Heves Megyei Hírlap, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-18 / 165. szám

2019. JÚLIUS 18., CSÜTÖRTÖK 12 KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN KÉKHÍREK A cserbenhagyó ismeretlen HEVES. TENt Cserbenha­­gyás vétség elkövetésének gyanúja miatt indított eljá­rást ismeretlen tettes ellen a Hevesi Rendőrkapitány­ság. Az adatok szerint egy Skoda Fabia haladt június 16-án este fél tíz tájban He­vesről Tenk irányába. Egy ed­dig ismeretlen típusú és ha­tósági jelzésű személyautó áttért a menetiránya szerin­tijobb oldalra, ahol két jár­mű érintőlegesen ütközött. Emiatt a Skoda oldala meg­rongálódott, de személyi sé­rülés nem történt. A nem is­mert kocsi vezetője megállás nélkül elhajtott. A rendőrség kéri, hogy aki az esetről ér­demi információval rendelke­zik, az jelentkezzen a Hevesi Rendőrkapitányságon, vagy tegyen bejelentést a 06/36- 522-111-es szám 4334-es mellékén, továbbá az ingye­nesen hívható 107 vagy 112 központi segélyhívó telefon­számok valamelyikén. Sz. Z. Beismerte tettét a tolvaj GYÖNGYÖS, ATKÁR Onnan lo­pott egy atkári fiatalem­ber, ahol dolgozott - de­rült ki a vizsgálatból, ame­lyet a Gyöngyösi Rendőrka­pitányság Vizsgálati Osztá­lyán folytattak az illető el­len lopás megalapozott gya­núja miatt. Az összegyűjtött adatok alapján megállapítot­ták, hogy a 25 éves férfi má­jus 27. és június 3. között több alkalommal tulajdoní­tott el különböző összegeket a gyöngyösi munkahelyének, egy üzletnek az irodájából az egyik asztalfiókból kiemelve a bankókat. Kihallgatásakor a gyanúsított beismerő val­lomást tett. A nyomozó ható­ság ezek után lezárta a vizs­gálatát, s az ügyben keletke­zett iratokat megküldte az il­letékes ügyészségnek. Sz. Z. Sérülés a horzsolás, s ha a légzsák miatt elered a sofőr orra vére Baleset: precíz helyszínelők dolgoznak a tolóméterrel Koccanásos baleset a vá­rosban. Szabálytalan elő­zés miatt ütközött kocsiján a saját sávján szabályosan haladó személyautóval. Vil­lanyoszlopnak csapódott a motoros. A napi hírek sajnos tele vannak efféle esetek­kel. Azt vizsgáltuk jogszabá­lyok alapján, hogy mi ilyen helyzetekben a teendő. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu HEVES MEGYE A közúti közleke­dési balesetek különösen nyá­ron túl gyakoriak. Van hétvé­ge, amikor két nap alatt meg­haladja megyénk útjain az ilyen események száma a tízet. Számos alkalommal helyszí­nelést kell végezni a történtek tisztázása, a felelős személyé­nek megállapítása érdekében. Emiatt pedig sokszor egész- és félpályás útlezárás gátolja a forgalmat. Sok sofőr nehezen viseli az egyre növekvő kocsi­sorban a várakozást, türelmet­lenségükben rengeteg mód­szerrel próbálkoznak, hogyan kerüljék el a dugókat. Ne legyünk türelmetlenek! Pedig a baleseti helyszíne­lésnek megvannak a fontos előírásai, amelyek a büntető­­eljárási és a rendőrségi törvé­nyeken túl a 60/2010. (OT 34.) ORFK utasításban is szerepel­nek. Ezek kötelező betartása nyomán bizony elhúzódhat az idegesítő ácsorgás. A legfon­tosabb tudni- és tennivalókat foglaltuk egybe a teljesség igé­nye nélkül. Mindenekelőtt akkor min­denképpen hívni kell a rend­őrséget, ha valaki megsebesült a balesetben. Akkor is, ha sze­rencsére senki sem sérült meg ugyan, de összetörtek a jármű­vek. Ekkor baleseti bejelentő­­lapot is ki kell állítani. A megérkező baleseti hely­színelőnek számos feladata van. Az egyik legfontosabb, hogy - a bizonyítékok össze­gyűjtése érdekében - rögzíte-Karambolnál nagyon fontos a helyszín és a körülmények pontos feltérképezése. Képünk illusztráció nie kell a karambol, kicsúszás körülményeit. Fénykép, rajz, mérés Ezért lefényképezi a sérült járműveket, az utat, a közle­kedési jelzőtáblákat, az oszlo­pokat. Megméri a féktávolsá­got, s lerajzolja az úton a jár­művek közötti távolságot is. A tolóméter egy hosszmérő eszköz, amely a görgői segít­ségével a legpontosabban ké­pes a külső és belső mérete­ket és mélységeket meghatá­rozni. Ezzel rögzítik a balese­ti helyszínen lévő nyomokat. A balesetet okozó haladási irá­nyából felvesznek egy rögzíté­si pontot, például egy kilomé­terkövet, vagy a ház falának meghosszabbított vonalát. Ez­után a tolóméter segítségével a rögzítési ponthoz viszonyít­va rögzítik a helyszíni nyomo­kat, a gépkocsik elhelyezkedé­sét, a féknyomokat, az anyag­maradványokat, törmelékeket. Alapvető a pontosság Ezek alapján állapíthatja meg a szakember, hogy mek­kora sebességgel haladtak a kocsik, hol volt az ütközés, az oszlopnak csapódás he­lye. Pontos adatok szüksége­sek annak kiderítésére, hogy a közlekedők betartották-e a KRESZ előírásait. Az egyenru­hás rögzíti a helyszíni sajátos­ságokat, a baleset érintettjeire érvényes speciális jellemző­ket is. Például a sérült, illetve a balesetet okozó nemét, korát, pszichés állapotát. Dokumen­tálja baleset helyszínén végre­hajtott intézkedéseket. A hely­színelő értesíti a társhatósá­gokat, s ha szükséges, akkor szemlebizottságot hoz létre. Csupán anyagi kárral járó balesetnél azt is el kell dön­teniük az érintetteknek, hogy képesek-e megegyezni: ki a fe-Fotó: MTI - Mihádák Zoltán lelős a történtekért. Ha igen, akkor kitöltik a kék-sárga eu­rópai baleseti bejelentőt. Ha nincs megállapodás, akkor kell rendőrt hívniuk. Nincs mérlegelési lehetőség, ha meg­sérült valaki, ilyenkor - mint már szó volt róla - kötelező a rendőri intézkedés. Az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság sze­rint sérülésnek számít már a horzsolás, hámsérülés is, vagy ha egy kinyílt légzsák okozta ütődésből orrvérzés lesz. Látogasson el hírportálunkra! Fontos az elakadásjelző kitétele Kötelező a segítségnyújtás Megesik, hogy a balesetes járműveket a tulajdonosaik az úton hagyják. Ilyenkor el­akadásjelző háromszöggel, s a vészvillogó bekapcsolásá­val rögtön figyelmeztetni kell a közeledő járműveket. Saj­nos, előfordul, hogy balese­tet szenvedett járművekbe ro­hannak bele mások, főleg kö­dös időben, éjjel, rosszul belát­ható kanyarokban. Autópályán kétszáz méterre, lakott terüle­ten 50-100 méterre kell a há­romszöget elhelyezni. A KRESZ szerinti alapszabály: mindig úgy kell kirakni, hogy az kellő távolságból látható legyen. A balesethez elsőként érkező­kön nagyon sok múlhat. Köte­lességük megállni, s meggyő­ződni, hogy segítségre szorul-e valaki. Aki továbbhajt, az bűn­tényt követ el. Ha vétlenként teszi, egy évig terjedő szabad­ságvesztésre ítélhető, közérde­kű munka vagy pénzbírság le­het a szankció. Jóval súlyosabb ítéletre számíthat az, aki a bal­eset részeseként robog el. Két évre is rács mögé kerülhet. Ez az utasra is érvényes. Az ORFK statisztikái tavaly az 595 cser­benhagyó nagy része közleke­dési balesetnél mulasztotta el a segítségnyújtást. Elismerésként adományozták a kirendeltségvezetőnek Egyetemi docens címet kapott Új tűzoltók álltak szolgálatba EGER Címzetes egyetemi do­cens lett dr. Zólyomi Géza tű. ezredes, aki 1986-ban kezdte el tűzoltói pályafutását beosz­tott tűzoltóként - tájékoztatott a Heves Megyei Katasztrófa­­védelmi Igazgatóság. Egye­temi végzettséget 1992-ben, doktori fokozatot pedig 2010- ben szerzett. Jelenleg a me­gyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság Gyöngyösi Katasztró­favédelmi Kirendeltségének vezetőjeként látja el feladatait. Az ezredes az Eszterházy Károly Egyetem Geográfus MSc szak tantárgyfelelőse és oktatója. Az országban egye­dülálló erőforrás- és kocká­zatelemző specializáció integ­ráns része, a katasztrófavé­delem és kárenyhítés elneve­zésű tantárgy felelőse, s egy­ben oktatója is. Személye ré­vén egyebek közt a Stipendi­um Hungaricum ösztöndíjas külföldi hallgatók betekintést nyerhetnek a katasztrófavé­delem működésének belső vi­lágába elméleti képzések és gyakorlati foglalkozások se­gítségével. Eme munkája elismerése­ként az Eszterházy Károly Egyetem Szenátusától kapta meg a kitüntető címet, ame­lyet dr. Liptai Kálmán rektor­tól vett át. M. H. Dr. Zólyomi Géza a címet tanúsító oklevéllel Fotó: Nagy Csaba EGER A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ hetvenki­lenc végzett tűzoltója esküdött föl a hivatására július 12-én. A Heves Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság állomá­nyában a végzett hallgatók kö­zül három tűzoltó kezdi meg most a szolgálatát. Horuczi Tamás, Dorkó Attila és Bár­dos Szabolcs tűzoltó őrmeste­rek az Egri Hivatásos Tűzoltó­parancsnokság beosztott tűz­oltói állományát erősítik majd - tájékoztatta lapunkat Nagy Csaba, tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Elsőként Plachi Péter tű. ez­redes, igazgatóhelyettes kö­szöntötte a felszerelőket, be­mutatta a szervezet kataszt­rófavédelmi vezetőit. Az ez­redes elmondta, nagyon meg­becsült, de nem könnyű hiva­tást választottak. Az első na­pon az újoncokat leendő szol­gálati helyükre kísérték, ahol megismerkedtek a bajtársak­kal, tűzoltó eszközökkel, fel­szerelésekkel. Huszár Dániel Gergely tűz­oltó hadnagy, a Nemzeti Köz­­szolgálati Egyetem Katasztró­favédelmi Intézetének végző­se tisztként az egri katasztró­favédelmi kirendeltség ható­sági osztályán dolgozik majd az elkövetkezőkben. M. H.

Next

/
Thumbnails
Contents