Heves Megyei Hírlap, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-04 / 79. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Lélekjelenlét Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu • • U1 a jól öltözött idős úr a pádon. Távolabbról szemlélve az áprilisi napsütést élvezi. Ahogy közelebb lépdelek, látom, emberek állnak meg mellette, nevén szólongat­­ják, meg-megrázzák a vállát, de ő nem reagál, ősz feje hát­­racsuklik, lassan lélegzik. Valaki azonnal hívja a 112-es se­gélyhívót. Megjelöli a helyszínt, s elmondja, milyen állapot­ban van a férfi. A vonal túlsó oldalán a hölgy higgadtan sorolja a teendő­ket. Fektessük az oldalára, figyeljük a légzését. A mentő már úton van. Kéri, nem menjünk el a helyszínről, ne tegyük le a telefont, beszéljünk folyamatosan, mit észlelünk, mert bár­melyik pillanatban szükség lehet újraélesztésre. Itt elbi­zonytalanodunk, ám ekkor egy fiatal lány érkezik. Ked­vesen és magabiztosan szól W * a rémült társasághoz. - Is­merem az elsősegélynyújtás alapjait. Tudok újraéleszteni, ha szükség lenne rá. Látom a tekintetén, ha úgy adódna, azonnal hozzákezde­ne az életmentő beavatkozáshoz, ami csak látszólag egysze­rű. Elméletben hiába tudjuk, hogy két befúvásos lélegezte­tés után jön harminc mellkaskompresszió. Gyakorlati tudás és lélekjelenlét nélkül ez a legtöbb embernek ma sem megy. A pár perces várakozás közben rá-ránézek a lányra, akinek a puszta jelenléte is mindenkit megnyugtat egy kicsit. A lé­lekjelenlétéről nem is beszélve. Szirénázva érkezik a mentő. Marad a remény, hogy a bácsi jobban lesz, s nagy-nagy tisz­telet egy laikus életmentőnek. A legtöbben csak elméletben tudjuk Csaknem öt év után vége a pernek (Folytatás az 1. oldalról) KOMPOLT, DEBRECEN A még 2014-ben indult elsőfokú el­járásban a törvényszék 2016 novemberében felmentette a ma is hivatalban lévő faluve­zetőt. Ám az ügyész fellebbe­zett, és az ítélőtábla másodfo­kon hatályon kívül helyezte a döntést, így újraindult a pro­cedúra. Annak végén szüle­tett az ítélet tavaly november­ben, ám a felmentő rész miatt benyújtott ügyészi fellebbezés okán végül az ítélőtábla tett pontot az ügy végére csaknem öt év után. Amint arról már többször írtunk, Gyetvai Péter önkor­mányzati képviselő feljelenté­se nyomán indult a nyomozás, amely vádemeléssel zárult. Ba­lázs Zoltán 1998 őszétől Kom­polt polgármestere, immár az ötödik ciklusban. A vádirat szerint a 2014. október 12-i önkormányzati választásokat megelőző időszakban, anyagi juttatással több kompolti la­kost is befolyásolni szándé­kozott. Az elsőfokú, jogerőre nem emelkedett ítélet szerint ez nem volt bizonyítható. Ak­kor felmentő ítélet született. A verdikt egyszer már meg­járta az ítélőtáblát, ahol akkor új eljárásra kötelezték az Egri Törvényszéket.- Gyakorlatilag elutasítot­ta a főügyészség fellebbezé­sét az ítélőtábla, nem tartot­ta indokoltnak büntetés ki­szabását, elegendőnek tartot­ta a megrovás, intézkedés al­kalmazását - értékelt tegnap Balázs Zoltán a Hírlapnak. - Az nagyon szomorú számom­ra, hogy mondvacsinált okok miatt majdnem öt évig ment a jogi hercehurca. Annak örü­lök, hogy még ha ennyi időbe is telt, a végső döntés az: nem találtak bűnösnek. A főbíró az­zal zárta: figyelmeztetett, oda kell figyelnem, milyen kijelen­téseket teszek. Természetesen ezt megígértem, ám úgy gon­dolom, eddig is így jártam el. Semmi olyat nem tettem, ami nem korrekt és nem szabályos - zárta a hivatalban lévő pol­gármester. G. R. Az aszályos időjárás főként a szántóföldi növényeket károsítja Csak akkor segíthet az eső, ha bőséges A szántóföldi növények sínylik meg leginkább az aszályt Fotó: Shutterstock Az agrár szakemberek sze­rint legalább két évtizede nem volt olyan szárazság az év első három hónapjában, mint amilyen az idei eszten­dőben. A csapadék hiánya főképpen a szántóföldi nö­vényeket viseli meg, de ha nem lesz változás, a gyü­mölcsösök és a szőlőültet­vények is az átlagosnál is rosszabb termést hozhat­nak a gazdáknak. Sike Sándor sikesandor@gmail.com HEVES MEGYE A Hírlap kérdé­sére dr. Dula Bence szőlész­borász, egykori egri hegybíró azt mondta, hogy a szőlő és a gyümölcsösök esetében egye­lőre csak csapadékhiányról beszélhetünk, az ültetvénye­ket tehát nem érte még aszály­kár. Ennek oka, hogy ezek a növények mélyebb gyökérze­­tűek, mint a szántóföldi nö­vénykultúra. Utóbbiakban vi­szont egészen biztosan károk keletkeztek már, különösen az őszi vetésű növényzetben, hi­szen a repce és a búza fejlődé­se is megállt. Ami a szőlőt illeti, a szak­ember szerint vontatottnak tűnik a rügyfakadás, tehát itt is érezteti már a hatását a várt csapadék hiánya. Ameny­­nyiben április közepéig nem történik meg a teljes rügyfa­kadás, akkor biztosan hatás­sal lesz az idei termésre a szá­razság, hiszen például lerövi­dülhet a vegetációs idő. Mind­ez csak általánosságban je­lenthető ki, mert szerepet ját­szik abban sok egyéb tényező is, így a talaj minősége, a ter­mőföld fekvése, illetve maga a szőlőfajta is. Dr. Pál Sándor, az Egri Bor­vidék Hegyközségi Tanácsá­nak elnöke úgy vélte, hogy a szőlő esetében - mivel a vege­táció még csak minimális -, közvetlen kárt egyelőre nem észlelnek. Ha azonban aszá­lyos marad az időjárás, akkor egészen biztosan rosszul jár­nak a szőlőtermelők is. A szőlő szerencsére melegkedvelő nö­vény. Ennek azért van jelentő­sége, mert az utóbbi időkben érezhető a felmelegedés ha­tása. Tavaly például már au­gusztus végén megkezdődhe­tett a szüret, s jóval korábban be is fejeződött, mint ahogyan az néhány évtizede megszo­kott volt. Nem véletlenül né­zik a fehér fajták esetében a szüret megkezdése előtt a cu­korfok helyett a savtartalmat. A szárazsággal összefüg­gő problémákról Vancsura Jó-Odalesz a repce, Már korábban arról érkeztek hírek, hogy a kevés csapadék miatt sokfelé szenved a repce, mely eleve hiányosan, nehe­zen, alacsony tőszámmal kelt, helyenként ki kellett tárcsáz­ni. Az őszi búza kelése többfe­lé alig tudott megindulni a szá­raz talajban. A 20 éve nem lá­tott mértékű aszály miatt azo­kon a területeken, ahol nem tudnak öntözni, jelentős ter­méskiesésre számítanak a ter­zsef, a Gabonatermesztők Or­szágos Szövetségének tiszte­letbeli elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a Nyugat- Dunántúl, az Alpok-alja ki­vételével az egész országban aszály van. Ennek súlyos kö­vetkezménye lehet: az átla­gos, hektáronkénti 5-5,5 ton­nás búzatermés helyett annak egyharmada, kukoricából pe­dig mintegy a fele teremhet majd az átlagos 7-8 tonnának. A Mezőtárkány, Besenyőte­lek, Poroszló térségében gaz­az őszi búza? melók. Ijesztő példa a lehetsé­ges következményekre, hogy az egyik agrártermelő 280 hektáros őszi repcéje a száraz­ság miatt ki sem kelt. A helyét még betárcsázni sem kellett. Az ok pedig: az egyéves csapa­dékmennyiség március végé­ig csak 320 milliméter volt. Ez pedig legalább 100-150 mil­liméterrel kevesebb, mint kel­lett volna. Mindez pedig drágu­lással is járhat. dálkodó Ragó Zsolt a Hírlap­nak korábban azt mondta, hogy tavaly augusztus végén, szeptember elején elvetették a repcét, később az őszi bú­zát. A búzára nem volt csapa­dék, ezért későn és hiányosan kelt ki. A repcével is hasonló volt a helyzet, a későn vetettek egy része ki is fagyott - tud­tuk meg a vállalkozótól, akit a vetőföldjei felén termeszt őszi búzát, a maradékot pedig az őszi repce és a tavaszi növény­zet teszi ki. Az andornaktályai File Já­nos gazdálkodó arra hívta fel a figyelmet, hogy a szántóföl­di növények sekély gyökérze­­tűek, ezért fokozottan meg­­sínylik a csapadékhiányt. Ki­sebb lehet a kára annak a ter­melőnek, aki időben és jó mi­nőségben elvégeztette az őszi, illetve a tavaszi talajmunká­kat. A mai gépesítettség mel­lett viszont már védhetőbbek az aszály okozta károk. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Vetőmagot kérhetnek a kertészkedők PÁRÁD A községben több éve határoztak úgy az önkor­mányzat képviselői, hogy minden tavasszal vetőmag­támogatást nyújtanak a helyi családoknak. Ezzel szeretnék ösztönözni a konyhakerti kul­túrák termesztését a település kiskertjeiben. A kezdeménye­zésnek sokan örülnek. A prog­ramra idén is minden helyi in­gatlantulajdonos jelentkezhet. Akérelmeketapolgármesteri hivatalba kell leadni ápri­lis 5-éig. A támogatások meg­ítélése után a vetőmagok két­ezer forint értékben átvehe­tők a Vidróczki Házban április 8-ától. B. K. Megyeszerte próbálták kiszűrni a balesetveszélyt okozó gyorshajtókat Sebesség-ellenőrzés az egri utakon is HEVES MEGYE Az Európai Köz­lekedésrendészeti Szervek Hálózata, a TISPOL kezdemé­nyezéséhez csatlakozva időről időre összehangolt ellenőrzést tartanak a rend őrei, évente országosan 4-5 ezer gyorshaj­­tót bírságolnak. Április 3-án ó órától április 4-én 6 óráig, 24 órás sebesség-ellenőrzést hajt végre a rendőrség Heves megye számos településén is - tájékoztatta a Hírlapot Lá­zár Levente rendőrségi sajtó­­referens. Megtudtuk, a traffi­­paxos akció lehetséges hely­színeire számos állampolgári javaslat érkezett. Ezek közül a helyi adottságokat, valamint a közlekedésrendészeti elem­zőmunka eredményeit figye­lembe véve a megyei rendőr­főkapitányságok kijelölték az ellenőrzések helyszíneit és az időpontokat. A rendőrség szerint az el­lenőrzés elsődleges célja, hogy tudatosítsák, milyen ve­szélyes a megengedett sebes­ség túllépése, ugyanakkor a rendőrök más közlekedési jog­sértésekkel szemben is fel­lépnek a kampányban. A 24 órás Speedmarathon nevű ak­ció csak az egyik összetevője a stratégiának, melynek cél­ja, hogy csökkentsék a halálos közúti balesetek számát. M. A. A rendőrök Egerben, a Kisasszony úton is ellenőriztek Fotó: Berán Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents