Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-02 / 151. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP 2019. JULIUS 2., KEDD Elismerő pillantásokból idén sem volt hiány a koros járműcsodák láttán A veteránautózás életforma, mely közösséget is teremthet Negyvenhat veterán gép­jármű sorakozott fel idén a mátraaljai város Fő terén, az immár harmincnegye­dik alkalommal megrende­zett Mátrai Veteránautó Ta­lálkozón. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu GYÖNGYÖS Háromnapos volt idén is a régi autók szerelmese­inek mátrai találkozója, amely nemcsak bemutatója a veterán gépjárműveknek, hanem ver­seny is egyben. Természetesen aki aktívan résztvett a nagy hagyományokkal bíró talál­kozóra, mindenképpen nyert, ugyanis elismerő pillantások­ból és dicséretekből nem volt hiány. A hétvégén pedig min­den adott volt egy kellemes au­­tókázáshoz is. Pénteken érkez­tek a nevezők, akik idén har­mincöt veterán autóval és ti­zenegy motorkerékpárral par­koltak le a már megszokott helyszínen, a mátraaljai vá­rosban. Tóth Béla, a szervező azt mondja, a város történeté­ben ez a rendezvény 1985-re nyúlik vissza. A Magyar Autó­klub Észak-Magyarországi Re­gionális Szervezetének alelnö­­keként úgy véli, a rendezvény kezdeti célkitűzése az elmúlt évtizedekben mit sem válto­zott.- Magyarországon Gyön­gyös rendezte meg első alka­lommal 1985-ben ezt a talál­kozót, így ez a csúcstartó. Az utánunk következő hasonló ilyen veterános összejövetel is csak a huszonhatodik éve lé­tezik. A mátrai különlegessé­ge, hogy kihagyás nélkül im­már harmincnegyedik eszten­deje minden júniusban meg­tartjuk. Egyedinek is számít, mégpedig abból a szempont­ból, hogy ez nem csupán egy kiállítás, hanem egy ügyessé­gi és egy raliverseny is. Termé­szetesen a fő cél, a veterán au­tók népszerűsítése, és adott a veterános társadalom számára egy találkozási lehetőség. A rendezvény szervezője ér­dekességképpen megemlí­ti azt is, hogy a Magyar Autó­klub az 1920-as években ren-Adamkó Rudolf még egy utolsót töröl a kilencvenéves Buickon, és indulhat a verseny dezte meg hazánkban az első raliversenyt. Ez éppen a Buda­pest és Gyöngyös útvonalon zaj­lott, így a mátraaljai város már akkor főszerepet kapott az au­tóverseny történelmében. En­nek a hagyománya előtt is tisz-Ötezernél több veterán autót tartanak ma ha­zánkban a gyűjtők telegve évente újrarendezik a régi autók versenyét, ám nem a fővárosból indulva, hanem a Mátra térségében kanyarogva.- Idén kivételesen változtat­tunk kicsit a helyszíneken, hi­szen most az erdei út helyett Hatvan felé vettük az irányt. Néhány éve egy közvélemény­kutatást készítettünk a vete­rán autósok között. Arra vol­tunk kíváncsiak, hogy mivel lehetne még színesebbé, izgal­masabbá tenni ezeket a talál­kozókat, de a résztvevők azt mondták, ne változtassunk drasztikusan. Az útvonalak tekintetében néhány újdonsá­got azért bevezettünk - ma­gyarázza Tóth Béla. Az ügyességi verseny tehát az előző évekhez hasonlóan a belvárosban zajlott idén is, majd Hatvanba indultak a ve­terán gépjárművekkel a tulaj­donosaik, akik egyebek között Gyöngyöstarján, Gyöngyöspa­ta, Lőrinci települések érinté­sével érkeztek meg a Zagyva­parti város főterére.- A biztonság a legfonto­sabb - teszi hozzá a szerve­ző -, ugyanis itt nem a gyor­saság, a technika, hanem a ve­zető ügyessége számít. Termé­szetesen az összes autónak ér­vényes papírokkal kell rendel­keznie, és a KRESZ szabálya­it szigorúan be kell tartaniuk. Ez alkalommal is a város polgármestere nyitotta meg a szombati napot. Hiesz György köszöntőjében elmondta, so­kan a jelenlévők közül még meg sem születtek, amikor már ezek az autók az utakat rótták. Mint megtudom, egyre több fiatal szeret bele a veterán autókba. Tóth Béla azt mondja, ez a tendencia az elmúlt évek­ben kezdődött.- Tizenöt vizsgaállomáson végzi a Magyar Autóklub az OT-s minősítést, amelyet öt évre adnak ki. Évente mint­egy ezer járművet vizsgáztat­nak jelenleg, amely azt jelen­ti, hogy ma már ötezer fölött van a veterán autók száma Ma­gyarországon. Harminc éve, amikor elkezdtük, ez a szám még alig néhány száz darab volt - ecseteli. A harmincnegyedik vete­­ránautó-találkozó egyik leg­idősebb négykerekűje egy 1928-es évjáratú Buick volt, amely Taksonyból érkezett. Adamkó Rudolf veteránautók iránti szenvedélyét édesapjá­tól örökölte, és párját is ennek a hobbijának köszönheti.- Édesapán motorkerékpá­rok iránt rajongott inkább. Én pedig az autókba szerettem bele, és gépészekként koráb­ban együtt foglalkoztunk ez­zel. Talán harminc éve jártam itt Gyöngyösön először, akkor A koros járművek­nek is be kell tartaniuk a KRESZ szabályait még egy barátomat kísértem el, majd később nekem is lett veteránautóm. A mostani egy amerikai gyártmányú, 1928- ban készült Buick, és a kor módosabb emberei számára készült. Érdekessége, hogy fa­­küllős, és jobb oldali kormá­nyos, mert ez az autó Ausztrá­liából került Európába. Általá­ban sofőrt tartottak a tulajdo­nosok, így a vezetőülésnél ke­vés helyet hagytak, míg hátul az utas rész meglehetősen tá­gas. Több tízezer órát dolgoz­tam vele, komoly irodalmam van erről az autóról. Az alkat­részeket többségében pedig külföldről szereztem be, hat­vannégy lóerős egyébként a jármű - ecseteli a veteránau­tós. Elárulja azt is, hogy a fe­leségének sokat köszönhet, mert támogatja hobbijában, igaz, ők is egy veteránautós találkozó alkalmával ismer­kedtek meg. Több kategóriában indul­tak a járművek. Egy 1958-ban gyártott oldtimer nagy feltű­nést keltett. Jelentős mére­te mellett, ugyanis hat méter hosszú volt, azonban más ér­dekességekkel is szolgált.- EzegyLincolnContinental, amelynek aranyszínű mása a Búd Spencer- és Terence Hill­­filmek közül az egyik legis­mertebben tűnt fel, a Nyomás utána! címűben. A filmben a szarvval díszített autó pont ugyanilyen, mint ez az 1958- as Lincoln Continental Mark III. cabrió. A 7 literes V8-as motor 315 lóerős, ez mozgatja az egyébként két és fél tonnás járművet. A végsebessége 124 km/h-ra volt, a 0-100 km/h-s sprintet pedig 9 másodperc alatt teljesítette. Nekem is megvan a szarv, itt a csomag­tartóban - meséli büszkén Bo­ros László. Az atkári tulajdo­nos készségesen meg is mu­tatja, miközben hozzáteszi, hogy csak azért nem szerelte fel az autója elejére, mert ko­rábban sokan hozzádőlve fo­tózták, és megsérült a tartó­­szerkezete. Az OT-s rendszámú gépjár­műveket a közúti forgalom­ban akár a mindennapokban is használhatják a tulajdono­saik, és ha nem is túl gyak­ran, de büszkén teszik. Töb­ben elmondták, a veteránau­tózás egy életforma. A veterá­nos társadalom pedig jól isme­ri egymást. Az utakon üdvöz­­lik a másikat, és a hasonló ta­lálkozókon pedig alkalom nyí­lik egy jó kis szakmai beszél­getésre is. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Felléptek a hastáncosok, az autókon kívül is akadt még látnivaló A katonai jármű hangja, külleme is zord volt Fotók: Czímer Tamás A rajtzászlót ezúttal is Hiesz György polgármester lengette meg XXXIV. Mátrai Veteránautó Találkozó 2019. JÚNIUS 28-30. GYÖNGYÖS, FO TÉR

Next

/
Thumbnails
Contents