Heves Megyei Hírlap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-07 / 104. szám

2019. MÁJUS 7., KEDD GAZDASÁG y Vonzzák a befektetőket a magyarországi lehetőségek Ide jön a működőtöké Külföldi tőkebefektetések Magyarországon (értékben, millió dollár) Bejövő külföldi működőtöké (FDI) H Bevétel a bejövő működötöké beruházásaiból Magyarország Csehország Szlovákia ■ 2017 |2018 I Lengyelország Ausztria Németország 3260 6389 9518 | 9477 ] 2277 j 475 ] 8879 ; 10748] 10897 7740 I Magyarország Csehország W Szlovákia |2017 H 2018 10 537 11140 19127 19050 4462 j 4774 Lengyelország Ausztria Németország 13302 14952 38597 39190 2017 2018 ! CJy áá ú 2017 2018 OECD 900683 1044015 MW-grafika, forrás: OECD Jelentősen megélénkült a falvakban az építési kedv Teljesülnek az álmok Fotó: MTI INGATLAN Csaknem 8 száza­lékkal nőtt az átadott lakások száma az első negyedévben, de 2 százalékkal csökkent az építési engedélyek és az egy­szerű bejelentések száma. A KSH hétfői gyorsjelentése szerint az idei első három hó­napban 3661 új lakás épült, a tavalyi első negyedévben 3394, ami 2018-ban még 65 százalé­kos növekedést jelentett a meg­előző időszakhoz képest. Budapesten másfélszer any­­nyi új lakás készült el, mint a bázis időszakban. A közsé­gekben az építési kedv jelentő­sen megélénkült, amit az jelez, hogy másfélszeresére nőtt a fal­vakban az egyszerű bejelenté­sek száma A Pest megyei la­kásépítés továbbra is kiemelke­dő, de már nem látható további bővülés, és visszaesett a Győr- Moson-Sopron megyében eddig tapasztalt átlag feletti lakásépí­tési kedv, de még mindig min­den ötödik lakóingatlant a me­gyében adnak át. Az új lakások 54 százalékát Budapesten és Pest megyében vették használatba. Összessé­gében a lakások 56 százalé­ka értékesítésre, 42 százaléka saját használatra, 2 százaléka bérbeadásra épült, 49 százalé­ka családi házban, 44 száza­léka többszintes, többlakásos épületben, 2,4 százaléka lakó­parkban található. Idén 22-24 ezer lakás épül a piaci várako­zások szerint, ami jelentősen meghaladja a tavaly elkészült 17,6 ezret. MW Magyarországon egy év alatt jelentősen nőttek a a közvetlen külföldi beru­házások (FDI), miközben globálisan 27 százalékkal csökkentek, ami jelentős visszaesés. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BEFEKTETÉS A Gazdasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD) leg­újabb jelentése szerint nem­zetközileg 1097 milliárd dol­lárt tett ki a közvetlen kül­földi beruházás, ez a globá­lis össztermék 1,3 százaléka volt, 1999 óta a legkevesebb. A visszaesés elsődleges oka, hogy az Egyesült Államok­ban adókedvezményeket ve­zettek be, amelyek miatt sok cég inkább hazavitte a pén­zét, semmint hogy külpiacain újra befektette volna - írja a Világgazdaság. Ehhez képest a Magyarországra tavaly irá­nyult FDI 6,389 milliárd dol­lár volt, lényegében kétszere­se a 2017-ben mért 3,260 mil­liárd dollárnak. A Magyaror­szágról végrehajtott külföldi beruházások összege 1,991 milliárd dollárra nőtt 2018- ban az előző évi 1,119 milli­árd dollárról. Varga Mihály pénzügy­­miniszter a lapnak elmond­ta, hogy a tavalyi 8500 mil­liárd forint beruházásban nagyjából fele-fele arányban volt jelen az állami vagy kö­zösségi, illetve piaci beru­házás. A tárcavezető kiemel­te: a kormányzat a jövőben is törekedni fog arra, hogy mi­nél inkább elősegítse a kül­földi működőtőke piaci alapú beruházásait, például a ked­vező adórendszerrel vagy to­vábbi infrastruktúra-fejlesz­téssel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációje­lentésében 900 milliárd fo­rint új fejlesztéssel számolt a közeljövőre vetítve, ez jócs­kán több, mint az ország éves GDP-jének (bruttó hazai ter­mékének) 2 százaléka. A kül­földről érkező működőtőke szempontjából továbbra is meghatározó Németország, ehhez zárkózna fel Kína, és a jövőben Olaszország is regio­nális kereskedelmi központ­ként tekint Magyarországra. HÍREK Hitelkártyából kevesebb fogyott BUDAPEST Elérte az 1,3 milliót a Magyarországon kibocsá­tott hitelkártyák száma tavaly, ez 8,2 százalékos visszaesés a 2017. decemberi adatok­hoz képest. A Magyar Nem­zeti Bank szerint ez az utóbbi évek legalacsonyabb értéke. Az elmúlt időszakban csök­kent a nyilvántartott hitelkár­tya-követelések állománya is, 144,5 milliárd forintot tett ki. Az ügyfelek aktívan használ­ják a plasztikokat: 2018-ban 102,3 millió belföldi vásárlást regisztráltak, 20,8 százalék­kal többet az egy évvel koráb­binál. A vásárlások összérté­ke meghaladta a 737 milliárd forintot, ami 18,7 százalékos emelkedést jelent. MW Csökkent az igény a földgáz iránt BUDAPEST Kevesebb földgázt használtunk eddig idén, mint tavaly, és az ára is esett már­ciusban - közölte a Világgaz­daság. A hazai erőművek gáz­igénye három okból változott: az enyhe időjárás miatt csök­kent a fűtési igény, a villa­mos energia ára kedvezőtle­nül alakult, azaz kevésbé érte meg működtetni az erőműve­ket, harmadrészt pedig bizo­nyos karbantartásokat ebben a hónapban végeztek. MW Tovább erősödhet az építőipar BUDAPEST Akár 20 százalék­kal is nőhet idén a lakásépí­tések száma, a gazdaság tel­jesítménye és a kormányzati intézkedések megfelelő hát­teret adnak az építőipar nö­vekedésének - mondta Var­ga Mihály. A pénzügyminisz­ter a KSH friss adatait kom­mentálva kifejtette: a bővü­lést a csők, a javuló foglalkoz­tatási és jövedelmi helyzet, az élénkülő hitelezés, valamint a kedvezményes lakásáfa is tá­mogatta. MW Képzett munkaerőt, jó infrastruktúrát találnak nálunk Visszatérő kritika, hogy az or­szágnak végesek a munkaerő­kapacitásai, emiatt emelked­nek a bérköltségek, ami miatt előfordulhat, hogy gazdasági­lag fejletlenebb országokat vá­lasztanak a beruházók. Suppan Gergely, a Takarékbank veze­tő elemzője szerint azonban a nagyvállalatok igénylik a kép­zett munkaerőt, a jó infrastruk­túrát, ami Magyarországon biz­tosított, míg tőlünk keletebb­re ezek már nem feltétlenül áll­nak rendelkezésre. Stratégia a magyar cégek piacszerzése Trükköznek a külföldről hozott gépkocsikkal Drága lehet az olcsó Fotó: Shutterstock EXPORTSTRATÉGIA A következő években a tervek szerint egyre inkább támogatja a kormány a hazai cégek külföldi piacra ju­tását - írja a Világgazdaság. A kormány 2030-ig tartó ex­portstratégiájának az a cél­ja, hogy a magyar cégek nö­veljék külföldi befektetései­ket, és profitot tudjanak haza­hozni, legalább annyit, ameny­­nyit az itt működő külföldi cé­gek hazautalnak. Konkrétabb cél, hogy évente legalább két nemzetközi fejlesztés valósul­jon meg magyar cégek rész­vételével, elsősorban Afriká­ban. Emellett folytatnák a kö­tött segélyhitelezési politikát a vízgazdálkodás, a hulladékke­zelés, az egészségügy, a mező­­gazdaság, az energetika, a köz­lekedés, valamint az elektro­nikus közigazgatás területén. A washingtoni üzletfejleszté­si centrum mintájára Finnor­szágban, Izraelben, Dél-Koreá­­ban és Szingapúrban is inku­bációs központot hoznának lét­re a hazai startupoknak. MW Egyszerűsödik a telefonos kárbejelentés DIGITÁLIS A héten megje­lent új verziónak köszönhe­tően könnyebben kezelhető­vé válik, és átláthatóbb lesz az e-kárbejelentő - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsé­ge az MTI-vel. Több technikai változtatás mellett egyebek közt bővült az előre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti hely­szín eszköztára. Példaként gyarapodott az androidos és az iOS verzió új applikációjá­ban a közlekedési táblák kész­lete, a különböző jelzések gya­korisági sorrend szerint van­nak előrerendezve. Javult a csatolható hangfel­vétel kezelése, továbbá a digi­tális alkalmazásnak köszön­hetően az okoseszköz már fi­gyelmeztet a haladási irány kötelező megadására vagy a hálózati kapcsolat hiányára. A biztosítási szakemberek azt remélik, hogy a nyári utazá­si csúcsszezonban már több mint 200 ezer gépjárműveze­tő indul majd útnak a mobil­­telefonjára, tabletjére letöltött e-kárbejelentővel. MW AUTÓPIAC A hazai árakhoz ké­pest valamivel olcsóbb, kül­földről származó autók a visz­­szaélések miatt végül többe kerülhetnek, mint a magyar tulajdonostól vásárolt kicsit drágább négykerekűek. Lesújtó ellenőrzési tapasz­talatai vannak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a kül­földről behozott használt au­tók értékesítésével kapcsolat­ban. A NAV óvatosságra in­ti az adózókat ezeknél az ügy­leteknél. Az autók behozatalá­val foglalkozó kereskedők je­lentős árelőnnyel értékesítik a külföldről származó kocsikat azokkal szemben, akik kizáró­lag Magyarországon már forga­lomban lévő használt járműve­ket értékesítenek. Ennek hát­terében az esetek jelentős ré­szében adóelkerülő magatar­tás áll. Általában nem helyezik forgalomba a behozott autókat, nem fizetik meg az utánuk járó közterheket. Sokak számára az adóhatósági eljárás során válik nyilvánvalóvá, hogy céges au­tót vásároltak, mert az eladó azt állította nekik, hogy az au-Pórul járhatnak az óvatlan vásárlók tó külföldön magánszemély tu­lajdonában volt - olvasható a NAV közleményében. A tapasztalatok szerint ezek a kereskedők az autóikat álta­lában valamelyik internetes ol­dalon, esetleg zárt közösségi csoportban hirdetik eladásra. A gyanútlan vásárlók a nem túl nagy összegű foglaló átadá­sa után, néhány napon belül a nevükre írva, rendszámmal kapják meg a Magyarországon forgalomba helyezett autóju­kat. A vevők legtöbbször olva­sás nélkül írják alá a papíro­kat, a szükséges eljárások me­netét nem ismerik, és vélhető­en emiatt gyakran az is elkerü­li a figyelmüket, hogy az adás­vételi szerződésen nem az sze­repel eladóként, akitől tényle­gesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak, hogy esetenként hamis szerződést kötnek, amelyről mit sem tud az eladóként feltüntetett valódi tulajdonos. MW Már nemcsak kórházakkal, de tőkével is segíthetünk Fotó: Ahu.hu

Next

/
Thumbnails
Contents