Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-02 / 52. szám
EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK www.eger.egyhazmegye.hu Y .. info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 3. szám 2019. március MÁRCIUS ÜZENETE Hivatásukért adtak hálát a főegyházmegye szerzetesei „Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket” (Ez 34,16). Az MKPK közleménye a Szentatya csíksomlyói látogatása kapcsán ’ A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai örömmel fogadták az erdélyi püspökök meghívását a Szentatya, Ferenc pápa romániai látogatása alkalmából. A meghívásnak hálás szívvel teszünk eleget. Bátorítjuk a magyarországi híveket és minden jóakaratú embert, hogy minél többen köszöntsük együtt a Szentatyát a csíksomlyói Szűz Mária-kegyhelyen, azon a földön, amely nekünk is kedves, és ahol a történelem folyamán először tesz látogatást Szent Péter utóda. Imádkozzunk együtt a Szentatyával Csíksomlyón, június 1-én, azon a napon, amelyet idén fogadalmi búcsúnak is nyilvánítottak. Kérjük mindnyájunk számára a Segítő Szűz Mária közbenjárását. Érseki szentmise a Betegek Világnapján A betegek szentségét is kiszolgáltatták a szentmisén Másokra is átragad a megváltottság öröme Ez a tanúságtétel nem történhet másképp, csak örömteli módon Fotó: Vanyó Boglárka Február 2-án ünnepli az Egyház Urunk bemutatását a templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszonyt 1997-ben nyilvánította a megszentelt élet napjává Szent II. János Pál pápa. E napon Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét Egerben, a ciszterci templomban.. A szentmisén, amelynek kezdetén a főpásztor gyertyaszentelési szertartást végzett, részt vettek az Egri Főegyházmegyében élő szerzetesközösségek tagjai is, hogy hálát adjanak szerzetesi hivatásuk kegyelméért és újra felajánlják életüket Isten szolgálatára. Az érsek szentbeszédében arról szólt, hogy az Egyház mindig ajándékként tekintett a szerzetességre. Elmondta, hogy az egyházmegye központjában mindig voltak szerzetesek. Ez is közrejátszott abban, hogy az idei találkozót ne az egyházmegye főtemplomában, hanem egy szerzetesi templomban tartsák meg. Rámutatott, hogy jelenleg nincs itt képviselője a cisztercita rendnek. Nem feledhetjük, ennek a rendnek a szerzetesei milyen sok jót adtak az egyházmegyének. Valaha népes cisztercita közösség tevékenykedett a csodálatos bélapátfalvi kolostorban és templomban. Kérte a jelenlévőket, hogy a mostani könyörgő napon imádkozzanak, hogy az Úristen küldjön új hivatásokat a ciszterci rendbe, hogy az egri és a bélapátfalvi templomban is legyenek olyan szerzetesek, akik az Urat dicsérik. Ezt követően az érsek idézett abból a levélből, amelyet Szent II. János Pál pápa adott ki 1997. február 2-án.- A szent pápa 22 évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy bizalommal tekintsetek a jövőbe - fordult a szerzetesekhez a főpásztor. - Minden tettünk mozgatórugója az, hogy az Egyház és népünk jövőjét szolgáljuk. Az, hogy a jövő embereit, a ma született gyermekeket elvezessük Istenhez. Hangsúlyozta: ez a nap segíthet abban, hogy a szerzetesek visszataláljanak hivatásuk forrásaihoz, Ilyenkor érdemes mérlegre tenni, megerősíteni az elkötelezettséget azért, hogy hatékonyabban, eredményesebben tegyenek tanúságot Jézus Krisztusról. Ez a tanúságtétel nem történhet másképp, csak örömteli módon. Szent II. János Pál pápa arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerzetességhez alapvetően hozzátartozik az öröm. Savanyú arccal, szomorúan nem lehet tanúságot tenni, csak vidáman. Ekkor másokra is átragad a megváltottság öröme. A szerzetesi életnek a keretét adja meg a mai ünnep, amelyben példaként a mi Urunk, Jézus Krisztus mellett mindig ott áll a Boldogságos Szűz Mária, aki elvitte Szent Józseffel együtt a gyermeket bemutatni a templomba. Ez az Úrnak való felajánlás az, ami a szerzetesek életében időről - időre állandóan megismétlődik. Homa János JEGYZET forrásvízre a hívek úgy tekintenek, mint amely gyógyulást hoz a bajban. Nem kevesen vannak olyanok, akik ott ténylegesen gyógyulást találtak. Ezért választotta Szent II. János Pál pápa a Betegek napjául a lourdes-i emléknapot. A főpásztor külön köszöntötte a jelenlévő orvosokat, ápolókat, akik enyhítik a betegek szenvedéseit. Az érsek külön fohászkodott azért a fiatal orvosért, aki néhány napja súlyos szívműtéten esett át. Arról is beszélt, hogy Ferenc pápa idei üzenetében Kalkuttái Szent Teréz anyára irányítja a figyelmet, aki a haldoklók szenvedéseit enyhítette. Teréz anya odahajolt az elhagyott és haldokló emberekhez. Ő az irgalmasság példaképe, aki a szegények és a betegek számára megtapasztalhatóvá tette Isten szeretetét. Ez nagyszerű példa azoknak, akik a betegeket gyógyítják. Szólt arról is, hogy a legtöbb betegségünk forrása a stresszből fakad. De ha az ember szorongatott helyzetben van, közel tudja érezni magához az Istent. Szentbeszéde végén Ferenc pápa üzenetének utolsó sorait idézte: „Mindnyájatokat Máriára, a betegek gyógyítójára, a Salus infirmorumra bízom. Ő segítsen minket! Nagy szeretettel biztosítlak mindnyájatokat arról, hogy imádságban közel vagyok hozzátok és szívből adom apostoli áldásomat.” A szentmisén a betegek szentségét is kiszolgáltatták a szentséget kérő és annak vételére felkészült hívek számára. H. J. Hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjti időszak, a szent negyven nap, a húsvétra való lelki előkészületnek az ideje. „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezeket a szavakat mondja Hamvazószerdán és Nagyböjt első vasárnapján a katolikus templomokban a pap, miközben hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára. 1091-ben rendelte el II. Orbán pápa, hogy a papok a nagyböjti idő kezdetén hamuval kenjék meg a keresztények homlokát e napon, amihez az előző évi szentelt barka hamuját használják. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert, és arra, hogy legalább ebben az időszakban törődjünk többet a lelkűnkkel és az Istennel való kapcsolatunkkal. A 40 nap a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám, hiszen Jézus is 40 napot böjtölt a pusztában, mielőtt megkezdte volna nyilvános működését, de ennyi napon át tart a vízözön is. Negyven évig vándorolt a zsidó nép és Mózes is 40 napot böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta volna a Tízparancsolatot. Ennyi napon át tartó kegyelemidőt hirdetett Jónás próféta Ninivének, a bűnös városnak, aminek lakói bűnbánatuk jeléül böjtöt kezdtek. Nagyböjt első vasárnapján Jézus megkísértének történeté is ennek a sajátos időszaknak a fontosságára tanít bennünket. Az evangélium szerint a megváltó Jézus nyilvános működése előtt kivonult a pusztába, ott negyven napig böjtölt, imádkozott és elmélkedett. Azt is megtudjuk, hogy közben Jézust megkísértette a sátán, de Ő határozottan viszszautasítja sátán kísértéseit. A sátán elleni küzdelemben Jézus győzött. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Jézust nemcsak a menynyei Atya és az ő küldetéséhez való hűség tette képessé a határozott Nem-re, hanem az Ő „nagyböjtje” is. Ha még a Megváltónak is szüksége volta pusztai böjtre és imádságra, akkor nyilvánvaló, hogy még inkább fontos számunkra. Ennek oka nagyon egyszerű: a kísértések jelen vannak a mi életünkben is. A sátán, a gonosz lélek jelen van és működik a mai világban is, és mindent megtesz azért, hogy elszakítson bennünket Jézus Krisztustól és az Ő egyházától. A célja pedig az, hogy megszakítsa az embernek az Istennel való kapcsolatát, kihúzza a kezünket Isten kezéből, letérítsen arról a bizonyos keskeny útról, amely az életre visz. XVI. Benedek pápa szerint „a világot saját erőnkből, Isten nélkül rendbe hozni, önnön teljesítményünkre építeni, valóságként a világnak csak a politikai és az anyagi realitását elismerni, Istent pedig, mint illúziót félreállítani; ez a kísértés fenyeget bennünket sokféle alakban” (A Názáreti Jézus,41). zért adta Jézus a szánkba és a szívünkbe éppen nekünk, az Őt követni akaróknak ezt az imádságot: „ne vígy minket a kísértésbe". Szent Ágoston ft 430) szerint nem maga Isten kísért, hanem megengedi, hogy kísértések érjenek, mert ezáltal megnyilvánulnak azok az erényeink és hibáink is, amelyek még önmagunk előtt is rejtve vannak. Tulajdonképpen azért imádkozunk, hogy az Isten ne engedje, hogy kísértésbe essünk, és segítsen bennünket a kísértések idején, most és halálunk óráján is. Dolhai Lajos Kísértéseink Hagyományosan, az egri Fájdalmas Anya plébániatemplomban mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek a betegek világnapján. Homíliájában emlékeztetett arra, hogy ez a nap egyben a Lourdes-i Szűzanya emléknapja. A lourdes-i Reménnyel töltik el a hívő embert a Szentírás azon szavai, amelyeket Szent Pálnál olvashatunk. Az apostol arra a másik világra irányítja tekintetünket, ahová mindannyian készülünk, ez Istennek a világa - mondta Ternyák érsek.
