Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-03 / 152. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 3., SZERDA HÍREK Igen aktív volt a nyár eleje HEVES MEGYE Mozgalmas hó­napot zárt a nyugdíjasok Éle­tet az Éveknek Heves me­gyei szervezete - tudtuk meg Sánta Gyula elnöktől. Június elején részt vettek Tisza­­nánán a helyi Naplemente Klub rendezésében megtar­tott szeniorsport- és egész­ségnapon. A Dinnyésháton megtartott eseményen, ami a naplementések számára a 30 éves évfordulójuk kiemelt rendezvénye volt, mintegy kétszáz szépkorú vett részt. Bélapátfalván az egri Ezüst­idő Szabadidős Egyesülettel közösen tekeversenyt ren­deztek, majd másnap, június 22-én a Bene búcsún vettek részt Mátrafüreden. S. S. Jubileumi ünnep a helyi klubban RÓZSASZENTMÁRTON Meg alakulásának 25 éves ju­bileumát ünnepli augusz­tus 9-én a település nyug­díjasklubja. Ebből az alka­lomból itt tartja soros klub­vezetői tanácskozását a rózsaszentmártoni klubot is soraiban tudó Életet az Évek­nek nyugdíjasszervezet me­gyei vezetése. S. S. Kórusok találkoztak FÜZESABONY A település egészségfejlesztési irodája (EFI) hatodik éve segíti a já­rás lakóit életminőségük ja­vításában. Az iroda figyelmét nem kerülhetik el az idősek. A közelmúltban a művelődé­si házban jött össze az EFI- vei együttműködő hat kórus: a helyieken kívül Dormánd­­ról, Besenyőtelekről, Mező­­tárkányból, Egerfarmosról és Mezőszemeréről érkeznek. Ők egy összkórusban is fel­léptek, s előadást hallgathat­tak meg az egészségmegőr­zésről és a közösséghez tar­tozás fontosságáról. S. S. Dr. Vajon Imre tanár úr idén tölti be kilencvenedik élet­évét. Ebből az alkalomból kerestük fel otthonában a biológiatudományok kandi­dátusát, az egri felsőokta­tási intézmény nyugalma­zott tanszékvezető főisko­lai tanárát, aki örült munka­társunk érkezésének: éppen másfél évtizede, hogy talál­koztak egy portré készíté­sekor. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGER Ki merné azt állítani, hogy hetven fölött nem lát­szik meg az emberen az el­rohanó tizenöt év? Vajon Im­re tanár úrnak például nehéz­kesebb lett a járása, bár szel­lemileg friss, mondhatni a ré­gi maradt. A legnagyobb fáj­dalma biztosan az, hogy két esztendeje meghalt a felesége, amit az iránta nagy szeretet­tel lévő család, s az időközben már felcseperedett unokák sű­rű látogatása nem tud pótolni. Amikor pedig egyedül marad, messzebbre nyúlnak, és pon­tosabb képet rajzolnak a múlt­ról az emlékek. A Hernádnémediben szü­letett a tanár úr, mint aho­gyan földműveléssel foglal­kozó szülei is. Maga dolgozott meg mindenért, amit az élet­ben elért. A kitartást, a cé­lokért való küzdést gyerek­ként megtapasztalta, és egé­szen biztos, hogy ez segítette át számos nehézségen pályája során. Az 1929-ben született fiút tizenévesen érte a hábo­rú, ami olyan közel jött hozzá­juk 1944-ben, hogy volt olyan alkalom, amikor a fűben ha­nyatt fekve volt kénytelen ret­tegni, amint elhúz feje fölött a bombázók raja. Vajon Imre a szegény pa­raszti világból 1949-ben ke­rült az egri pedagógiai főisko­lára. Diákként az első időszak-Dr. Vajon Imre az Otven év a katedrán című könyvet dedikálja Foto: Sike Sándor Kilenc évtized életmorzsái ban szalmazsákon éjszaká­zott, s nem sejtette, hogy ez az iskola lesz az a hely, ahol nyug­díjazásáig több mint negyven éven át tanít. Előbb beosztott oktató volt, a négy évtized má­sodik felét tanszékvezetőként dolgozta át itt, illetve nyugdí­jas korában óraadóként járt vissza, s ki is kerekedett ezzel az itt tanított ötven év. Vég­zett pedagógusok ezrei emlé­keznek a tanár úrra. Büszke rá, városrészének fertálymesterévé választották a millennium évében. Látogasson el hírportálunkra! HEOI_.hu Vajon Imre 1951-ben végzett diákként gyakornoki beosztás­ban kezdett dolgozni az egri fő­iskola állattani tanszékén. Tíz évig volt tanársegéd, kilenc­­kilenc esztendeig adjunktus, majd docens. Főiskolai tanári kinevezését 1980-ban nyerte el. Tudományos munkásságá­nak első időszakában a Bükk vizeinek állatökológiai, állat­­földrajzi kutatásával, később a lepkék idegrendszerének ana­tómiai kutatásával foglalko­zott. Ötvenévesen, 1979-ben védte meg akadémiai kandidá­tusi disszertációját. Publikáci­óinak"(könyvek, jegyzetek, ta­nulmányok) száma 120-ra rúg. Ezek közül csaknem harminc szaktudományi, mintegy ötven tudománynépszerűsítő, a töb­bi tantárgy-pedagógiai tanul­mány sorjázik. Tucatnyi hazai konferencián tartott előadást, miközben négy országban ve­hetett tanulmányúton részt. Tizenegy tudományos társa­ságnak volt tagja, tizenkilenc alkalommal tüntették ki. Nyug­díjazása után a főiskolán óra­adóként dolgozott, s az aszódi evangélikus gimnáziumban ta­nított hét esztendőn át.- A Nyugdíjasok Heves Me­gyei Szövetsége a Kelet-Ma­gyarországi Senior Tánctalál­kozót a gyöngyösi Mátra Mű­velődési Központban rendez­te kilencedik alkalommal. Hogyan sikerült a találkozó?- Látványos műsor, tájegy­ségekre jellemző népviselet, különböző táncformációk színesítették. Ez a nap bi­zonyította, hogy a nyugdíja­sok örömmel vesznek részt versenyeken, a tánc világá­ban is otthonosan mozog­nak. Köszönet illeti a vá­ros polgármesterét, a mű­velődési központ vezetőjét és munkatársait, hogy he­lyet adtak, segítették a lebo­nyolítást. A Gyöngy-Nagyi Nyugdíjas Klub a házigazda szerepében kiváló volt.- Milyen műsorokat láthat­tak az érdeklődők?- A tánctalálkozón 21 fellé­pő, 19 csoport és két szóló táncos mutatta be tudását. A közönség létszáma leg­alább háromszázra rúgott. A fellépők között 18 He­ves megyei volt. Műfaját te­kintve színes volt a paletta. A táncos lábú szeniorok ma­gas színvonalon adtak elő néptáncot, palóc, szatmári, kendős és szalagos, görög, spanyol, latin-amerikai szá­mokat. Volt többek közt mo­dern tánc, country, rock and roll és apácashow.- Mire jutott a Domoszlai Jó­zsef, a Vidróczki együttes alapítója vezette zsűri?- Nyolc aranyat és 13 ezüs­töt adtak ki. A két legjobb kapta a különdíjakat: a vá­ros polgármesterét a Hatva­ni Vasutas Nyugdíjas Klub tánccsoportja, a Nyugdíja­sok Heves Megyei Szövet­sége elnökének különdíját a Mezőtárkányi Gyöngyvi­rág Nyugdíjas Klub tánccso­portja. S. S. Tanár és tudós lett a paraszti létben nevelkedett fiúból Farkas László, a megyei nyugdíjas­szövetség elnöke Mozgalmas életet élnek: Sírok, Recsk és a vármegyeháza volt az ezüstidősök úti célja Az emlékhelyektől a félévet záró kerti partiig EGER Sírokra szervezett egész napos kirándulást az Ezüst­idő Szabadidős Egyesület. Fű­rész János a Hírlap kérdésé­re elmondta: a túrán Mészá­ros Imréné elevenítette fel a község eredetének népmondá­ját. Beszélt az Árpád-kori vár­ról, ami a török időkben Eger elővára volt, s a néphit szerint alagút kötötte össze a két erős­séget. A szeniorkorúak bejár­ták a barlangvárat, a sétaös­vényeket, s a felső vár kilátó­­teraszát. A szabadságemlékév apro­póján keresték fel az ezüst­idősök a recski kényszermun­katábort. A program során el­hangzott tájékoztatás szerint a hegyvidéki birkalegelő te­rületén az egykori juhhodály­­ban helyezték el az első depor­táltakat 1950. július 19-én, s 1953 szeptemberében számol­ták fel a tábort, annak még a nyomát is eltüntetve. A Recsk­­től hat kilométerre lévő tábor helyén 1996-ban nemzeti em­lékparkot hoztak létre a túl­élők, s a kormány 2012-ben történelmi emlékhellyé nyil­vánította. Megtekintették a parancsnoki épületben és egy barakkban létrehozott kiállí­tást, a politikai rendőrség, va­lamint a hajdani internáló- és kényszermunkatáborok mű-Ezüstidősök a recski emlékhelyen Fotó: beküldött ködéséről dr. Holló Sándorné tájékoztatta a résztvevőket. Városi sétacél volt az egye­sület tagságának az egri vár­megye háza udvarán 250 éve felépített hajdani börtönépü­let. Máriás Gábor ismertette a műemlék építésének körülmé­nyeit, annak stílusjegyeit. Ugyancsak itt kapott helyet 1993-ban a Sportmúzeum. A szépkorúak megtekintették a nyári és téli olimpiák Heves megyei résztvevőinek emlé­két megőrző márványfal név­sort, megemlékeztek Kemény Ferenc szerepéről a hazai és nemzetközi olimpiai mozga­lomban. S. S. Köszöntések Jó hangulatban zárta az Ezüstidő Szabadidős Egyesü­let a félévet. Az elnök birto­kán már reggel felállították a sátrakat, szorgos asszonyke­zek darabolták az ebédnek­­valót, amit Mészáros Imre fő­zött meg. Fűrész János be­mutatta gazdaságát, visz­­szatekintettek az igen tartal­mas, programokban bővelke­dő hónapokra, köszöntötték a soros név- és születésna­posokat, szóltak a nyári ese­ményekről, élvezték a társa­ságot.

Next

/
Thumbnails
Contents