Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-26 / 146. szám

12 KERTELJÜNK! 2019. JÚNIUS 26., SZERDA A szélsőséges időjárás a kertelőknek is feladja a leckét Minden napra jut valami extra munka Érdemes most elvégezni a gyümölcsritkítást Fotó: Barta Katalin Vegyük fel bátran a harcot a szúnyogokkal! SZÚNYOGINVÁZK) A csapadék és a hőség hatására sokan szenvedünk a szúnyogoktól, rovaroktól. Egy-két tanács, ho­gyan, miként védekezzünk el­lenük. A jól megszokott vegy­szerek helyett érdemes kipró­bálni a természetes módszere­ket. Ezek lehetnek a kertünk­be ültetett fűszernövények, amelyek az illóolajuk segít­ségével megzavarják és elri­asztják a nem kívánatos ven­dégeket. Ilyen például a leven­dula, a rozmaring, borsmenta és a szegfűszeg. A rozmaring­gal a bolhákat és a kullancso­kat is távol tarthatjuk ottho­nunktól, a bolhák ellen azon­ban a levendulával is fellép­hetünk. A bazsalikom töké­letes ellensége a szúnyogok­nak és a házilegyeknek, az egyre idegesítőbb szúnyog­had ellen ugyanakkor a leven­dula, a macskamenta, a bors­menta és a körömvirág is óriá­si segítség lehet. Míg a lakás­ban a szúnyoghálókkal és az ablakokban történő illóolaj­párologtatással megvédhet­jük magunkat, addig a tera­szon a nyugodt üldögélés zá­loga lehet a közelben virág­zó muskátli, főleg a citrom­illatú, a macskamenta, a kö­römvirág, a dohány, a rozma­ring vagy a kakassarkantyú­­ka. Mivel a kertészkedők hor­dókba, tartályokba gyűjtik az esővizet, a tárolóedényeket fedjük le, vagy a gazdaboltok­ban kapható szúnyoglárva el­leni tablettákat, géleket hasz­náljuk, amivel nem engedjük szaporodni a rovarokat! Nagy Szabolcs örömmel ad olvasónk minden kérdésé­re választ Egerben, szemé­lyesen a Kertünk boltjában, vagy a 36/411-512-es telefon­számon. Nagy Szabolcs Fotó: H. M. Júliusban a kiskertek ápolá­sa a leglényegesebb, hiszen olyan hirtelen változásokat produkál az időjárás, hogy szinte minden napra jut va­lami extra, addig nem terve­zett dolog a kertekben. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu GYÜMÖLCSÖS A nyár első hó­napjának hamarosan vége, a veteményeskertekben, gyümöl­csösökben és a szőlőben min­den növényünk zöldül, termé­sét hozza, vagy már le is szüre­teltük. Ha már letermett a cse­resznyénk, a meggyünk, a többi gyümölcsfánk nagyobb figyel­met követel. A kiszámíthatatlan időjárás hol nagy mennyiségű csapa­dékkal, hol pedig kánikulai for­rósággal támad, ezért fokozot­tabban figyeljünk kerti növé­nyeinkre! A kórokozók és kár­tevők rengeteg kárt tehetnek. Idén a már sokat látott és megélt kertészkedők is mondogatják, hogy ennyire szélsőséges időjá­rást még ők sem láttak. A má­jusban helyenként leesett 200- 300 milliméter közti csapadék, a hirtelen jövő kánikula min­dent és mindenkit próbára tett. Nézzük tehát, mire figyeljünk fokozottan! Tanácsokat ezúttal is lapunk állandó tanácsadójá­tól, Nagy Szabolcstól - Kertünk boltja, Eger - kértünk.- Gyümölcsfáinknál június végére befejeződik a hajtások első fő növekedési szakasza, és megkezdődik a következő évi termőrügyek kialakulása, ezért a növények tápanyag- és vízigé­nye fokozódik. Fontos munka a zöldhajtások válogatása, a zöld­metszés, amivel még optimáli­sabb víz- és tápanyagfelvételt le­het elérni. Távolítsuk el a feles­legesen növekedő, illetve iker­hajtásokat! Az őszibarackfák zöldmetszése majdhogynem el­engedhetetlen, de a kajszi és a szilvafák is meghálálják a nyá­ri zöldmetszést. Ezzel párhu­zamosan elvégezhetjük a gyü­mölcstermés-ritkítást, ami még mindig aktuális, főként az al­mánál, körténél, az őszi- és kaj­szibarack esetében. Ha azt sze­retnénk, hogy valamennyi ter­més kifejlődjön, s jóval nagyobb gyümölcsök képződjenek, bát­ran ritkítsuk meg a gyümölcsö­ket. ízletesebbek, szebbek lesz­nek. A művelet azért is fontos, mert a fa így nem kényszerül túl sok gyümölcs nevelésére, és ezáltal jövőre sem tart majd „pi­henőt”. A termésritkítással te­hát csökkentjük a gyümölcsös­kertben annyira ismert jelensé­get, az egyik évben bőséges ter­méshozam van, majd a követke­ző évben szinte semmi. A fa kondíciójának romlása több évre kiható hozamcsökke­nést válthat ki. Ennek köszön­hetők azok a különleges gyü­mölcsfák, melyek csak két-há­­rom évente teremnek, de akkor annyit, hogy majd megszakad a fa. A beavatkozás növényvé­delmi szempontból is hasznos, mert a ritkán álló termések közé könnyebben behatol a permedé, és így hatékonyabb a védekezés. A letermett cseresznye és meggyfáinkat is érdemes még növényvédelemben részesíte­ni, mivel a levéltetvek és a kü­lönböző gombabetegségek - például monília, lisztharmat, levéllikasztó betegség - okoz­hatnak kellemetlenséget, rá­adásul képesek a következő év­re áttelelni, majd újból fertőzni. A később érő gyümölcsösünk érdekében fontos védekezni az almamoly, barackmoly és a le­véltetvek ellen kontakt és fel­szívódó rovarölő szerek haszná­latával. Annak érdekében, hogy a későbbiekben beérő termés ne legyen gyümölcsmoníliás, azaz rohadt, használjunk felszí­vódó, a moníliás betegségek el­len védő növényvédő szert, amit kombináljunk az almatermésű­­ek esetében lisztharmat és va­­rasodás, gomba elleni készítmé­nyekkel. A monília idén fokozot­tan támad, mert a jelenlegi, pá­rás időjárási körülmények a leg­optimálisabbak a fertőzés ki­­alakulásához.______________ Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Mit tehetünk, ha a jég károkat okozott? KÁROK Sokan kérdezik, mitől csavarodik, sodródik össze a paradicsom levele? Szeren­csés esetben csak levélsodró­dásunk van - ha nem társul bámulással, levélszáradás­sal. A jelenséget könnyű azo­nosítani. A levelek összesod­ródnak, mint egy kis tekercs és ezek a levelek kemények és törékenyek lesznek, de zöldek maradnak. A zavar oka a mér­téken felüli fejlődés és a leve­lek, hónaljhajtások egyidejű túlzott letördelése, lecsípése vagy a rendszertelen vízellá­tás. A levélsodródás gyakran csak átmeneti jelenség, ezért nincs szükségünk vegysze­res védekezésre. Szintén nem gombabetegség a napégés, aminek tünetei jól felismerhe­tők. Az erős, közvetlen napsu­gárzás a paradicsom és a pap­rika termésein világos, csillo­gó, enyhén besüppedt, és rán­cos puha foltokat okoz, amely a napsütötte oldalakon fordul elő. Könnyen előfordul a nap­égés, ha napokon át tűző nap­sütés van, és a növényeinken nagyobb mértékű zöldmun­kát végeztünk és kevés levél­­zet maradt. Védekezni árnyé­koló hálóval tudunk. Júliusban komoly jégverés is'sújthatja a kerti növénye­inket. Miután elvonult a vi­har, amint felszáradtak a le­velek, kezdjük meg a kárcsök­kentést. A leszakított ága­kat vágjuk vissza, a nagyon megsérült részeket metsszük meg, a nagyobb sebfelületeket fasebkezelővel kenjük be, és utána történjen a permetezés. Ahol jégverés okozott kárt a növényeink termésén, levél­­zetén, ott feltétlen szükséges a mielőbbi permetezés. Vágjuk vissza az ágakat! Fotó: B. K. Ha sokat esik, ésszel öntözzünk! A letermett fákról érdemes min­den termést leszedni-lerázni, hogy ne maradjon fertőző gyü­mölcsmúmiánk a fán, ami a mo­nília táptalaja is egyben. A fák meghálálják a nyári melegben az öntözéses vízpótlást, de az idén fokozottan figyeljünk arra, hogy csak abban az esetben öntöz­zünk, ha tartósabb kánikula vár­ható, mert jelenleg a talaj mé­lyebb rétegeiben a gyümölcsök számára egyelőre elegendő ned­vesség van. Ettől függetlenül ve­gyük figyelembe a különböző faj­ták időszaki vízigényét. Az alma­fák igénylik a legtöbb vizet, amit a termések intenzív növekedésé­nek időszakában és az éréskor kell pótolni, ha nincs elég termé­szetes esőzés. Az őszi- és a kaj­szibarackkal legyünk óvatosab­bak! Az őszibarack nem szereti a magas talajvízszintet. Már most látható néhány egyeden, hogy le­­vélsárgulással és lombhullással reagál ott, ahol az esővíz jobban pang a talajszerkezet miatt. Mielőbb kalcium- és magnézium-utánpótlásra van szüksége a növényeinknek A rengeteg csapadék kimosta a tápanyagot TÁPANYAG Az idén nyáron a leg­fontosabb teendő a tápanyag­utánpótlás, mivel a túlzott mennyiségű csapadék szabá­lyosan kimosta növényeink alól-közeléből a tápanyagot. Mivel sok kerti növény az in­tenzív termésnövekedés kez­detén van, ezért még inkább segítenünk kell őket! A leve­lek sárgulása, pöndörödése a rendkívüli csapadékmennyi­ségnek köszönhető. Nézzük a legjellegzete­sebb hiánytüneteket a teljes­ség igénye nélkül! Vashiány­ra utal, ha először a hajtás­csúcs fiatal levelei, majd ké­sőbb az idősebbek is megsár­gulnak, a levélerek általában zöldek maradnak. Ha a hi­ány sokáig tart, akkor a leve­lek a szélükön száradni kezde­nek. A magnéziumhiány tüne­tei először júliusban jelennek meg a hosszabb hajtások ala­pi részén, az idősebb levele­ken. A levélerek között sárga foltok keletkeznek, amelyek viszonylag gyorsan elhalnak. A beteg levelek idő előtt le­hullnak. A káliumhiány tüne­tei először az idősebb levele­ken jelennek meg. A levél szé­lei megbámulnák és elszárad­nak, kanalasodnak és a növé­nyen maradnak. Paradicsom­nál jól megfigyelhető. Sokan A sárguló, bámuló levelek figyelmeztetnek Fotó: B. K. kérdezik, miért sárgulnak a leander levelei. Előfordulhat, hogy a cserépben tartott lean­der is nagy mennyiségű eső­vizet kapott. Ha a cserépalátét tálcában napokig ott maradt a víz, s bekövetkezett a levél­­sárgulás, csökkentsük az ön­tözést, és adjunk a növénynek vastartalmú és virágzást elő­segítő műtrágyát. A konyhakerti növényeink állapotát is jelentősen befolyá­solja, ha hiány, illetve többlet van valamelyik összetevőből. A túladagolás éppúgy gon­dot okoz, mint a hiány. A táp­­anyaghiánynak jellegzetes tü­netei vannak. A növények a le­velek változásával - szín-, for­­ma-deformálódás, pöndörö­­dés, fakulás, lilulás - jelzik, hogy valami hiányzik a talaj­ból. Mivel a konyhakertben a paradicsom, a paprika, az uborka kezd teremni, ezért figyeljünk oda a rendszeres és megfelelő tápanyag-után­pótlásra. Jellegzetes kalcium­­hiány-betegségre utal a küsz­ködő, alultáplált, satnya, sár­guló levelű paradicsom vagy paprika. A bogyók csúcsi ré­szén világosbarna vizenyős foltok képződnek, amelyek később megbámulnák, vagy megfeketednek.

Next

/
Thumbnails
Contents