Heves Megyei Hírlap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-07 / 104. szám

2019. MÁJUS 7., KEDD SPORT 15 Jégkorongozóinknak le kell számolniuk az A csoportos álmokkal Irányvesztett válogatott A mai játékosok ügyesebbek, de kevésbé fegyelmezettebbek az elődeiknél Fotó: MTI Egy korszak végérvényesen lezárult, az új viszont még nem kezdődött el. így jelle­mezhetjük a dicsőségesnek nem nevezhető ötödik he­lyen végzett magyar jégko­rong-válogatott helyzetét a Nurszultanban véget ért diví­zió l/A világbajnokság után. Miközben a sportág hát­országa az elmúlt évtized­ben hihetetlen ütemben fej­lődött, a válogatott teljesít­ménye inkább visszaesett. A csapat elvesztette méltán elismert karakterét, a zord profizmus követelményeinek viszont képtelen megfelelni. Újratervezésre van szükség. Novák Miklós szerkesztoseg@mediaworks.hu JÉGKORONG „Tudod, honnan van ez a zászló? - fordult hoz­zám Szuper Levente 2008-ban a szapporói csodaként emle­getett feljutás után a Kisstadi­onban a válogatott köszönté­sére szervezett ünnepségen. - Még a szabadságharc idejéből származik. Családi ereklye.” A kiváló kapus évekkel később 2013-ban azzal indokolta a visz­­szatérését, hogy a csapattársai olyanok neki, mintha a testvé­rei volnának. Néma borzongás. Ugyanő néhány napja a litvá­nok elleni mérkőzést - immár szakkommentátorként - a kö­vetkező gondolattal vezette fel: „A magyar válogatottnak meg kell mutatnia az identitását.” Micsoda? Aki pályára lépett Nurszultanban, az nem tud­ja, hogy annak a jégkorong­válogatottnak a mezét viseli, amely a megszűnés, a szaka­dék széléről rángatta vissza a sportágat a köztudatba, s egy évtized alatt valóban csodát vitt véghez; így hát aki ma a sportágban közepes teljesít­ménnyel is egészen jól elvan, az a mai jólétet ezeknek az elő­döknek köszönheti. Persze, aki 2019-ben kerge­ti a korongot, az már elképzel­ni sem tudja, milyen lehetett a szabadban fagyoskodni, fillé­rekből tengődni egy csak re­mélt szép álomért, a múlt meg­­idézését elintézi annyival, hogy „akkor még a korong is négy­­szögletes volt”. Talán így igaz, csak éppen ezeknek a hőskori klasszisoknak még összeért a pályafutásuk a maiakkal, s ad­dig volt „szerethető”, sőt ered­ményes a válogatott, amíg ők is jégen voltak. * Talán nem haszontalan fel­idézni, honnan is indult, ho­gyan is kezdődött a magyar jégkorong sikerkorszaka. A kilencvenes évek elején majdnem az a szégyen is meg­esett, hogy válogatottunk ki­essen a C csoportból. Ám két megszállott embernek kö­szönhetően már sarjadt az új élet. Székesfehérváron Ocskay Gábor, Dunaújváros­ban pedig Kereső Árpád vette a fejébe, hogy felvirágoztatja a magyar hokit, s a legendás, 1975-76-os korosztályra épült csapat tíz év alatt két osz­tályt is ugrott. Hihetetlen erkölcsi tőkét halmozott fel az a társaság, a sportágat ez hajtotta - egé­szen eddig. Valami mostanra megváltozott. „Ez a válogatott nem olyan, mint amilyen annak idején volt: ez sokkal ügyesebb, de kevésbé fegyelmezett, éppen mert tudja magáról, hogy sok­kal ügyesebb... Ez a válogatott kicsit irányvesztett” - mond­ta ki Majoross Gergely szövet­ségi kapitány vasárnap este, a kazahok elleni zárómeccs után. Hogy ügyesebb-e, az szak­mai kérdés, el kell fogadni a ka­pitány véleményét, bár mintha hiányoznának az igazi egyéni­ségek. Ám ez az „irányvesztett­­ség” aggasztó igazán. S ne ver­jük el a port csupán a játékoso­kon, mintha az egész sportágat ez jellemezné. Áz ezredforduló tájékán a szív és lelkesedés vitte fel a vá­logatottat a B csoportba, illet­ve az annak helyébe lépő diví­zió I/A-ba, a következő lépcső­fok megugrásához az alapo­kat az adta meg, hogy a Fehér­vár bebocsátást nyert az oszt­rák ligába. Durván egy évtize­den át működött úgy a magyar hoki, hogy a legjobb játékosok a Volánnal az EBEL-ben edződ­tek. Aztán megnyílt az állami pénzcsap, a húsz évvel ezelőt­ti hárommal szemben ma már harminckilenc fedett jégcsar­nok van Magyarországon, s természetes folyamatként más klubok is megerősödtek. Közü­lük kettő, a MAC és a DVTK oly­annyira, hogy a mögöttünk ha­gyott idényt a szlovák bajnok­ságban küzdötték végig. Ettől nem is titkon a válogatott továb­bi erősödését, nem is csupán az A csoportos feljutást, hanem az ottani tagság megszilárdítását reméltük. Ez a terv idén látvá­nyosan megbicsaklott. „Talán el kell fogadni, hogy a feljutás mostantól ugyan­olyan bravúr, mint amilyen 2008-ban volt” - fejtegette a nagy generáció egyik tag­ja, Ladányi Balázs. „Az a dol­gunk, hogy megtaláljuk azt az utat, amin mi felfelé tu­dunk menni és magunk­hoz képest erősebbé válni” - Majoross Gergely így beszélt a jövőről. Két társához ké­pest kissé rébuszokban. Pe­dig most az egyenes beszéd­nek jött el az ideje. Az irány­vesztett játékosokat csak így lehet visszaterelni arra a bizo­nyos helyes útra. A Liverpool tartalékos csatársorral várja a Barcelonát a BL elődöntőjében Mo Szalah nélkül lehetetlen küldetés Messi ott lesz, Szalah (jobbra) viszont hiányzik Fotó: MTI LABDARÚGÁS Kevés rangosabb párharcot lehetne kitalál­ni a futballban, mint a Liver­pool-Barcelona BL-elődöntő; a két klub összesen tíz BEK/ BL-elsőséggel rendelkezik, ráadásul egyenlő arányban. A papírforma azt mondja, a Mersey partján egyelőre ne re­ménykedjenek a hatodikban, és nem csak a Nou Campban összeszedett háromgólos hát­rány miatt. Mindezt teté­zi, hogy a rettegett Szalah, Firmino, Mané támadósor két­harmada kidőlt a sorból, ha hinni lehet a Jürgen Klopp teg­nap déli sajtótájékoztatóján elhangzottaknak, akkor az egyiptomi jobbszélső és a bra­zil center nem léphet pályára ma este magyar idő szerint 21 órakor az Anfield Roadon. A ma esti Liverpool-Bar­celona labdarúgó Bajnokok Ligája-elődöntő-visszavágó előtt minden Mohamed Szalah egészségi állapotáról szólt. Va­sárnap este a Liverpool Echo még azt írta, hogy az egyip­tomi zseni állapotát hétfőn még újraértékelik, a barce­lonai El Mundo Deportivo vi­szont már akkor tudni vélte, hogy a földkerekség második legjobb bal lábának tulajdono­sa - az első gazdája ma este a másik oldalon szerepel... - a Martin Dubravkával, a New­castle szlovák kapusával tör­tént szombati ütközés nyomán nem lesz hadra fogható álla­potban. Aztán tegnap kora délután megint csak a Liver­pool Echo jelentette elsőnek a Klopp-sajtóértekezletről, hogy véglegessé vált: Szalah nem játszhat, és az már koráb­ban eldőlt, hogy Firmino sem. így a helyükön Shaqiri és a Newcastle ellen a 3-2-t jelen­tő gólt szerző Origi játéka ke­rül előtérbe. Eközben a Barca háza táján mindenki a fedél­zeten. Szó szerint is, a repülő­gép fedélzetén, mert a csapat tegnap délelőtt tíz órakor elre­pült Liverpoolba. Az egyetlen hiányzó a sé­rült Dembelé, de ő nem any­­nyira kulcsember, mint a sző­kébb kerettel rendelkező 'Pool két sérült sztárja. A háromgólos előny azon­ban nem életbiztosítás, ahogy azt a sajtó nem győzi felemle­getni Ernesto Valverdének, a Barca edzőjének. Ugye, a ta­valyi negyeddöntőben az AS Roma a barcelonai 1-4 után a Stadio Olimpicóban 3-0- ra legyőzte, s ezzel kiejtette a katalánokat. Ennek az az érdekessége, hogy a Barce­lona Valverde irányításával mindössze egyetlen veresé­get szenvedett 21 mérkőzésen a BL-ben - ez volt az az egy... „Most már leállhatnának ennek a 0-3-nak az emlege­tésével - fakadt ki a minap a baszk mester. - Eléggé fáj az nekem anélkül is, hogy foly­ton az orrom alá dörgölnék.” De még vissza Klopphoz, hi­szen a két edző közül ő a szí­nesebb egyéniség. „A futball­ban öt perc alatt is lehet há­rom gólt rúgni, szóval, sem­mi'sem elképzelhetetlen. De legyünk realisták. Ha már ki kell esnünk, akkor tegyük azt szépen, látványos futballal. Ezért nem is mondok mást a játékosaimnak, csak annyit, hogy próbálják meg megnyer­ni a mérkőzést, aztán a többi talán jön magától. Egyébként a párhuzam a tavalyi Roma- Barcelona ütközettel kicsit fals. A Roma rúgott egy gólt a Nou Campban, mi viszont nem. És ez óriási különbség.” Bizony az. Továbbá az is, hogy most Messi - aki Klopp szerint is a világ legjobbja - éppen élete formájában van. Ch. Gáli András Bajnokok Ligája­­elődöntő, VISSZAVÁGÓ: Liverpool-Bar­celona, 21.00 óra (Tv.: M4 Sport). JEGYZET A stopper igazsága Fábik Tibor jegyzet@mediaworks.hu A hét végén két igen ran­gos sportesemény is lesz fő­városunkban. A Papp Lász­ló Budapest Sportarénában a címvédő Győri Audi ETO KC részvételével rendezik meg a női kézilabda Bajno­kok Ligája négyes döntő­jét, és a Duna Arénában is ott lesznek a legjobbjaink Hosszú Katinka vezérleté­vel az úszók Bajnokok Ligá­ja (FINA Champions Swim Series) elnevezésű viada­lán. Ám amíg előbbi bejára­tott esemény nálunk, 2014 óta mi vagyunk a házigaz­dái, utóbbit gyaníthatóan még az úszóversenyek iránt érdeklődők nagy része sem tudja hova tenni. Ami persze nem meglepő, hiszen az úszásban a BL-t - ezt még ízlelgetnünk kell! - csak tavaly decemberben ta­lálták ki, és a 2019-es évad három versenyéből egyelő­re az elsőn vagyunk túl. Ezt áprilisban Kínában, Kanton­ban rendezték, a harmadik pedig majd az Egyesült Ál­lamokban, Indianapolisban lesz. A formabontó lebonyo­lításban nincsenek selejte­zők, csak döntők, minden számban meghívás alapján négy versenyzővel, lehető­leg az adott szám legjobb­jaival. A „beugró” olimpiai vagy vb-érem, dobogós vi­lágranglista-pozíció, szóval, tényleg a legszűkebb eli­tet igyekeznek összehozni. Az úszókat motiválja a so­rozat több mint 3 millió dol­láros összdíjazása, vagyis a hét végén Budapesten is több mint egymillió dollárt osztanak ki. Ezeknek a versenyeknek semmi közük a FINA (Nem­zetközi Úszószövetség) ha­gyományos világkupa-soro­zatához, amelynek az idei hét helyszíne közül az ötö­dik Budapest, októberben megint nálunk csobbannak vízbe a földkerekség legjobb­jai. Aki idáig követte a fona­lat, az most jó eséllyel bele­gabalyodik, mert tavaly év végén magánkezdeménye­zésre megalakult a Nemzet­közi Úszóliga (International Swimming League) is. Eb­ben jelen állás szerint négy amerikai és négy európai város áll ki csapattal, Buda­pest a Team Iron Swimmel, és fővárosunk „természete­sen” itt is versenyhelyszín lenne. Ami nem is kérdés, elvégre a Liga létrehozá­sához Hosszú Katinka pu­hította meg Konsztantyin Grigorisin orosz milliárdost, aki 15 millió dollárt tesz be a projektbe. A FINA éppen ennek a so­rozatnak az ellensúlyozásá­ra találta ki a Bajnokok Li­gáját. Az úszók nem járnak rosszul, több pénzt keres­hetnek, de az nagy kérdés, hogy a sok verseny nem megy-e a színvonal rovásá­ra. A csúcsformát idén még­iscsak a dél-koreai világbaj­nokságra kellene időzíteni. Nagy nevekkel hangzato­sán minden versenyt el le­het adni, de a stopper bizto­san nem hazudik.

Next

/
Thumbnails
Contents