szerződésben szereplő két fél - tették hozzá. MW A várakozásokat meghalad­va 11,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A bé­rek közötti földrajzi különb­ségek kezdenek eltűnni az országon belül. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Májusban a bruttó átlagkereset 374 700 fo­rint volt a KSH adatai alapján, a közfoglalkoztatottakét nem számolva. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagke­reset 242 300 forintot tett ki, ami az adókedvezményeket fi­gyelembe véve közel 250 ezret jelent átlagban. Az iparban és az építőipar­ban az átlagosnál magasabb, 12 százaléknál is több volt az átlagkeresetek éves emelke­dése májusban, amivel 387 ezer forintra, illetve 273 ezer­re nőttek a szektorban a brut­tó átlagbérek. Ennél is maga­sabb, 13-14 százalékos volt a béremelkedés a kereskede­lem, a gépjárműjavítás, vala­mint a pénzügyek és a bizto­sítás területén, amivel ezen a területen 338 ezerre, illet­ve 644 ezer forintra nőttek az átlagkeresetek. A közigaz­gatás, a védelem és a kötele­ző társadalombiztosítás terén 15,4 százalékkal, 436 ezer fo­rintra ugrottak a jövedelmek. Az egészségügyben 349 ezer volt az átlagkereset, 4,9 szá­zalékkal több a tavaly máju­sinál, míg az oktatásban 3,5 százalékkal emelkedve 333 ezer forint lett. A bérek növekedéséhez hoz­zájárultak a kormányzati in­tézkedések is, köztük az adó­­csökkentés, illetve a mini­málbérről és a garantált bér­minimumról a kormány és a versenyszféra között létre­jött megállapodás - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügy­minisztérium helyettes állam­titkára. Kiemelte, a vállalkozá­sok éltek a lehetőséggel, beru­háznak, növekednek, fejlesz­tenek, és ez maga után von­ja a nagymértékű munkaerő­­igényt, amely bérnövekedést generált. Elmondta, a kere­setek 77 hónapja nőnek Ma­gyarországon, 2010 óta több mint 80 százalékkal emelked­tek. A bérnövekedés nagyobb mértékű volt a versenyszférá­ban, mint a közszférában - tet­te hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy földrajzilag is ki­egyenlítődnek a bérek: tovább­ra is Budapesten és Észak­­nyugat-Magyarországon ma­gasabbak a keresetek, de a kü­lönbségek csökkennek ezen területek és a többi országrész bére között. HÍREK Magyar diákokat díjaztak Makaón SIKER A szív-ér rendszer fel­építését, működését és be­tegségeit szellemes vízve­­zetékrendszer-modellel mu­tatta be Dobos Dominik és Székely Bálint a Kínai Ifjú­sági Tudományos és Tech­nológiai Innovációs Verse­nyen, és ezzel ezüstérmet nyert a nemzetközi projek­tek közül. A magyar közép­­iskolások megkapták a Ma­kaói Tudományos és Mű­szaki Egyetem innovációs különdíját is, mert a kardi­ológusok nagyra értékelték a modell oktatást elősegítő szerepét. Idén 52 országból száz diák vett részt a verse­nyen. MW Hazai startupokat vár az inkubátor LEHETŐSÉG Magyar techno­lógiai startupvállalkozások is jelentkezhetnek a dubaji köz­pontú Faster Capital inkubá­ciós programjára. A cég által kiválasztottak közel 600 mil­lió forintnyi befektetéshez jut­hatnak és mentorprogram­ban is részt vehetnek. Utóbbi keretében a csapatok köny­velésijogi, üzletfejlesztési, marketing- és PR-tanács­­adói szolgáltatásban része­sülnek. A programokban ed­dig 26 cég vehetett részt, 20 már piacra is lépett. A prog­ram virtuálisan zajlik, így a startupoknak fizikailag nem kell költözniük a részvétel­hez. Jelentkezni szeptember 15-éig lehet. MW A közszféra bérei is segítettek A munkaerőhiány mellett a közszféra bérei is segítették a májusi keresetnövekedést az elemzők szerint. Virovácz Pé­ter, az ING Bank vezető elem­zője alapvetően a közszférá­ban újrainduló bérrendezés­sel magyarázta a bérkiáram­lást. Horváth András, a Taka­rékbank vezető elemzője sze­rint elsősorban a képzett mun­kaerő egyre fokozottabb hiá­nya és a bérminimum-emelé­sek hatására nőttek a várako­zásokat meghaladva a bérek májusban. Szokatlanul olcsó a boltokban a tojás Megvizsgálja a Nébih, mit szoktunk enni Dinamikusan bővülhettek a háztartások kiadásai Bátrabban vásárolunk Javuló jövedelmek növelik a vásárlási kedvet Fotó: Shutterstock PIAC A szokásosnál nagyobb mértékű nyári árcsökkenéssel néznek szembe a tojásterme­lők, akik abban bíznak, hogy* ősszel rendeződik a piaci hely­zet. Nem szokatlan, hogy hús­vét után jelentősen visszaesik a tojás ára, és nyáron is ala­csonyan marad, idén azonban azt tapasztalták a tojásterme­lők, hogy a húsvét sem hozott áremelkedést, a nyári mély­pont pedig minden eddiginél alacsonyabban van - mond­ta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid­tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. Az ár­csökkenés elsősorban a terme­lőknél jelenik meg, a boltok­ban az általuk tapasztaltnál ki­sebb mértékű az áresés. Az elmúlt hetekben olyan áruházi akciókat hirdettek meg, amelyek az elmúlt évek legalacsonyabb tojásárait hoz­ták - jegyezte meg az alelnök. A NAIK Agrárgazdasági Ku­tatóintézet július elején dara­bonként átlagosan 24,1 forin­tos árat mért az M+L méretű étkezési tojásnál, ami 9 száza­lékkal alacsonyabb az egy év­vel korábbinál, európai uniós átlagban pedig 11 százalékos az éves árcsökkenés. Az alelnök szerint a két évvel ezelőtti rovarölőszer­­botrány és a madárinfluenza termelést visszafogó hatásai elmúltak. A tojástermelők be­ruházási döntéseiben viszont meglátszik az a bizonytalan­ság, amely a ketreces állattar­tás jövőbeni elfogadottsága kö­rül alakult ki. Néhány keres­kedelmi lánc ugyanis koráb­ban bejelentette, hogy néhány év múlva nem forgalmaz ket­reces tartásból származó tojá­sokat. A hazai termelők most az ősztől várják, hogy a meg­lóduló kereslet némi áremel­kedést hoz a tojáspiacon. MW KUTATÁS Élelmiszer-fogyasztási szokásainkról készít felmérést mintegy 2700 ember megkér­dezésével a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amelyre további ér­deklődők, elsősorban 18 év alattiak jelentkezését várják - közölte a Nébih az MTI-vel. A hivatal közleménye szerint a kutatással képet kapnak arról, hogy a magyarok jellemzően milyen és mennyi élelmiszert fogyasztanak. Ezek az adatok ugyanis elengedhetetlenül fon­tosak az élelmiszerekkel bevitt káros anyagok egészségkocká­zatának becsléséhez. A felmérés 1-74 év közöt­ti lakosok bevonásával zajlik. A program részeként a részt­vevőket két alkalommal az elő­ző napon elfogyasztott ételek­ről, italokról és étrend-kiegé­szítő termékekről kérdezik a Nébih által megbízott dieteti­kus szakemberek. A kutatás­ban mintegy 1600, 18 év alat­ti gyermek élelmiszer-fogyasz­tási adataira is szükség van, hisz ők a felnőtteknél érzéke­nyebbek lehetnek a különböző élelmiszerekben előforduló ké­miai szennyező anyagokra. Az Európai Élelmiszer-biz­tonsági Hatóság (EFSA) EU Menu - Mi van terítéken Euró­pában? elnevezésű nemzetkö­zi projektjének részeként vég­zik a kutatást, amelyben az Eu­rópai Unió több tagországa is részt vesz, így a hazai eredmé­nyeken túl összehasonlítható fogyasztási adatok is rendelke­zésre állnak majd. MW FOGYASZTÁS A lakosság javuló jövedelmi helyzete 2018-ban serkentette a háztartások fo­gyasztásának dinamikus bővü­lését, ami számottevően hozzá­járult az ország gazdasági nö­vekedéséhez is. A jobb anyagi körülmények eredményeként a lakosság utazási és vásárlá­si kedve is nőtt, ami magával húzta a szolgáltatások teljesít­ményének bővülését. A háztartások egy főre jutó fogyasztása a munkaerőpiaci helyzet javulásával párhuzamo­san kezdett emelkedni. 2018 el­ső fél évében a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása ha­vonta már 88 600 forint volt, reálértéken 8,8 százalékkal meghaladva a 2017 első fél évit. A kiadások növekedéséhez a re­álkereset 2018 első félévében mért, egy év alatt 9,4 százalé­kos emelkedése is hozzájárult - állapítja meg a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) a Magyaror­szág 2018 című kiadványában. A háztartások egy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadá­sa a legfrissebb adatok sze­rint 2017-ben 92 200 forint volt, ami reálértéken 25 száza­lékos emelkedés 2010-hez ké­pest. A háztartások fogyasztá­sa 2018 első fél évében általá­nosan mind folyó áron, mind volumenében nőtt - fejti ki a KSH a háztartási fogyasztások adatait összegezve. A legtöbbet élelmiszerre és alkoholmentes italokra adtak ki havonta a ma­gyarok, egy főre vetítve 24 600 forintot, vagyis összes kiadá­suk 28 százalékát. A háztartá­sok reálértékben növelni tud­ták a létfenntartáson túlmuta­tó igényeik kielégítését is, leg­inkább a vendéglátás- és szál­láshely-szolgáltatás (13,8 szá­zalék), valamint a kultúra, szó­rakozás terén (12,7 százalék). A háztartások fogyasztási ki­adása településtípusonként je­lentősen különbözik, ami az eltérő fejlettséggel, munkaerő­piaci és jövedelmi helyzettel is összefüggésbe hozható. Az egy főre jutó havi kiadás 2017-ben is a fővárosban volt a legmaga­sabb (114 700 forint), a közsé­gekben a legalacsonyabb (81 ezer forint). A budapestiek fo­gyasztása 1,4-szerese volt a községekben élőkének. A tankolási kedv is megug­rott. Az év első felében 1,88 milliárd liter üzemanyagot for­galmaztak a Magyar Ásvány­olaj Szövetség (MÁSZ) tagvál­lalatai, ami 6 százalékkal több, mint a tavalyi első fél évben. A Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal adatai szerint az ország ösz­­szes benzinkútjánál 2,66 mil­liárd liter benzin és gázolaj fo­gyott 2019 első hat hónapjá­ban. A MÁSZ-kutakon kívüli töltőállomásokra együtt 3 szá­zalékos bővülés jutott. A ben­zin piacát a lakossági vásárló­erő növekedése élénkítette, míg a gázolajét az építőipar ál­tal is pezsdített szállítás, vala­mint a közlekedés. MW Az árcsökkenés hatásai a termelőknél csapódnak le Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents