Heves Megyei Hírlap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-30 / 124. szám
4 HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE 2019. MÁJUS 30., CSÜTÖRTÖK HÍREK Ünnepelnek a hétvégén RÓZSASZENTMÁRTON Ma dél előtt 10 órakor adják át az Iskola út 46. szám alatt felújított régi rendelőt, ahol a családsegítő és a gyermekgondozó kap helyet. Pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik az idősek otthona 15 éves fennállása alkalmából szervezett ünnepség. Szombaton 15 órakor négy kiállítás is megnyílik a településen. T. 0. Családi nap az iskolában ZAŐYVASZÁNTÓ Hagyományőrző családi nap kezdődik június 1-én, szombaton, délután fél 4-kor az általános iskolában. Ez alkalommal adják át a Zagyvaszántóért díjat, majd fellépnek a község óvodásai és iskolásai, valamint lesz gyermekeknek és felnőtteknek szóló műsor is. Este a Bonbon és a Rockin RockCats együttesek szórakoztatják a nagyérdeműt. A tűzijáték 21 órakor kezdődik. T. 0. Bányásznapi készülődés PETŐFIBÁNYA Június 8-án, szombaton rendezik meg a települési bányásznapot. Az egész napos program során szórakoztató programok, főzőverseny, bányalátogatás és csillelökő verseny is várja az érdeklődőket. T. 0. Festmények és faragások HATVAN Hetedhét Hatvan címmel nyílt népmese-kiállítás a Hatvány Lajos Múzeumban. A program a június 6. és 9. között a Grassalkovich Művelődési Házban megrendezendő Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál felvezető eseményeként jött létre. A színes selyemfestményeket és a fafaragómester-munkákat június 15-éig tekinthetik meg. T. 0. Izgalmas napot tölthettek az iskolások Nagy Laci bácsi portáján Fotó: Albert Péter A kisiskolások időutazást tettek a bronzkorban is Régészeti napot tartottak egy helyi portán. Az iskolások időutazást tettek a bronzkorban, de lovas szántást és mesterségbemutatókat is láthattak. Litya László szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HATVAN Az almásderes munkaló fülét hegyezi, és nekiindul. Az ekeszarvat Pista bácsi tartja kézben, hogy a barázda fel ne vehesse a csálé módit. Nem is veszi: nyílegyenes. Amikor visszaérnek a sorvégre, egy hónapos unokáján a sor: apja karjainak védelme alatt megüli a csupa izom lovat. Pista bácsi a hatvani kórház biztonsági őre, ámde a hévízgyörki portájukon galambokat és fogathajtásban edzett versenylovakat tartanak. Most úgy kerültek ide, a Zrínyi és Kisfaludy utca között magasba törő kilátó tövébe, hogy a föld gazdája és a régészeti nap szervezője, „Mérges” Nagy Laci bácsi - aki a jelzőt mezőgazdasági tevékenysége kapcsán érdemelte ki, s környékszerte így emlegetik - meghívta. Ő pedig első szóra jött, hogy a kíváncsi gyerekeknek megmutathassa a szántás tudományát. Szántás után szétrebbennek a Kossuth meg az Ötös iskola nebulói. Néhányan a felásott földbe vájják ujjaikat, hogy az odarejtett leleteket megtalálják a négyzethálóként kifeszített zsinórok között. Ágota néni díjazza a felfedezőket: kifestőket színezhetnek. Zsófia néni apró keretekre feszített szövési lehetőségekkel kecsegteti a diákokat, még virágszálakat is összeszőhetnek a vastag fonalakkal. Sanyi bácsi bronzkori lakóházat készít fűzfavesszőből. A kosárfonás tudományát ötvözi össze az agyagtapasztás mesterségével: így készül el a paticsfal. Két-három gyerkőcöt ez a miniatűr épületecske valósággal lenyűgöz. Két kezükkel tevőleges részesei az építésének. Józsi bácsi cégére az agyagedény. Lócáján ülnek az alkalmi próbálkozók. András bácsi asztalán kőbalták és más kőszerszámok fekszenek. Egy fürtös lányka az obszidián tükörről érdeklődik. Óvatos mozdulattal adja kezébe a vulkáni A háromezer-ötszáz éves hatvani kultúra értékes leleteit ásták ki itt üveget, nehogy megvágja az ujját. Zoli bácsi hol a karikás ostorát pattogtatja, hol meg sámándobján tamtamozik. Révületbe csak azért nem esik, mert az érdeklődő ifjúság is megirigyli a dobverését. Megérkezik Jani bácsi, mindenkinek csak Szikár cipész, de most úgy néz ki, mint egy honfoglaló. Pazar az öltözéke, csodálják.- Nincsen a helyi múzeumnak régésze, ezért kénytelen voltam a saját birtokomon fogadni a vendégsereget - mondja Nagy László házigazda. Birtokára nem lehet panasza: a háromezer-ötszáz éves hatvani kultúra értékes leleteit ásták ki belőle. A hat cserépedény másolata most is odalent nyugszik, a kilátó tövébe beültetett cementkád fenekén. Csodálja is minden gyerek és felnőtt a kézzel fogható bronzkor jelenvalóságát. Estefelé tüzet gyújtanak a nyársaláshoz. Nem gyufával, hanem acéllal, kovakővel és taplóval. A gyerekek azóta már otthon emésztik és mesélik az időutazási élményeiket. „Mérges” Nagy Laci bácsi pedig leteszi a nagy esküt, hogy jövőre harmadízben is összetrombitálja a jó népet. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Nyugdíjba ment a város magányos indiánja HATVAN Dokumentumfilm készült róla, aztán 1993 őszén egy játékfilmet is bemutattak az egyedi, szép és megrendítő indiánlétéről. Különc figuráját Eperjes Károly formálta meg hitelesen. Játszott még a filmben Törőcsik Mari, Pártos Erzsi, Temessy Hédi is. Az utolsó mohikán című, 1987-es dokumentumfilmet Zsigmond Dezső önállóan készítette el, míg a többszereplős utóbbit már Erdélyi Jánossal együtt rendezte, s dramaturgként Bereményi Géza is nevét adta az alkotáshoz. Zenéjét a volt bakancsos Eddatag, Slamó szerezte. Az interneten mintegy két évtizedes késéssel most már megtekinthető film címe: Indián tél. Mindig kereste a tökéletes szabadságot Mindkét film főszereplője a Zagyva-parti város egyik legkülönlegesebb figurája, Gecsei Tamás. Valóságos főszereplőt kell írnom, mert a történet helyszínétől távol lakó népek azt képzelték, hogy az erdőszéli indiánkunyhó valójában nem is létezik. Pedig létezett. Mert volt egyszer egy embereket hátrahagyó, csalódott fickó, aki az indiánkönyvek óvó szellemeivel silbakoltatta kunyhóját. A kíváncsi gyerekekkel szóba állt, de a gunyoros felnőttektől elfordult. Kereste a természetbe visszavezető, tökéletes szabadságot. Cowboy és biciklin menekülő szelíd motoros volt egy személyben. Hol feketében, széles karimájú kalappal, hol színes tolldíszekkel őrizte magányát. Itt-ott ma is feltűnik, már szóba elegyedik szinte bárkivel, aki őszintén kíváncsi halk szavaira. Pár napja örömmel újságolta, hogy nyugdíjasállományba vették. Mindegy már, hol és mit dolgozott: mostantól nem fenyegeti veszély létbiztonságát. Arra azért senki ne gondoljon, hogy többé nem pillanthatja meg, amint zoknijaival és más portékáival házal Boldogtól Horton át Ecsédig. L. L. A hősi halottakra emlékeztek a Strázsa szobornál A háborúban nincs nyertes HATVAN A hősi halottakra emlékeztek a Strázsa szobornál az elmúlt hétvégén. Finta Sándor alkotását 1917. november 25-én avatták fel a Kossuth téren, s az országban ez volt az első olyan köztéri szobor, ami az első világháborúban harcoló katonáknak állít emléket. Az önkormányzat vezetése nevében Horváth Richárd polgármester mondott beszédet. Mint fogalmazott, emlékezni kell az erőszak borzalmaira annak érdekében, hogy minden áron elkerüljük ezeket, s megőrizzük a békét, amely minden ember érdeke. Az emlékezés Köves Gáborné és Gál Erzsébet koszorúz Fotó: Benei László megtanít arra, hogy elutasítsunk minden erőszakot, minden agressziót. A háborúban ugyanis nincsenek nyertesek, mindenki csak vesztes lehet. A történelem során elesett magyar katonák többsége sohasem a vélt nyereségek reményében ragadott fegyvert. Ezek a férfiak a békéért harcoltak: családjuk, szeretteik biztonságáért. Szavait követően a jelenlévők a szobor talapzatánál elhelyezték a kegyelet virágait. A Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány nevében Gál Erzsébet és Köves Gáborné koszorúzott. T. 0. Dinó a téren HATVAN Idén is megannyi érdekesség várta a gyermeknapi rendezvényekre látogatókat a Kossuth téren. Volt ugrálóvár, aszfaltrajzverseny, csillámtetoválás ás számos más érdekesség, így például dinoszauruszshow is elkápráztatta a kicsinyeket. Fotó: Albert Péter
