Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-06 / 55. szám

12 KITEKINTŐ 2019. MÁRCIUS 6., SZERDA A tragikusan fiatalon elhunyt Kiss Pétert elvarázsolta a Mátra szépsége Teljesítménytúrával tisztelegtek a hegymászózseni emléke előtt A tragikusan fiatalon, mind­össze 26 évesen elhunyt rendkívül tehetséges hegy­mászó, Kiss Péter emlékére immár hatodik alkalommal megrendezett mátrai túra mind a 816 célba érkezett résztvevője elégedett lehet a teljesítményével. Az egy nap alatt a legzordabb tél­ből tavaszba, majd ismét enyhe télbe, végül kelleme­sen izzasztóan őszire fordu­ló időjárásnak köszönhető­en a túrázás minden szépsé­ge megmutatkozott. Erdei-Kovács Zsolt szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu KÉKESTETŐ Amikor nemrégi­ben azon tanakodtam, hogy leg­közelebb melyik magas alföldi épületet kellene meghódítani, még csak eszembe sem jutott a Kékestető. Azt gondoltam, ha­marabb mászom meg a békés­csabai tv-tornyot, mint hogy egy húsz kilométeres távon, kö­zel egy kilométeres szintemel­kedéssel megtegyek majd 40 ezer lépést. A lehe­tőség Jobbágy Zol­tán fotós, operatőr cimbora révén ta­lált meg, aki ruti­nosnak számít eb­ben a műfajban is. Nem tántorodik meg akkor sem, ha hegymenetben, há­rom-négy kilométeres szintkü­lönbséggel kell 60 kilométert teljesítenie. Bencsik Ádám fo­tográfus is velünk tartott, aki szenvedélyesen keresi a kihívá­sokat. Rólam annyit: hamarabb letekerek egy ötvenest, mint­hogy száz lépést futva megte­gyek... Kár lenne azonban a szava­kat tovább fecsérelni, hiszen a kollégák által készített fotók ezernyi szónál ékesebben me­sélnek a tájról, arról a vidék­ről, amely Kiss Pétert is elva­rázsolta. Az ifjú hegymászózse­ni Erőss Zsolttal közösen vágott bele élete utolsó nagy kalandjá­ba. A világ egyik legmagasabb csúcsa, a Kancsendzönga azon­ban nem volt tekintettel az if­jonti hévre, az elkötelezettség­re, a sziklaszilárd emberi aka­ratra. A fiatalember nem tért vissza, örökre megpihent. Az idei és az ezt megelőző túrák is beillenek nem hivata­los búcsúztatónak, a több mint 800 résztvevő közül sokan személyesen ismerték Pétert. Egyikük, Molnár Zsolt, az em­léktúra főszervezője, a Hérics TTSE elnöke. Mint mondta, az egyesület Kiss Péter család­jával, Szőke Györggyel (Kékes TE), Keresztesi Koppánnyal, Medveczky Györggyel, Prétor Zsolttal (Mátra 115) és Tárnái Mátéval (MVTE) közösen szer­vezi meg a Kiss Péter-emléktú­­rát a Mátrában 57,37 és 20 km­­es távokon. Az elsődleges cél az, hogy Kiss Péter teljesítménytú­rázó, barlangász, terepfutó és hegymászó tiszteletére méltó emléket állítsanak. Az 57 km­­es távot több mint százan telje­sítették, a leggyorsabb közülük 6 óra és 49 perc (!) alatt ment végig. A február 23-ai rajtot megelő­ző éjszakán cudar volt az időjá­rás, a jóval fagypont alatti hő­mérséklethez 60-70 km/órás széllökések .társultak. A start reggelére azonban mintha a szelet is elfújták volna. Verő­fényes napsütés, metsző-friss levegő fogadta az ország min­den részéből összesereglett résztvevőket. Az csak sejthe­tő, hogy a 870 elő­­nevezőhöz, majd a 834 tényleges nevezőhöz képest a létszám végül mi­ért csökkent 816-ra. Az viszont biztos­ra vehető, hogy ne­kik egytől egyig életre szóló élményt jelentett ez a nap, at­tól teljesen függetlenül, hogy az 57, a 37 vagy a 20 km-es tá­vot teljesítették. A korfa alapján a legifjabbak 5-9 év közöttiek, a legidősebbek 70-74 év közötti­ek voltak. A fővárosból 200-an, Gyöngyösről 66-an, Debrecen­ből 51-en jöttek. Békéscsabá­ról 7-en, Gyuláról 6-an, Mező­­berényből 3-an vettek részt, de érkezett egy túrázó a norvégi­­ai Nesoddtangenből és Gyoma­­endrődről is. A legsebesebb Kakuk Ádám volt, a gyöngyössolymosi hegyi sprinter 6 óra 49 perc alatt (!) tudta le az 57 km-es távot. Meg­döbbentő, hogy a majd 60 kilo­métert, ami közel három km-es szintemelkedés leküzdését is jelenti, 9 km/óra körüli átlag­gal haladva hozta. Az időjárási körülmények és ezáltal a terep­adottságok ideálisak voltak, a seprő, vagyis a túrát záró szer­vező egy órával a szintidő letel­te előtt ért vissza a célhelyre. Ebben az évben több mint nyolcszázan vettek részt a túrán Mindent megtettek a sikerért A 70-80 szervező az előkészü­letek és a lebonyolítás során is megtette a tőle telhető leg­többet azért, hogy a túrán min­den klappoljon. A szervezés­ből, megvalósításból oroszlán­­részt vállaló önkéntesek idén is puszta szívjóságból segí­tettek. Nem lehet nem megemlíte­ni őket, hiszen nélkülük a ha­todik emléktúra sem valósul­hatott volna meg. Volt, aki fent aludt a hegyen, de olyan is elő­fordult, aki többször végigjárta az útvonalat, útvonalakat. Mol­nár Zsolt főszervező kiemel­te, ideális körülmények kö­zött, igazán jó hangulatban, ru­tinos gárdával sikerült jól meg­szervezni, lebonyolítani a túrát, ami így méltó módon tudott tisztelegni Kiss Péter emléke előtt. A visszajelzések alapján és a létszámból kiindulva érde­mes tovább csinálni, nem hiá­bavaló az a munka, amit vég­zünk - összegzett. Több mint nyolcszáz résztvevő, több mint nyolcszáz boldog ember Fotók: Bencsik Ádám, Jobbágy Zoltán Pásztori Milán immáron három és fél éve túrázik Kemény terepen Szabó Zsófia a „túragépekkel”: Molly, Kira és Ruta Hegymenetben - vitte őket a lendület A főszervező, a Hérics TTSE elnöke elmondta, korábban volt olyan teljesítménytúrájuk, ami­kor a szélálló és vízhatlan öltö­zet, s a kapaszkodáshoz hasz­nálatos hómacska is kevésnek bizonyult. Tavaly nagy meny­­nyiségű, helyenként közel egy­méteres hó volt, ezért nagyjából az indulók 30 százaléka teljesí­tette az 57 km-t. Míg korábban az is előfordult, hogy hatalmas mennyiségű csapadék esett és extrém vizessé vált a terep. Az igazán elhivatott túrázók életformaként űzik ezt a mű­fajt, egyik versenyről a másikra utaznak, és közben persze mást is csinálnak, de csak azért, hogy ne teljen tétlenül az idő a következő indulásig. A rend­szeresen túrázók még csak hal­lomásból sem ismerik a tava­szi fáradtság kifejezést, s még ha hallottak is róla, nem élték át. Ahogyan Kohán Balázs sem, aki az ELTE adjunktusaként, geográfusként tevékenykedik, 13 éves kora óta szakadatlanul járja a maga útját. Nem állnak távol tőle a 100 mérföldes vagy éppen 210 kilométeres távok sem. Nyugodt, kifinomult, ba­rátságos stílusban osztja meg élményeit, tapasztalatait. A 2019-es Kiss Péter-em­­léktúra számos hozzá hason­ló résztvevővel büszkélked­het, mosolygós, jókedvű arcok, amerre csak a szem ellát. Az is szembetűnő, hogy a terepfutók, élsportolók mellett a kutyások is jelentős létszámban megje­lentek. Egyikük egy 22 éves, debreceni egyetemista, az if­jú hölgy környezetmérnöknek tanul. Szabó Zsófia nem keve­sebb, mint három kutyával vá­gott neki a 20 km-nek. A né­met juhász, a dalmata és a ked­ves kis keverék kutyus hűsé­gesen kíséri. Szagokban, érde­kességekben, ingerekben gaz­dag a táj, leghűségesebb bará­taink legalább annyira élvezik a „közös vadászat” élményét, mint mi, emberek. Mint mond­ja, havi két alkalommal indul­nak meg, a négylábú túragé­pek, Molly, Kira és Ruta legna­gyobb örömére. A gyermeki öröm az édes­apára, Pásztori Gáborra is átragad, amikor arról be­szél, hogy Milánnal közösen már három éve, ötéves ko­ra óta túráznak. Együtt kezd­ték el, a KPEM első alkalom­mal szerepel a bakancslistá­jukon. - A természet szerete­­te, védelme és a testedzés egy­aránt fontos, legalább annyira, minthogy Milánka egészséges felnőtté cseperedjen - ecsete­li. A fiatalember azon kérdés­re, hogy miért szeret túrázni, felnőtteket meghazudtoló böl­csességgel, csenddel felel. Kár is lenne efféle nyilvánvalósá­gokra fecsérelni a szót, hiszen a Mátra, ez a szemérmetlenül buja vidék minderről sokkal érzékletesebben és ékesebben mesél. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu

Next

/
Thumbnails
Contents