Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-05 / 30. szám

2019. FEBRUAR 5., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Japán már attól tart, hogy új rakétákat telepít Washington Hidegháborús veszély a Csendes-óceánnál Egy berlini demonstráción Putyin Trumpot, az pedig orosz kollégáját fenyegeti Fotó: AFP Hidegháborús helyzetet idézhet elő, ha az Egyesült Államok felmondja a köze­pes hatótávolságú rakéták telepítését szabályozó INF- szerződést. Japán emiatt attól tart, hogy egy esetle­ges amerikai-kínai katonai szembenállás középpontjá­ba kerülhet. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MOSZKVA-WASHINGTON Az Egye­sült Államok és az akkori Szov­jetunió 1987-ben írta alá a hi­degháború lezárásához vezető' egyik legfontosabb mérföldkő­ként emlegetett INF-szerzó'dést. Ez megtiltotta a szárazföldi in­dítású, hagyományos és nukle­áris robbanótöltetekkel felsze­relt közepes hatótávolságú bal­lisztikus rakéták és manővere­ző robotrepülőgépek gyártását, birtoklását és tesztelését. Wa­shington azonban a múlt év vé­gén bejelentette, hogy hat hóna­pon belül kivonul az egyezmény mögül, mert az szerinte csak ön­magát korlátozza, Oroszország ugyanis bizonyíthatóan nem tartja be az INF-szabályokat. A feszült helyzet miatt Japán­ban már arról cikkeznek, hogy a szerződés megszűnése ar­ra ösztönözheti Washingtont, hogy a japán és Fülöp-szigete­­ki támaszpontjaira új fejlesz­tésű közepes hatótávolságú ra­kétákat telepítsen. Az akadály elhárulásával megnyílik a le­hetőség arra is, hogy növelje a csendes-óceáni Guam szigetén lévő fegyverzet mennyiségét is, majd pedig újabb rakétákat ál­lítson hadrendbe itt. Japán sajtóelemzések sze­rint ennek egyértelmű követ­kezménye, hogy szigetorszá­guk az Egyesült Államok és Kí­na közötti konfliktus homlokte­rébe kerül és a feltételezett el­lenség csapásának célpontjá­vá válik. A Stockholmi Nemzet­közi Békekutató Intézet adatai szerint Kínának van a világon a negyedik legjelentősebb nuk­leáris arzenálja. A pekingi kül­ügyminisztérium egyébként a hét végén felszólította Washing­tont és Moszkvát, hogy tartsák életben a megállapodást, és a kínai tárca azt is nyomatékosí­totta, hogy a részéről kizárt egy olyan többoldalú megállapodás, ami az INF helyébe léphet. Kínáé a negye­dik legjelentősebb nukleáris arzenál Az Aszahi Simbun japán na­pilap emlékeztetett, hogy ha új 500-5500 kilométeres hatótá­volságú amerikai rakétákat vonultatnak fel Japánban, ak­kor nemcsak Kína, de az orosz Távol-Kelet és Szibéria egy ré­sze is hatótávolságba kerül. Ez hatással lehet az orosz-japán viszonyra és a két ország kö­zötti békeszerződésről szóló tárgyalásokra is. HÍREK Hetven éve történt a Mindszenty-per MAGYARORSZÁG Hetven éve, 1949. február 3-án kezdődött Mindszenty József hercegprí­más, érsek, bíboros koncep­ciós pere. A római katolikus egyházfőt a köztársaság meg­döntésére irányuló bűncselek­mény, hazaárulás, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával vették őrizetbe Rákosiék. Bár látszólag rendes tárgyalása volt, a forgatókönyvet maga Rákosi Mátyás írta, s a kira­katper a hazai és a nemzet­közi nyilvánosságnak szólt. Mindszentyt koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, júliusban másod­fokon életfogytiglani fegyház­­ra ítélték, ami nagy felhábo­rodást keltett. XII. Piusz pápa megdöbbenve tiltakozott az ítélet ellen, az ENSZ közgyűlé­se megbélyegezte, és nemzet­közi sérelemnek nyilvánította a főpap bebörtönzését. MW Elsüllyedt egy migránshajó BAHAMA-SZIGETEK Elsüllyedt egy haiti migránsokat csem­pésző hajó a Bahamáknál, utasai közül 28-an meghal­tak. Tizenhét illegális beván­dorlót élve mentettek ki a vízből, őket őrizetbe vették. A halottakat az Egyesült Álla­mok parti őrségével közösen kutatták fel és emelték ki a tengerből a bahamai ható­ság emberei. A hajó feltétele­zés szerint amerikai, és em­bercsempészetre használ­ják. MW Népszavazást akar Emmanuel Macron Az Arab-félszigetre látogatott a pápa A mai pápai misére 135 ezer embert várnak Fotó: AFP A választás a kilépő a briteknél? BREXIT Az Egyesült Királyság­ban is meg kell tartani az eu­rópai parlamenti (EP-) válasz­tást májusban, ha a tervezett­nél több mint három hónappal később szüntetik meg az or­szág EU-tagságát. A március 29-re tervezett brexit csú­szása esetén ez elkerülhetet­len, különben pert indíthat­nak a brit választók, amiért nem élhettek választójoguk­kal. A Der Spiegel hírmagazin szerint az EP-ben több megol­dást is mérlegre tesznek, hogy elkerülhető legyen az EP-vá­­lasztás az unióból távozni ké­szülő országban. Felvetődött többek között az is, hogy az Egyesült Királyság választás nélkül delegáljon képviselő­ket meghatározott időre. Theresa May miniszterel­nök ugyanakkor kitart a már­cius végi kilépési időpont mellett, és most Brüsszel elé igyekszik tárni a készenléti megoldás alternatíváit. A me­chanizmus célja eredetileg a fizikai ellenőrzés felállításá­nak elkerülése az ír-északír határon, ám May arra is tett utalást, hogy a módosítás le­hetővé tenné London egyol­dalú kilépését mindebből. Si­mon Coveney ír külügymi­niszter szerint ezzel éppen a garancia veszne el. Szerinte a készenléti megoldás nem a ke­reskedelemről és a gazdaság­ról szól, hanem a békéről, és célja az észak-írországi rende­zési folyamatot elindító, 1998- as nagypénteki megállapodás megvédése. MW PÁRIZS Az EP-választások­­kal egy időben népszavazást szeretne tartani Emmanuel Macron francia elnök. A népszavazást tartja az egyetlen megoldásnak a sár­­gamellényes mozgalom okoz­ta válság megoldására. A sár­ga láthatósági mellényt viselő tüntetők múlt év november kö­zepén vonultak először utcára, tiltakozva az ellen, hogy Párizs emelni akarta az üzemanya­gokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt et­től, és december közepén jogos­nak nevezve a társadalmi elé­gedetlenséget, több olyan intéz­kedést is bejelentett mintegy tízmilliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb tár­sadalmi csoportok helyzetének javítása. A francia kormány ál­láspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség foly­tatja a megmozdulásokat, ame­lyeken egyebek mellett a va­gyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik. Macron kezdeményezésére az országot érintő legfonto­sabb társadalmi és gazdasági kérdésekről januárban vitaso­rozat kezdődött országszerte, a sárgamellényesek egy része azonban a vita ellenére is foly­tatja a tiltakozásokat: szomba­ton mintegy hatvanezren tilta­koztak országszerte a rendőri erőszak, elsősorban a gumi­lövedékek rendszeres haszná­lata ellen a tüntetéseken. A Le Journal du Dimanche vasár­napi hetilap úgy tudja, hogy a május 26-ra tervezett EP-vá­­lasztásokkal egy időben sze­retnék megtartani a népsza­vazást. MW Nem lesz amerikai beavatkozás VENEZUELA Nem lesz amerikai katonai beavatkozás a közeljö­vőben Venezuelában - jelentet­te ki John Bolton amerikai nem­zetbiztonsági tanácsadó pénte­ken egy rádióinterjúban. A rá­diós műsorvezető úgy tette fel a kérdést, hogy lesz-e katonai be­avatkozás Kolumbia, vagy Bra­zília által, akár e két ország és az USA közös akciójával, és Bol­ton erre adott nemleges választ. Az elnök kijelentette, hogy min­den lehetőséggel számol, de a mi célunk a békés hatalomát­adás elérése - fogalmazott a nemzetbiztonsági tanácsadó. Bolton csütörtökön békés visszavonulást javasolt Nico­­lás Maduro venezuelai elnök­nek. Minél előbb él ezzel a le­hetőséggel, annál valószínűbb lesz, hogy a visszavonulás kel­lemes lesz ahelyett, hogy egy olyan tengerparti vidékre ke­rüljön, mint Guantánamo - je­gyezte meg Bolton. A CNN hírtelevízió pén­teken arról tudósított, hogy Juan Guaidó, az Egyesült Álla­mok és több más ország által ideiglenes venezuelai állam­főként elismert ellenzéki po­litikus készen állna rá, hogy katonai segítséget kérjen Wa­shingtontól. A venezuelai kormányvál­tás az ország két legjelen­tősebb külföldi hitelezője, Oroszország és Kína számá­ra is kedvező lenne - jelen­tette ki csütörtökön Guaidó a Reutersnek. Moszkva egyelő­re nem az ellenzéki politikust tekinti az államfőnek. MW ABU-DZABI Díszsortűzzel és katonai repülőgépekkel fogad­ták az Egyesült Arab Emírsé­gekbe megérkezett Ferenc pá­pát tegnap. A római katolikus egyház feje egy vallásközi konferenciára érkezett az or­szágba, amelynek célja a val­lási fanatizmus visszaszorítá­sa az iszlám mérsékelt ágának népszerűsítésével. Mohamed bin Zájid ál-Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek ko­ronahercege közösségi olda­lán azt írta, hogy a dubaji ve­zetővel együtt örömmel fogad­ták Ferenc pápa látogatását „a tolerancia hazájában”. Ferenc pápa útjának csúcs­pontja a mai pápai mise lesz, amelyre mintegy 135 ezer em­bert várnak. Az arab ország hatóságai ünnepnappá nyil­vánították február 5-ét, hogy a katolikus hitű, többségé­ben ázsiai - legfőképp indiai és Fülöp-szigeteki - munka­­vállalók szabadon részt tudja­nak venni az eseményen. Ko­rábban soha nem volt példa nyilvános keresztény misére az emírségekben. Az egyház­fő ellátogat az abu-dzabi Szent József-székesegyházba is. A kereszténység vagy más, az iszlámtól eltérő vallások gya­korlása nem minden térség­beli országban engedélyezett. Míg az Egyesült Arab Emírsé­gekben vagy Kuvaitban a ke­resztények imádkozhatnak templomokban vagy más, kü­lönleges engedéllyel rendelke­ző helyeken, addig Szaúd-Ará­­biában tilos az iszlámon kívül más vallás gyakorlása. MW % _ V Y 5 Hiába indított vitasorozatot Macron, elkésett vele Fotó: AFP

Next

/
Thumbnails
Contents