Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-25 / 145. szám

2019. JÚNIUS 25., KEDD 12 MEGYEI KÖRKÉP Bár egy tavaly nyári interjú­ban még úgy gondolta, hogy év végére megjelenhet az új kötete, talán mégsem bánja Holló József annyira, hogy szinte születésnapi ajándék gyanánt, ez év május 29-én tartották meg a bemutatót. Hancsicsák Mihály szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu OSTOROS Az Eger melletti te­lepülésen élő költő 75. élet­évét töltötte be május 24-én, s öt nap múlva telt ház előtt mu­tathatta be Válaszutakon cí­mű új verseskötetét. Mi ez, ha nem egyfajta ajándék a sors­tól, hiszen az igazán színvona­las, rövidnek egyáltalán nem mondható bemutatón, komoly irodalmi élmény részesei le­hetettek a jelenlévők. Holló József költészete olyan, mint a kései érésű gyü­mölcs. Ha az idő, a környe­zet megfelelő, akkor beérik, s bőségesen nyújtja adomá­nyait. A most megjelent köte­te a hetedik önálló a sorban, ezenkívül verseivel szere­pelt további három antológiá­ban is. Bár voltak kamaszko­ri zsengéi, de a szavait idéz­ve: „a próbálkozások elvesz­tek, talán jobb is, ha a feledés homályába merülnek”. A fel­szín alatt rejtőzködő tehetsé­get a hétköznapok, a munká­jának kihívásai elnyomták, s eltelt 46 év az életéből. A sza­vak művészetét egy új szere­lem, egy új házasság oldot­ta fel béklyóiból. Mostani fe­leségével 1990-ben ismerke­dett meg, ki aztán múzsájává vált Józsefnek. Hatására fel­éledt benne a fiatalkori hév, a késztetés, írnia kell. Az azóta eltelt időszakot nézve, csak csodálkozik az ember, hogy addig nem is próbálkozott a költészettel. Ahogy mondja, a kései szerelem kényszerí­tette ki belőle mindezt, mu­száj volt írnia, szétkiabálnia érzéseit. A Mezőnagymihályon szü­letett Holló József ekkor már Miskolcon élt feleségével, HIRDETÉS Klasszikus költőnek titulál­ja magát, s bár van pár mo­dern vers, amit elismer, még­sem tud azonosulni az újabb irányzatokkal.- Nem zavar a modern, kor­társ költők kicsit szabad stílu­sa, kicsit fellengzős, kicsit bá­tor versközelítése, engem az zavar, mikor nem tudunk el­indulni, s sehova sem megér­kezni - jelentette ki. Persze vannak kedvencei a mai modern költők közül is, de mint mondja: ezek vala­hogy mindig belecsempészik verseikbe a régi csodát, a rí­met, a gondolatot, a mondha­­tóságot, a ritmust, melyek szá­mára versnek az ismérvei. Ilyen verseket keressen a kedves olvasó az új kötetében, melynek címe utal jelen ko­runkra is. Megérintették a vi­lág történései, foglalkozott ve­lük, mégis kettős érzéssel töl­tötték el a történések.- Érdekes módon én ezt a világot nem értem, a világ meg engem nem ért - foglal­ta össze. A Válaszutak a kötetben ta­lálható versek gyűjtőcímeként funkcionál, s az útkeresésre utal. Bevallja, hogy nem tud leragadni egy témánál, a napi benyomások, gondok, örömök érintik meg, s ezekről szeret­ne véleményt formálni. Nem tudatosan születnek a költe­ményei, mindig utólag jött rá, hogy miről írt, arról szólnia kellett, s talán nem véletlen, hogy a legfontosabbnak a gon­dolatiságot tartja a versben. Ha a költészet jövőjéről kér­dezi az ember, akkor Lator László szavait idézi:- Nem a világ hibás azért mert elfordul tőlünk, hanem mi azért, mert nem tudunk megszólalni azon a hangon, mit elvárnak tőlünk. Talán a legújabb kötetében felleli az olvasó ezt a hangot, s kedvel lapozza, olvassa majd nyugodt pillanataiban. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Fotó: Hancsicsák Mihály Szavaival élve, a viszonyla­gos sikeren felbuzdulva, foly­tatva az írást, nemsokára megjelent a második kötete, majd 2002-es nyugdíjba vonu­lása után úgy döntenek, hogy Miskolcot hátrahagyva, Eger­be költöznek. A két város kü­lönbsége olyan hatással volt rá, hogy a számára „szűknek tűnő, szorító érzést” kiváltó Eger helyett Ostorost válasz­tották. Az építkezés lekötötte, így jó hat évnek kell eltelnie a következő kötetig, de ezután szinte szabályosan, kétévente jelentkezett újabb anyaggal. I Új kötetéből szavalt a szerző ott lett tagja a Kelet Irodal­mi Alkotócsoportnak. Kelle­mes érzéssel, s hálával em­lékszik vissza ezen időszak­ra, hiszen olyan nevek tá­mogatták költői kibontako­zását, mint dr. Utry Attila, Cseh Károly, Serfőző Simon vagy Anga Mária. Tekinté­lyes névsor, volt kiktől ta­nulni. Tíz évnek kellett eltel­nie, hogy barátai biztatására megjelenjen első kötete a Ke­let Kiadónál, melynek a Této­va szívverés címet adta. Ta­lán nem szorul magyarázat­ra a cím... Jógaünnep EGER A megyeszékhelyen Is megünnepelték az 5. nemzetközi jóga­ünnepet az Indiai Nagykövetség kezdeményezésére. A polgármesteri hivatal, a Civil Információs Centrum és nem utolsósorban a helyi jó­gaoktatók szervezésében valósult meg a program, amelyen többféle jógaórát próbálhattak ki az érdeklődők. Fotó: M. A. Szkíta fejedelmi pár őrzi az életfát ALDEBRŐ Szombaton kezdődött és egészen vasárnapig tart a te­lepülésen negyedszer, a Heves Megyei Népművészeti Egyesü­let (HMNE), a Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara és az Aldebrői Önkormányzat együtt­működésével megrendezett fa­faragó tábor. Kiss Istvántól, a HMNE elnökétől megtudtuk, az előző táborokban elkészítették a megyében egyedülálló történel­mi emlékparkot, ebben az évben pedig megkezdik a szkíta em­lékhely elkészítését. Ahogy arról már írtunk, 2017 nyár végén Aldebrő határában egy szkíta fejedelem asszony sír­ját tárták fel.- A Mátraalján, az Aldebrő- Ilona-tábla lelőhely megelőző fel­tárása során egyetlen egy szkí­ta kori, fagerendás szerkezetű, női szórthamvas halomsír került elő. Az eltemetett ember egy igen előkelő asszony lehetett, sírjának szerkezete és temetkezési rítusa alapján - foglalta össze a feltá­rásban részt vevő Gutay Mónika régész, muzeológus.- Ez a szenzációs felfedezés indított arra, hogy a következő fafaragó táborok témája a szkí­ták legyenek - emelte ki Kiss István. - A kiválasztott tér szé­pen rendben tartott füves, lige­tes tér, mely méltó helyet biz­tosít az emlékhelynek. A kör­nyezet megidézi a szkíták ked­velt sztyeppéi világát is. A kis dombon elhelyezett életfa a rá­faragott jelképekkel erre az ősi, lovaskultúrák által ismert és to­vábbadott, folyamatos szkíta­­hun-avar-magyar jelenlétre is utal. A tervek szerint a jelképes domb peremén áll majd a szkí­ta fejedelmi pár, az életfát őriz­ve. A kis, rakott dombon - kur­­gánon - álló élet- vagy világfa, és a fejedelmi pár méltó emléket A szenzációs felfedezés adta a témát a táborokhoz állít az ezen a tájon is megtele­pedett hajdanvolt szkítáknak. Jelzi a terület folyamatosan la­kott voltát is, hiszen a történel­mi emlékparkban megjelenített bronzkori és honfoglalás kori le­letek közé szépen illeszkedik a szkíta „fejedelem asszony” sírja. A Tarna-hídon áthaladó közleke­dők számára is jól látható lesz. A helyiek számára pedig közös­ségi térként is működhet. Az alkotótáborban elkészült műveket pedig június 30-án 12 óra 15 perckor avatják fel a Sport út úton kialakított új emlék­parkban. B. K. Gondolatok költészetről, életről, az új kötetről Termékeny, kései időszakát éli most MAR KAPHATÓ A HÉTKÖZNAPOK ÉS ÜNNEPEK ÉTELEI CÍMŰ SZAKÁCSKÖNYVÜNK! Válogatás olvasóink M *i lg ü ji m >■ +* ■ legjobb receptjeiből 1790 *x ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents