Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-12 / 60. szám

12 KERTELJÜNK! 2019. MÁRCIUS 12., KEDD Hogyan kedvezzünk cserjéinknek, fáinknak? TÁPANYAGPÓTLÁS Érdemes fo­kozott figyelmet fordítani a kerti talajok termőképességé­nek fenntartására és lehetsé­ges fokozására. Az olyan fá­kat, amelyek tavaly ősszel nem voltak elég tápanyaggal ellátva, úgy pótolhatjuk, hogy három-öt centiméter nagysá­gú lyukakat fúrunk a koro­nacsurgó körül, és megfele­lő mennyiségű NPK műtrá­gyával töltjük meg. A jó kom­­posztból készült talajtakaró is nagyszerű segítség a fák szá­mára. A cserjék és örökzöldek trá­gyázását már most érdemes elkezdeni. Az örökzöldeket, a tűlevelűeket, a széles leve­lű örökzöldeket, a rózsákat és lombhullató cserjéket és fákat megfelelő kevert műtrágyával kell táplálni. Ha száraz műtrá­gyát használunk és már nincs hó, akkor alaposan öntözzük meg a növényeket, mivel az örökzöldek, cserjék alatt nem igazán tudjuk beforgatni a ta­lajba a tápanyagokat! A növé­nyeknek adjunk tápanyagot a már összeérett komposzt­­ból. Aki teheti, a tavaly fel­halmozott házi komposztá­ló alsó rétegét már remekül hasznosíthatja a tavaszi kert­ben. Az érett komposztot terít­sük szét a fák és bokrok tövé­hez legalább két centi vasta­gon. Akinek nincs saját kom­posztja, a szakboltokban kap­ható komposztált szarvasmar­hatrágyával is megfelelő szer­­vestápanyag-pótlást érhet el. A gondoskodást busásan meg­hálálják növényeink. B. K. Nagy Szabolcs, lapunk kertésze­ti tanácsadója Fotó: H. M. Az egri kertbarátok a minap metszésbemutatót tartottak. E fontos munkára is alkalmas most az idő Fotó: beküldött Csábíthat a március, de ne kapkodjunk a veteményezéssel! A naptári hónap szerint beköszöntött a tavasz, ezért az időjárástól függően egyre többet tölthetünk kerti mun­kával a tavaszi napsütésben. Tanácsadónk türelemre int. Barta Katalin katalin.barta@mediworks.hu TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS A követke­zőkben Nagy Szabolcs, lapunk állandó kertészeti tanácsadó­ja ad néhány tippet az időszerű kerti teendőkhöz. A lényeg sze­rinte, hogy ne kapkodjunk, mi­vel a tavaszi időjárás okozhat még meglepetéseket. Javasolja, kerti munkáink kö­zül az elsők között a megfelelő talaj előkészítése szerepeljen, ami az őszi szántás átrotálásá­­ból álljon. Ezáltal finom, szem­csés, porhanyós talajt képzőnk. A rotációzással egy menetben kell a talajba juttatni a tava­szi kombinált műtrágyát és a szerves trágyát is, amihez iga­zán még a hűvösebb, borongós, de csapadékmentes időjárás is megfelelő. Mindezt azért hang­súlyozza tanácsadónk, mivel nagyon sokan elkezdték példá­ul a borsóféléket elvetni, ami­hez még egyáltalán nem ideá­lis a talaj hőmérséklete. Kivé­telt képez a rajnai törpe borsó, ami a hideg talajban is megin­dulhat.- Mielőtt veteményezni kezd­jük a zöldségmagjainkat, fi­gyelmesen olvassuk el a tasa­­kok hátulján található tanácso­kat és megfelelően értelmezzük is őket! Ez azért fontos, mert nagyon sokan összetévesztik az utasításban megadott talaj­­hőmérséklet szimbólumát a le­vegő-hőmérséklettel. Évek óta visszatérő jelenség, hogy a nem megfelelő időben, azaz hamar elvetett borsóvetőmag „beletak­­nyosodik” a hideg földbe, ami a kertészkedők nagyobb része szerint a „rossz” vetőmag miatt van. Ezért mondjuk sokszor el, ne kapkodjunk, mindent a ma­ga idejében kell vetnünk és ül­tetnünk. A növényeink tudni fogják, mikor a legmegfelelőbb az időjárás számukra a megfe­lelő csírázásukhoz és fejlődé­sükhöz. A március eleji időjá­rás lassan kezdi a talajunkat felmelegíteni, és aki már túl van a talaj előkészítésén, az a szabad földbe ültetheti a dug­­hagymaféléket - vörös-, lila, sonka, csemege fehér és fok­hagyma -, amit mindenképpen talajfertőtlenítő granulátum ki­szórásával tegyünk. A szert A növények tudni fogják, mikor meg­felelő az időjárás a csírázáshoz az ültetőágyások teljes terüle­tére gereblyézzük be, majd az ültetősorokba is szórjunk a ma­gok és dughagymák közé - ta­nácsolja Nagy Szabolcs. Hozzá­teszi: a szerek használatával, sokkal kevesebb rovarkár - például hagymalégybáb, drót­féreg, pajor - ér majd minket. A talajt fertőtlenítő szerek hasz­nálata minden fajta mag vete­­ményezésekor ajánlott, mivel az egyre rövidebb téli fagyok miatt a talajban egyre nagyobb számban telelnek át kártevők. A kiszórás során biztosítani kell a granulátumok talajjal va­ló teljes fedettségét! Ezen sze­rek - ha az előírtaknak megfe­lelően használjuk azokat -, mi­re zöldségféléink beérnek, ad­digra réges-rég lebomlanak. Még mindig van lehetőség a gyümölcsfák metszésére és az utána való kora tavaszi lemo­só permetezésre. Akik esetleg már megcsinálták ezt a fontos műveletet, azoknak bátran le­het ajánlani, ha idejük és pénz­tárcájuk engedi, hogy még egy­szer mossanak le! így év köz­ben kevesebb gomba- és rovar­kártételre számíthatnak! A le­mosó permetezéseket a csont­héjasok piros bimbós állapotá­ig nyugodtan megtehetik. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Saláta, spenótmag már a földbe kívánkozik PALÁNTÁZÁS Ezzel a techniká­val termeljük a káposztafélé­ket, a karalábét, az uborkát, a dinnyét, a cukkinit, a pap­rikát, a paradicsomot. A sa­ját magunknak nevelt paradi­csom és paprika magját márci­us közepén-végén is elég elvet­ni, mivel a szabad földbe má­jus közepénél hamarabb nem érdemes kitenni őket, a lakás­ban viszont fel fognak nyur­gulni és el is pusztulhatnak. Szabad földbe, ha a talajun­kat megfelelően előkészítet­tük, már a napokban elvethet­jük az ágyásokba az első petre­zselyemgyökeret és a levélpet­rezselymet. Amikor az első ta­vaszi eső megáztatja a földeket, az elültetett magvakból koráb­ban lesz termés. Fennáll azon­ban a kockázat, hogy a kihaj­tott növénykéket tönkreteszi egy kései hó, vagy a talaj men­ti fagy. A melegedő talajba már­cius elejétől vethetjük és ültet­hetjük a következő magokat és hagymákat: salátát, spenótot, retket, borsót, korai sárgaré­pát, mákot, vöröshagymát, fok­hagymát, paszternákot, bazsa­likomot, rukkolát. Szobanövényeink átülteté­sénél a legfontosabb szabály, soha ne ültessünk át virág­zás idején és nyugalmi idő­szakban! Ha kerti virágokat akarunk a lakásban hajtatni, most emeljük ki a földből pél­dául a tulipán, a nárcisz, a já­cint és a gyöngyike hagymá­it, ültessük cserépbe, locsol­juk be őket és helyezzük el az ablakpárkányon vagy más vi­lágos meleg helyen. B. K. A melegedő talajba már most palántázhatunk Fotó: MW A hideg talajba még felesleges elvetni a fűmagot, nem kel ki, vagy csak foltokban A szép pázsithoz foszfor és kálium is kell PÁZSIT Sok tévhit kering a gyep ápolásáról. Mondják például, hogy „a pétisót, a gyeptrágyát az olvadó hóra kell kiszórni” vagy „tavasszal kell minél mélyebben megle­vegőztetni a gyepet”. Nézzük, mik is a teendők ilyenkor! Tavasszal első teendőnk az elhalt fűmaradványok és mo­ha kigereblyézése és a talaj sekély levegőztetése. A fű­szellőztető géppel vigyáz­zunk, hogy tényleg csak az elhalt maradványokat távo­lítsuk el, a talajba ne hatol­junk két-három centiméter­nél mélyebben, mert meg­sértjük a feléledő füvek oldal­hajtásait és fejlődő gyökérze­tét. A gyep mélyebb megle­­vegőztetése tömődött talajon nagyon hasznos, de ezt ősszel tegyük! Most csupán a legfel­ső pár centiméteres réteg fel­lazítására törekedjünk, hogy lehetővé tegyük a víz és a ké­sőbbiekben kiszórt gyeptrá­gya lejutását a talajba. A másik nagyon fontos ta­vaszi teendő a gyep trágyá­zása. A gyep növekedéséhez alapvetően nitrogénre van szükség, de ahhoz, hogy pá­zsitunk megfelelően edzett legyen, tűrje az átmeneti szá­razságot, káliumra és foszfor­ra is szüksége van. A sokak Csak finoman levegőztessük a pázsitot Fotó: Barta Katalin által kizárólagosan alkalma­zott pétisó csupán rövid ide­ig tartó gyors „zöldülést” okoz, mivel nitrogéntartalma gyorsan kimosódik a talajból. Ezért nem szabad a hóra ki­szórni. Alkalmazzunk tehát tartósan ható, összetett gyep­műtrágyákat, amiket márci­us közepétől már kiszórha­tunk, ha az időjárás is tava­­szias marad. Az első nyírást száraz körülmények között kell végezni, mert a sáros ta­lajon egyenetlenségeket fo­gunk okozni. Fontos emellett, hogy ne legyen túl rövid az első vágás, inkább a nyáron használt magasság kétsze­rese legyen. A rosszul időzí­tett nyírás a fű sárgulásához vezethet, ha közvetlen utána fagy éri, akkor még jobban is károsodhat. A gyep telepítésnél és pót­lásánál is él az a szabály, hogy ne kapkodjunk, vagy­is hideg talajba felesleges el­vetni a fűmagokat, mert nem kel ki, vagy nagyon foltos ke­lés várható csak. A fűmagve­téshez akkor kezdjünk hoz­zá, mikor a talajhőmérséklet már elérte a tíz fokot. Ez ál­talában áprilisban várható. Telepítés előtt aprómorzsás, gyommentes és tömörödött talajt készítsünk elő. B. K. I I

Next

/
Thumbnails
Contents