Heves Megyei Hírlap, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-09 / 58. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 9., SZOMBAT Van annak ötven esztendeje is, hogy először olvastam - túrázás közben, valahol a Blikkben, egy táblán kiszögez­ve - az erdő fohászát. Rögtön az első mondata megkapott: „Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet!” Akkor és ott elvarázsoltak a sorok, mint a fohász összes többi gondolata is. Mai szemmel viszont hiányérzetem keletkezik, ha rákeres­ve a világhálón újból végigbogarászom, mi mindenre kéretik a vándor. A hiány legfőbb oka, hogy az erdő - a fohász sugalla­ta ellenére - több mint azoknak a fáknak az összessége, ame­lyek a rengeteget alkotják. Vannak benne még fenevadak, félős nyulak, baglyok és éjszakánként az avarban zörgő sünik. Ott él a villámgyors pele, a méteres­re növő pöfeteg, s ott nyílik a gyöngyvirág... Persze a békát és a gilisztát se felejtsük ki! Az erdő szó jelentését te­hát összetettségében volna szabad értelmezni csak. Ha így teszünk, nyomban kiterjeszthetjük a könyörületet remé­lő kéréseket az őzekre, a vaddisznókra, az agancsukat elhul­lató szarvasokra, de magára az évente lecserélt fejdíszük­re is. Ráfér az erdő élővilágára a különös védelem, amióta nagyon sokan lettünk a Földön. Napi szinten benyomulunk ebbe a világba, megzavarjuk a nyugalmát. Kirándulóként is bajt okozhatunk ugyan, de a legnagyobb kárt akkor idézzük elő, amikor a hasznát próbáljuk lefölözni. Legtöbbször ipar­­szerűen, néha pedig „csak” jövedelemkiegészítés céljából rongáljuk az erdőt. Akár úgy is, hogy rendszeresen törvény­telen agancsgyűjtésre adjuk a fejünk. Benyomulunk ebbe a világba, megza­varjuk a nyugalmát Hiába a lista, nincs ingyen ház (Folytatás az 1. oldalról) HEVES MEGYE Megkérdeztük két, a listán szereplő falu pol­gármesterét is, hallottak-e már a fenti hírről, és miként vélekednek arról. Fodor Géza, Demjén polgármestere elne­vette magát kérdésünkre.- Ez egészen biztos valami kamuhír, amely nélkülözi a valóságot. A faluban akad né­hány eladó ingatlan, de ezek hamar új gazdára lelnek. A közeli fürdők népszerűek, egyre többen keresnek itt in­gatlant, felértékelődött a tele­pülés - mondta. Fedémes polgármestere, Válóczi István is nagy leve­gőt vett, amikor feltettük ne­ki a kérdést, igaz-e, hogy júli­ustól bárki ingyen juthat helyi ingatlanhoz a kormányzati tá­mogatással. Elmondta, aki ilyen híreket terjeszt, az enyhén szólva is megtéveszti az embereket. Fe­­démesen is van néhány eladó ingatlan, de ezeket a komfort­­fokozattól függően eltérő áron kínálják. Jelenleg hét-nyolc ház áll üresen, de ebből csu­pán hármat hirdetnek eladás­ra tulajdonosaik. Itt egyébként 6-12 millió forintért lehet há­zat vásárolni. Ugyanezen a listán szerepel Egerbocs, Gyöngyöspata, Gyön­gyöstarján, Gyöngyössolymos, Egerbakta és még számos me­gyei kisebb település. Aki ilyen híreket j terjeszt, megté­veszti a gyanútlan embereket Általában véve elmondha­tó, hogy érdemes mindenki­nek alaposan tájékozódni az új támogatási rendszer fel­tételeiről, s mielőtt ingatlant vásárolna, keressen fel egy felkészült pénzügyi szakem­bert, aki segít a hitellehető­ségek értelmezésében. B. K. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Nem vihető szabadon az erdőből a hullajtott agancs Ilyenkor a szarvas megválik fejdíszétől Az agancs az adott egyedre és az állományra vonatkozóan is fontos információval bír Képünk illusztráció Fotó: MTI/Varga György A gímszarvas februárban, márciusban hullajtja el a fej­­díszét. Ez idő tájt sokan felke­rekednek, hogy összegyűjt­­sék az elhullajtott agancsot. A probléma csak az, hogy né­­hányan ezt illegálisan teszik, hiszen - hatályos törvények szerint - a gímbikák elhullaj­tott éke a vadászatra jogosult tulajdona. Sike Sándor sikesandor@gmail.com HEVES MEGYE A Csengőkő Va­dásztársaság elnökségi tagja - nem mellesleg Felsőtárkány polgármestere - szerint bár va­dászatra jogosultként adhatná­nak írásos engedélyt a gyűjtés­re, ők ezt nem teszik, hiszen a hullajtott agancs gazdasági érté­ket képvisel. Dr. Juhász Attila Si­mon azt mondta, még ha el is te­kintenének a gazdasági haszon­tól, akkor is problémás a gyűj­tés, hiszen az agancskeresők megzavarják a vadállományt, sokszor meghajtják a szarvast, hogy biztosan leessen a fejdísz. Kérdésünkre azt mondta, nem tudja hányán járnak ki az erdő­be a faluból agancsot szedni, de biztos, hogy sokan.- A hullajtott agancs nem­csak, hogy pénzben kifejezhe­tő, vadgazdálkodási, illetve en­nél is magasabb forgalmi érté­ket képvisel, de az adott egyed­re és az állományra vonatkozó­an fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára - kö-Az illegális agancsgyűjtés el­len közös fellépésre van szük­ség dr. Juhász Attila Simon szerint. A felsőtárkányi faluve­zető tudomása szerint ebben együttműködés alakult már ki a legnagyobb erdőbirtokos, az Egererdő Zrt., a rendőrség és a vadászati jogosultak között. El­járni persze nem egyszerű, hi­szen azért, mert ilyentájt rend­szeresen az erdőben bóklá­zölte a Bükki'Tájegység fővadá­sza. Csirke László szerint ezért is van az, hogy gyűjteni kizáró­lag a vadászatra jogosult enge­délyével szabad. A gímbikák többsége febru­árban és márciusban veti le fej­díszét, ami ezekben a hetekben szinte vonzza az agancsgyűjtő­ket az erdőkbe. Pedig szabadon ezt nem tehetnék, mert ez a tevé­kenység a jogszabályok szerint csak az adott terület vadászat­szik valaki, felelősségre nem vonható. Szükség van a tetten­érésre. Ami pedig az elhullaj­tott agancs értékét illeti: kilo­grammonként 2500 és 5000 forint között mozog, minőség­től függően az átvételi ár. Búto­rokat, díszeket, késnyelet, csil­lárt és sok más hasonló dísz­tárgyat készítenek belőle, de van, aki egészben díszként he­lyezi ki a lakása falára. ra jogosultjának írásbeli hozzá­járulásával történhet. Ezen en­gedély hiányában a Büntető tör­vénykönyvbe ütköző lehet a cse­lekmény, azaz az engedély nél­küli gyűjtés lopásnak minősül. Súlyosabb esetekben - a vad­gazdálkodási törvény alapján - több százezer forintos vadvédel­mi bírság is lehet a „jutalma” az illegális gyűjtőnek.- A jogosultaknak, vagy az engedéllyel bíróknak is van azonban mire ügyelni, mert ke­resés közben semmiképpen sem szabad zavarni, meghajtani az állományt, mert a gímek sérü­lést szenvedhetnek. A bikák le­verhetik az egyébként még el­vetésre nem érett agancsot, ami koponyasérülést, az agancstő­nek nevezett csontnyúlvány tö­rését idézheti elő. A télen akár több tucat egyedből álló csapa­tokba verődő szarvasok megza­varásuk miatt nappal is aktívak lehetnek, ami fokozott baleset­­veszélyt is jelent, amennyiben a meghajtott csapat közúton is át­vág - mondta Csirke László. Ötezer forint is iehet kilogrammja Négynapos konferenciával indult el a #TEger projekt Részt vesznek a közügyekben EGER, FELSŐTÁRKÁNY Elstar tolt a #TEger elnevezésű pro­jekt, mely a fiatalok, valamint a döntéshozók közötti párbe­széd kialakítására törekszik, a nem formális tanulás mód­szereinek alkalmazásával, to­vábbá fontos célja, hogy hely­ben erősítse a fiatalok de­mokratikus részvételét a köz­ügyekben.- Rendkívül jó kezdeménye­zésről van szó, melynek egyér­telmű célja a fiatalok és döntés­hozók közötti együttműködé­sek erősítése, a ifjak részvételé­nek növelése az őket érintő dön­tésekben - mondta a projektin­dító eseményen a felsőtárkányi Park Hotel Táltosban Balla­gó Zoltán, az Egri Tankerületi Központ igazgatója. A csütörtök este kezdődött program március 10-én zárul. A résztvevők a jelentkezéssel vállalják, hogy a képzést köve­tő négy hónapon belül párbe­szédnapokat valósítanak meg. E programok egyik fontos cél­ja, hogy a tapasztalatokból al­ternatívákat s javaslatokat fo­galmazzanak meg, melyeket később az újonnan kidolgo­zott Ifjúsági Cselekvési Terv­be is beágyaznak majd. A pro­jekt városi ifjúsági parlament­tel, valamint tanévzáró ifjúsá­gi fesztivállal zárul. M. H. Sok fiatal vesz részt a négynapos rendezvényen Fotó: Márkus Attila Az agrárforrásokért emelnek szót ADÁCS Aláírásokat gyűjtenek a gazdák, mert elfogadhatat­lannak tartják az agrártámo­gatások csökkentését és a Kö­zös Agrárpolitika (KAP) forrá­sainak migrációs célokra tör­ténő átcsoportosítását - hang­zott el a Kenyérvári majorban tartott tájékoztatón.- Jelenleg a magyar mező­­gazdaság fejlődésének üteme az egyik leggyorsabb az Unió­ban - közölte az eseményen Szendrei László. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara me­gyei elnöke felszólalásában kifejtette, hogy az ágazat jövő­jét érintően kiemelt fontossá­gúak a támogatások.- Az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkente­né a KAP költségvetését, amely elfogadhatatlan, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyze­te már most sem kielégítő, an­nak ellenére, hogy a lakosság minőségi élelmiszerrel való el­látásáért felelnek - fejtette ki. Hozzátette, ■ az átcsoporto­sított összegeket illegális be­vándorlók ellátására használ­ná fel az Unió, amellyel szin­tén nem értenek egyet, ezért aláírásgyűjtést indítanak. A csatlakozni kívánók az íve­ket online, a falugazdászok­nál és a megyei igazgatóságo­kon is megtalálják. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents