Heves Megyei Hírlap, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-04 / 79. szám

2019. ÁPRILIS 4„ CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Uj lendületet hozott a két számjegyű béremelés Még többet költünk Az idén februárban a KSH ál­tal közzétett adatok szerint a boltokban 8,4 százalékkal több áru fogyott az egy év­vel korábbinál. Az országos kiskereskedelmi forgalom 820,6 milliárd forint volt. Május végére készülhet el a büdzsé tervezete KÖLTSÉGVETÉS Az EP-választá­­sok miatt a magyar törvény­­hozás május 27-éig felfüggesz­tette működését, így elhúzód­hat a 2020-as költségvetés ter­veinek, valamint a tavaszi adó­csomagnak a benyújtása is - írta a Világgazdaság. A korai büdzsékészítés egyik előnye a jövő évi folyamatok tervezhe­tőbbé válása, a viszonylagos kiszámíthatóság. Az idei költ­ségvetés módosítása nincs na­pirenden - mondta Varga Mi­hály pénzügyminiszter. Idén még inkább a bőség za­varával küzd a kormány, a ter­vezettnél gyorsabb gazdasági növekedésnek is köszönhetően 300 milliárd forinttal több lehet az adóbevétel. A 2019-es költ­ségvetés elfogadása óta több olyan program is beindult (Ma­gyar falu program, családvé­delmi akcióterv, honvédelmi beszerzések), amely több száz milliárddal növeli a kiadáso­kat. VaVga szerint az idei tar­talékban lévő 300 milliárd fo­rint és a hasonló nagyságúra jósolt többletbevételek az em­lített fejlesztésekhez elegendő forrásul szolgálnak. Az idei büdzsé módosítása az év első felében „felesleges kapkodás lenne”, ám nem lehet kizárni, hogy a kormány a világgazda­ság lassulása miatt és az első hat hónap adatainak ismereté­ben az év második felében er­re a döntésre jut. MW Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KISKERESKEDELEM A bérki­áramlás táplálta a kiskereske­delmi forgalom várakozáso­kat meghaladó februári növe­kedését, a munkaerőhiány mi­att a keresetek idén is emel­kednek, így a belső fogyasztás a gazdasági növekedés húzó­ereje marad - így kommentál­ták a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) friss adatait a pia­ci elemzők. Februárban a kis­kereskedelmi forgalom 8,4 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nem élelmi­szer-kiskereskedelmi üzletek­ben 10,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított ér­tékesítés mennyisége az előző havi 6,4 százalékhoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jel­legű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,8 százalékkal nőtt a forgalom a januári 3,9 száza­lék után. Az üzemanyag-kiske­reskedelemben 7,2 százalékról 13,8 százalékra gyorsult a for­galom. Az országos kiskereske­delmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kis­kereskedelem forgalma folyó áron 820,6 milliárd forint volt. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazda­sági üzletágvezetője is a bé­rek átlagosan 10 százalék fe­letti növekedésével magyaráz­ta a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedését, hoz­zátéve, hogy a háztartások egy­aránt növelik fogyasztási ki­adásaikat és megtakarításai­kat. Az erőteljes bérnövekedés idén is fennmarad, így a kiske­reskedelmi forgalom bővülése is tartós maradhat. A csomag­küldő és internetes áruházak forgalma is dinamikusan nő. Horváth András, a Takarék­bank elemzője szerint a háztar­tások nemcsak a kiskereskede­lemben növelik fogyasztásu­kat, hanem a vendéglátás, bel­földi turizmus, szabadidő, szó­rakozás, valamint egyéb szol­gáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Németh Dávid, a K&H veze­tő elemzője szerint a kiskeres­kedelmi forgalom bővülése a reálbérek emelkedése miatt fo­kozódó lakossági fogyasztás­sal magyarázható. A béremel­kedés idén is folytatódik, így a kiskereskedelemben 5 száza­lék körüli növekedés várható. HÍREK Folytatódik a konvektorcsere FELÚJÍTÁS Folytatódik az Otthon melege program konvektorcsere alprogram­­ja, amelynek keretösszege 2 milliárd forint lesz, az érdek­lődők pályázataikat országo­san május 20-ától küldhetik be - közölte tegnap az inno­vációs és technológiai tárca. A támogatás maximális mér­téke az elszámolható bruttó költségek 60 százaléka, akár 750 ezer forint is lehet. Az al­­programban nemcsak a kon­vektorok cseréjére, hanem már a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére is lehet pá­lyázni. MW Jön az új, kedvező hozamú állampapír BEFEKTETÉS Minden eddigi­nél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító és köny­­nyebben elérhető új lakos­sági állampapír elindításáról döntött a kormány - közöl­te tegnap Varga Mihály. A jú­niustól elérhető megtakarí­tási formával a lakosságnál lévő állampapír-állomány öt év alatt akár meg is duplá­zódhat, így 2023-ra elérhe­ti a 11 ezer milliárd forintot. Az új konstrukcióval a már meglévő állampapírokhoz képest magasabb kamat ér­hető el, ami fél év után 3,5 százalék, az első év végén négy százalék, majd ezt kö­vetően évente további fél-fél százalékos emelkedéssel az ötéves futamidő lejártával hat százalékot jelent. MW Gazdagodtak a háztartások is Korábban megírtuk, tavaly a háztartások 2985 milliárd fo­rinttal gyarapították megtaka­rításaikat és 441 milliárd fo­rint új hitelt vettek fel, azaz nettó 2544 milliárd forint­tal növelték pénzvagyonukat, amely a kamatokkal és hoza­mokkal együtt az év végén 44 797 milliárd forintra rúgott. Öt év alatt hatvanezer, tavaly kilencezer bírósági ügy indult Még mindig sok adós indít pert Kiegészített adóbevallást kell beküldeni TERVEZET Május 20-áig az ős­termelők és az áfafizetésre kö­telezett magánszemélyek mel­lett az egyéni vállalkozóknak is ki kell egészíteniük adóbe­vallási tervezetüket, hogy ab­ból érvényes bevallás legyen - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel. Az adóhatóság az idén már az egyéni vállalkozóknak is ké­szített szja-bevallási terveze­tet, de az nem válik automati­kusan bevallássá, ki kell egé­szíteni az őstermelői, az egyé­ni vállalkozói, az önálló tevé­kenységből származó jövedel­mi adatokkal. Ha a mezőgazdasági ős­termelő éves bevétele tavaly nem volt több 600 ezer fo­rintnál és más bevallásköte­les jövedelme nem volt, ak­kor bevallást sem kell be­nyújtania. Amennyiben nem egészí­tik ki a bevallási tervezetet, az nem válik érvényes sze­­mélyijövedelemadó-bevallás­­sá. A kiegészített tervezetet május 20-áig kell elküldeni a NAV-hoz. Az adóhatóság a ter­vezethez a kifizetők, munkál­tatók által beküldött adatokat használta fel. Amennyiben az adózók nem módosítják bevallási ter­vezetüket vagy nem készí­tenek és nem nyújtanak be szja-bevallást, a NAV kéri a hiány pótlását, amire 15 na­pos határidőt ad. Ennek elma­radása esetén akár 50 ezer fo­rint mulasztási bírságot is ki­szabhatnak. MW BÍRÓSÁG Tavaly nagyjából ki­lencezer hitelper futott be a honi ítélkezés különféle fó­rumaihoz — az adat nem cse­kély, mégis arra utal, mintha csillapodna a deviza- és más kölcsönök felvevőinek peres­kedési kedve. A csúcspon­tot ez ügyben 2016 jelentette, akkor egy év alatt 19 ezer új esettel kellett megismerked­nie az ítélkezésnek - írja a Magyar Nemzet. Bár a devizahitel-korszakot már maga mögött hagyta ha­zánk, devizahitelperek még mindig bőséggel indulnak a iúagyar bíróságok előtt - ez derül ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kimutatásából. Az OBH jó ideje külön is fi­gyelemmel kíséri azoknak az ügyeknek a mennyiségét, amelyeket a tisztességtelen­nek gondolt szerződési felté­telek megtámadásáért kezde­ményeztek az ügyfelek. Fon­tos, hogy ebbe a percsoport­ba nemcsak a korábbi deviza­hitelek miatt megkezdett kü­lönféle ügyeket sorolják be, hanem azokat az eljárásokat is, amelyeket a forinthitelek­nél tapasztalt kétes megoldá­sok tisztázásáért indítottak meg az arra jogosultak. Az OBH a régebbi időkre is visszatekintett összefoglalójá­ból az derül ki, hogy a kétes kölcsönök miatt indított perek száma az évtized közepén érte el tetőpontját. Az Országos Bí­rósági Hivatal 2013 végén fo­gott hozzá az ügycsoport szá­mainak elkülönítéséhez, így abból, hogy annak az évnek az utolsó két hónapjában hatszáz ilyen per indult meg, messze­menő következtetés nemigen vonható le. Abból már annál inkább, hogy a következő esztendő­ben, vagyis 2014 egészében ötezer körül mozgott a hitele­setek száma, 2015-ben már 11 ezer pert jegyeztek fel, egy év­vel később pedig újabb 19 ez­ret. Az eddigi folyamatok alap­ján úgy tűnik, hogy az volt a csúcs, a 2016-os dömpingsze­rű pereskedés utóbb már nem ismétlődött meg. Az állítás az­zal együtt is igaz, hogy egy évvel később, 2017-ben még nagyjából 15 ezer új ügy érke­zett, de 2018-ban - vagyis ta­valy - már nem érte el a tízez­ret a hiteles perek száma. A kérdéskör súlyát, jelen­tőségét egyébként minden­től függetlenül pontosan jel­zi, hogy öt esztendő leforgá­sa alatt nagyjából hatvanezer per indult meg a kétesnek tar­tott kölcsönszerződések miatt az igazságszolgáltatás külön­féle hazai fórumai előtt. A hivatal kimutatása ar­ról árulkodik, hogy a hitel­ügyek legtöbbjét már elbírálta az ítélkezés: 2018 végén keve­sebb mint ötezer bírósági eljá­rás volt folyamatban. Az ada­tok szerint a hitelperek feldol­gozásával megfelelő ütemben haladnak a magyar bírósá­gok, 2017 végén például még 7000 pert görgetett maga előtt a honi ítélkezés, egy évvel ko­rábban pedig hozzávetőleg nyolcezret. Abban nincs kü­lönösebb változás, hogy a köl­­csönügyi eljárások többsége a főváros és Pest megye ítélke­ző fórumai előtt fut, hiszen a múlt év végi ötezer ügynek a hatvan százaléka az úgyneve­zett központi régió bíróságai­hoz tartozott. MW Kilátja eH- banánnal fél Romániát? IMPORTŐR Évente nagyjából 75-80 ezer tonna banán ke­rül a romániai áruházakba. A vezető romániai banánim­portőr az Ilfov megyében be­jegyzett Eurobananas Sri, melynek tulajdonosa a maros­vásárhelyi Sükösd János. A cég marosvásárhelyi és a Buka­rest melletti Popesti-Leordeni községben található raktárai­ba havi 100 kamion érkezik, egyenként 22 tonna rakomány­nyal. Ez éves szinten közel 25 ezer tonnával egyenlő, vagyis az Eurobananas részesedése a teljes importból hozzávetőleg 18 százalék. Tavaly a cég for­galma 10 százalékkal nőtt, s a tulajdonos idén is 5-10 száza­lékos növekedésre számít - ír­ja a V4 Hírügynökség. Az erdélyi üzletember és családja 17 éve foglalko­zik zöldség- és gyümölcs­kereskedelemmel, kizáró­lag banánnal pedig 2014 óta. Az Eurobananas számos or­szágból importálja a déligyü­mölcsöt, köztük Ecuadorból, Costa Ricából, Kolumbiából, Elefántcsontpartról, Kame­runból, Ghánából, a Fülöp-szi­­getekről. A legnagyobb meny­­nyiséget Franciaországból, pontosabban annak tengeren­túli területeiről, Guadeloupe és Martinique szigetéről. A cég árbevétele 2014-ben még csak 50 millió lej volt, ta­valy azonban már 170 millió. „A teljes nyereséget a raktá­rakba és a járműparkba fek­tettük” - mondta el Sükösd János. MW

Next

/
Thumbnails
Contents