Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-01 / 150. szám

fl, GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 2019. JÚLIUS 1, HÉTFŐ HÍREK Toronyba másztak a tűzoltók GYÖNGYÖS Az éves kiképzé­si terv részeként a helyi hiva­tásos tűzoltóság mindhárom szolgálati csoportja helyisme­reti gyakorlaton vett részt az újonnan felújított Szent Berta­­lan-templomban, tájékoztatta lapunkat Nagy Csaba. A me­gyei katasztrófavédelmi szóvi­vő hozzátette, a gyakorlat cél­ja volt, hogy a tűzoltók megis­merjék az épület szerkezetét, a vízszerzési helyeket, ezál­tal egy esetleges tűzeset vagy mentési feladat során hatéko­nyan tudjanak beavatkozni. H.É. Olvass a szabadban! NAGYRÉDE Szellemi felfrissü­lést ígér a kánikulában a tele­pülés könyvtára és a Digitális Jólét Program Pont közös ren­dezvénye. A felhívás szerint jú­lius 3-án délután 2 és 6 óra között várják a helyieket a kö­zösségi színtér melletti park­ba, ahol nemcsak olvasni és beszélgetni lehet egy-egy ol­vasmányról, hanem kézmű­ves-foglalkozásokon is részt vehetnek a látogatók és meg­ismerhetik a településen mű­ködő digitális jólét program előnyeit is. H. É. Európa Fesztivál a Mátraalján ABASÁR Nagyszabású prog­rammal készül a település júli­us 6-án. Az Európai Mezőgaz­dasági Vidékfejlesztési Alap támogatásából megvalósuló rendezvényen többek mel­lett fellép Ganxsta Zolee és a Kartell zenekar, valamint Tóth Vera és a Budapest Jazz Orchestra is. Az egész napos rendezvényen lesz főzőverseny, kézművessátor, ugrálóvár, trambulin és kisvonat is, de nó­taénekes, tangóharmonika-mű­­vész is szerepel majd. Tánccso­portok, koncertek váltják egy­mást a színpadon a kicsiknek pedig a habparti nyújt majd fel­hőtlen szórakozást. H. É. Egy polgármester olyan, mint egy edző MÁTRASZENTIMRE Minden vá­lasztási ciklus végén rend­szerezte dolgait, és össze­pakolt az irodájában Stuller András. A Felső-Mátra pol­gármestere tudta, semmi nem tart örökké, és igyeke­zett lélekben is felkészülni arra, hogy talán nem őt vá­lasztják meg faluvezetőnek. Az elmúlt huszonöt évben ez egyszer sem fordult elő. Most azonban végleg össze­pakol, mert negyed évszá­zad után úgy döntött, átad­ja a stafétabotot. Juhász Marianna szerkesztoseg@mediaworks.hu- Nem egyik napról a má­sikra született meg bennem a gondolat, hogy befejezem a polgármesteri pályafutáso­mat. Már öt évvel ezelőtt beje­lentettem, hogy idén már nem indulok újra. El kell fogadni, hogy 65 évesen nem úgy bí­rom a munkát, mint koráb­ban. Én az az ember vagyok, aki bármit csinál, azt teljes erőbedobással végzi. Egy pol­gármesternek pedig az a dol­ga, hogy szolgálja a települé­sét. Szinte nincs is olyan moz­zanat, főleg egy kis települé­sen, ahol ne kellene helytáll­nia vagy felelősséget vállalnia egy faluvezetőnek.- Emlékszik még arra, hogy hu­szonöt évvel ezelőtt mi motivál­ta, miért akart a Felső-Mátra polgármestere lenni?- Mátraszentimre lakói kerestek meg 1994-ben az­zal a kéréssel, hogy indul­jak a választáson, mert egy olyan polgármestert szeret­tek volna, akinek van ve­zetői tapasztalata. A dip­loma megszerzése után a biharnagybajomi termelő­­szövetkezetben voltam ipa­ri főágazat-vezető, majd a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ-nál dolgoztam főkönyvelőként. A rendszerváltást követő években krízishelyzetbe ke­rült a Felső-Mátra vezetése, valójában csak bukdácsolt az önkormányzatiság, és hi­ába volt meg az anyagi fede­zet az előrelépéshez, a fej­lődéshez, az akkori vezetés nem tudta ezeket a javakat a falu hasznára fordítani. Azt szoktam mondani, hogy egy polgármester olyan, mint egy futballedző, csak úgy le­het jó vezető, ha megvan eh­hez a kellő tapasztalata. Én már igen fiatalon jártassá­got szereztem, és még nem Csak a templomban nem lehet bankkártyával fizetni A legjobb éveink a két utol­só ciklusban voltak. Nem azért mondom, mert az idő közel­sége miatt ezekre emlékszem leginkább - összegzi az elmúlt hat politikai ciklust Stuller And­rás polgármester. - Sok olyan fejlesztést sikerült megvalósí­tanunk, amire már régóta vár­tunk. Az infrastruktúra-fejlesz­tésünk igazán eredményes, az önkormányzati utak rendezet­tek, a csatornázottság és az energiaellátás a kor elvárásai­nak megfelelő. Sok más telepü­léssel ellentétben mi még köz­­alkalmazottként foglalkoztat­juk a háziorvosunkat, az önkor­mányzat gondoskodik az orvo­si ügyeletről, és a település mű­ködteti az általános iskolát. A templomot kivéve bárhol lehet bank­kártyával fizetni. Ez már egy teljesen más időszak ah­hoz képest, mint amikor a kilenc­venes évek köze­pén az egyik kol­léganőnk meny­asszonytáncá­ból összegyűjtött pénzéből adtunk fizetést a hivatal :y dolgozóinak, mert a kötelezettsége­ink teljesítése után már nem maradt pén­zünk a hónap végére. voltam negyvenéves, ami­kor polgármester lettem.- Hat politikai cikluson keresz­tül folyamatosan újraválasztot­ták. Polgármesterként mi volt a legnehezebb ez alatt az idő alatt?- A munka miatt soha nem panaszkodtam, leginkább a választások viseltek meg, az nekem mindig egy kemény idegi harc volt. Ha egy kor­szak lezárul, az ember min­dig összegez, értékel, és szá­molnom kellett azzal, hogy esetleg nem mellettem dönte­nek a Felső-Mátra lakói. Min­dig voltak ellenfeleim, de ak­kor sem lettem volna nyűgöd­­tabb, ha egyedüli induló let­tem volna, mert sok minden­ről árulkodik, hogy mennyi­en mennek el szavazni, és a voksok közül mennyi az érvé­nyes szavazat. Az elmúlt évti­zedek alatt többféle politikai vezetést megértem, és örü­lök, hogy sikerült független­nek maradnom. Egy kis falu­ban nem szerencsés elkötele­ződni, mert megosztó lehet a közösségre nézve.- Ön szerint milyen tulajdon­ságokkal kell rendelkeznie az ideális polgármesternek?- Senkit nem szeretnék megbántani, de számomra a jó polgármester olyan, mint Abasár vezetője, dr. Lénárt­­né Benei Anikó. Habitusa, tel­jesítménye, céltudatossága, munkabírása mindenképpen példaértékű, és meggyőződé­sem, hogy ezt nem csupán a képességeinek és annak kö­szönheti, hogy politikai hely­zettől függetlenül mindenki­vel szót ért, hanem annak a rendezett családi háttérnek is, amely mindig támogatta törekvéseiben.- Mit csinál októbertől, miután lejár a mandátuma?- Nyugdíjas leszek, van sok erdőm, és mivel nem­csak közgazdász, hanem kertészüzemmérnök is va­gyok, szeretnék majd gyógy- és fűszernövényekkel foglal­kozni. A feleségem is nyug­díjas, négy lányunk és öt uno­kánk van, most már velük is szeretnék több időt együtt töl­teni. Stuller András huszonöt évig szolgálta a Fel­­ső-Mátra tele­püléseit, most már elköszön Fotó: Czímer Tamás A kötődés, a helyi értékek és a jólét a cél GYÖNGYÖS ÉS TÉRSÉGE Gyön­gyöspatán a helyi értékek fel­tárása és őrzése, Viszneken a közösségépítés, Nagyrédén pedig a jó gyakorlatok bemu­tatása volt példaértékű az el­múlt időszakban, emelte ki Murányi Norbert megyei kul­turális közösségfejlesztő men­tor, aki nemrégiben a mátra­aljai városban tartott előadást a cselekvő közösségek pro­jektről, amelyről megtudtuk, hogy az Unió által támogatott országos projekt három kon­zorciumi partnerrel. A közösség ereje jótékonyan hat az emberekre- A Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasz­nú Kft., az Országos Széché­nyi Könyvtár és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közremű­ködésivel, így tulajdonkép­pen a múzeumi, a könyvtári és a közösségi művelődési te­rületet is lefedi a program, amelynek lényege megerő­síteni a települések önkor­mányzatai, kulturális intéz­ményei és lakosai közötti kapcsolatot. Nem kell messzi­re menni, Nagyrédén a Kö­zösségek Hete elnevezésű or­szágos program helyi megva­lósítása is jó példa lett, amely más településeken is irány­adó lehet, de Gyöngyöspa­tán a helyi szervezőnek kö­szönhetően egy olyan pezsgő és különböző korosztályokat megmozgató közösségi élet alakult ki, amely szintén ki­emelkedő. Ám említhetném Abasárt és Gyöngyöst is, ahol szintén sokat tesznek azért, hogy a lakosokat bevonják és aktív szereplőivé tegyék a kö­zösségi életnek - magyaráz­ta a közösségfejlesztő men­tor. Hozzátette, hogy a pro­jektben dolgozó szakemberek célja, hogy a településeken a kultúrával foglalkozó mun­katársak mentorálásával egy szemléletformálás jöjjön lét­re, hogy a helyiek kötődjenek a településükhöz, ismerjék meg annak értékeit, kincse­it, hiszen a közösség ereje az embereknek mind testi, mind szellemi egészségünkre pozi­tívan hat. H. É. MÁRKÁZ Bár a tettesek nem lettek meg, az erdei keresztút megrongált állomásait nemré­giben rendbe tették a hívők, mondta el lapunkat a helyi plébános. Csőke György hoz­zátette, egy magánszemély felajánlásának köszönhetően ismét elkészítették az állomá­sok tábláit és néhány önkén­tessel pedig ismét helyreállí­tották a keresztutat.- Miután elkészültünk, többször is végigjártuk már a hívőkkel az erdei ösvényt, szeretnénk, ha minél többen megismernék a markazi erdei keresztutat, hiszen a termé­szetben, az erdő fái közt köny­nyebb gondolatainkban elmé­lyedni, imádkozni - mondta a plébános. A település határában a hegy felé vezető úton sokan is­merik a néhány éve felállított fafeszületet, amely előtt éven­te egyszer misét is tart a plé­bános. A kereszt körül nem­csak mécseseket, hanem kü­lönböző méretű és alakú kö­veket is látni, ugyanis a turis­ták, vagy a keresztutat meg­járt hívő emberek emlékül hagynak itt egy-egy követ, amelyből az évek alatt már te­temes kupac alakult ki. Most itt kapott helyet a megrongált táblák egy része is. H. É. Csőke György a keresztút első stációját mutatja Fotó: Cz. T. Felújítják a patinás épületet GYÖNGYÖS Az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat (MMSZ) közösen újítja fel a Károly Róbert Kö­zépiskolának otthont adó mű­emlék épületet. A beruházás­ról a nyári szünet előtti utol­só ülésén döntött a képviselő­­testület, amelyen egyebek kö­zött elindították a Jeruzsálem úti óvoda és bölcsőde fejleszté­sének közbeszerzési eljárását is. Ismert, egy európai uniós pályázaton az önkormányzat 250 millió forintot nyert el az épület energetikai korszerűsí­tésére, a bölcsődei férőhelyek bővítésére és a főzőkonyha fej­lesztésére. A város mintegy harminc­hatmillió forinttal járul hoz­zá az MMSZ fenntartásában működő középiskola Katona József utca és Szent Berta­lan utca sárkán álló épületé­nek felújításához is. A terve­zett munkák a homlokzat és a tető felújítására terjednek ki, ugyanis a patinás épü­let állaga annyira leromlott, hogy a balesetveszély mi­att az épület előtti járdasza­kaszt le kellett zárni a gyalo­gosforgalom elől. A felújítási munkák költségeinek hetven százalékát a helyhatóság, a többit a MMSZ biztosítja. H. É. Önkéntesek tették rendbe a megrongált állomásokat Megújultak a ke reszt út tá b I á i

Next

/
Thumbnails
Contents