Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-04 / 29. szám

2019. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ g MÚEMLÉKTÁR Kívül-belül szemet gyönyörködtető látvány az őrkanonok egykori rezidenciája Papok lakhelye volt, benne gyermekeket is gyógyítottak Több mint 280 éve épült a Kossuth utca egyik leg­szebb épülete, amely ma már az Imola cégcsoport székháza. A műemlék szá­mos funkciót töltött már be korábban, és különleges építészeti megoldásokat is rejt. Ezeknek jártunk utána. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu EGER A műemléket 1735-ben építette Giovanni Battista Carlone olasz mesterember, vagy az ő egyik tanítványa, er­ről nem maradt pontos feljegy­zés. Az egyház számára emelt épületben elsőként Vágner Já­nos őrkanonok élt és dolgozott, majd halála után még számos egyházi méltóság lakott ott, de üzemelt polgári lakóházként, sokáig gyermekorvosi rende­lő is működött benne - eleve­nítette fel az objektum törté­netét Takács Tibor. Az Imola Bau Kft. ügyvezetője hozzátet­te, cégcsoportjuk 2001-ben vá­sárolta meg a nagyon lerom­lott állapotú épületet. Négy év múlva, 2005-ben kezdték a re­konstrukciót, amelynek fő cél­ja az volt, hogy a műemlék is­mét eredeti szépségében pom­pázhasson. Az épületben elsőként Vágner János őrkanonok élt és dolgozott- Rendkívül összetett fel­adat volt a felújítás, mert több meglepetést is tartogatott az épület. Elsőként az eredeti el­rendezést alakítottuk vissza. Egyebek között elbontottuk a tetőhéjazatot, az orvosi rende­lők miatt felhúzott válaszfala­kat, a csempeborításokat, az apró vizesblokkokat, de kibon­tottuk a homlokzati és a bel­ső nyílászárókat is, valamint a teljes padlórétegrendet. Tulaj­donképpen szerkezeti állapo­tára csupaszítottuk vissza az A műemlék egyik legszebb díszítő megegyezik az eredeti művel festése a folyosón látható, amely mind színben mind formában Fotó: Márkus Attila épületet - részletezte a szak­ember. Hozzátette, a munkála­tok alatt két komoly kihívással is szembesültek.- A méréseink során kide­rült, hogy a homlokzati fal hat centiméterrel megdőlt kifelé a tető súlya miatt. Ez az épület stabilitása szempontjából nem okozott problémát, mivel a fa­lak több mint egy méter vas­tagok, de mindenképpen sze­rettük volna meggátolni a to­vábbi dőlést, ezért egy vasbe­ton koszorúval megerősítet­tük a tetősík alatti födémsza­kaszt. A másik komoly kihí­vást a talajvíz okozta. Az épü­let minden oldalán körülbelül másfél méter magasságig fel­áztak a falak. Ezt úgy sikerült orvosolnunk, hogy drain tech­nikával elvezettük a műemlé­ket körbevevő területről a vi­zet, így az már nem tudja.köz­vetlenül támadni a falakat - avatott be a további részletek­be Takács Tibor. Az épület belsejében több helyen is különleges festett fa­li motívumok láthatók. Ezek nem restaurált díszítések - az eredeti mintákat már nem A Kossuth Lajos utcai épület kívülről is impozáns látványt nyújt a szemlélődőnek Fotó: Bérén Dániel lehetett helyreállítani, mi­vel azok a jelenlegi vakolat­sík alatt egy-két centiméter­rel konzerválódtak -, hanem az eredetivel megegyező szí­nű és formájú díszítő festések. Ezeket a vonalazásokat, plasz­tikus formákat, árnyékoláso­kat korábban a díszítőfestő­szakma legkiválóbb mesterei készítették, ma azonban már csak restaurátorok képesek erre, munkájukat az ebben az épületben látható motívumok is dicsérik. Az egyik legszebb ilyen alkotás az emeleti folyo­són látható, de a két konferen­ciateremben - az egyik annak idején a kápolna, a másik pe­dig a téli étkező volt - szintén különleges festések találha­tók. A homlokzati nyílászáró­kat és az ajtókat is az eredeti minták alapján gyártatták le, a közlekedők mészkő burkola­ta és az intarziás parkettabur­kolatok újak, de a padlásra fel­vezető eredeti falépcsőt meg­hagyták. Az egyedileg ide ter­vezett, modern vonalvezeté­sű bútorok jól illeszkednek a belső képi világba. Az épület alatt két pincét is feltártak, az egyikben, amit korábban szén tárolására használtak, jelen­leg különleges borokat tárol­nak, a másikat viszont, a het­venes években tömedékelték, azaz feltöltötték, majd lezár­ták. Mivel a ház udvarán egykor egy istálló állt, a műemlékvé­delem engedélyezte, hogy an­nak a helyére egy kisebb épü­letet emeljenek. A 2005-ös felújítás fő célja az eredeti szépségének visszaállítása volt- Az egyetlen kikötés az volt, hogy stílusában eltér­jen a két épület, ezért oda egy üvegfalú irodát létesí­tettünk. S megállapítható, hogy nagyon jól megfér egy­más mellett a két stílus. Azt gondolom, az egyedüli he­lyes döntés az volt, hogy az eredeti formáját állítsuk visz­­sza ennek az utóbbi évtizedei­ben elhanyagolt állapotba ke­rült műemléknek. Ennél job­bat nem tudtunk volna tenni érte. Nagyon különleges at­moszférája van, más a han­gulata az embernek egy ilyen tekintélyes épületben - ösz­­szegezte az ügyvezető. Az ország második legjelentősebb egyházi gyűjteménye található a városban Kincsestár: több száz éves kegytárgyakat őriznek GYÖNGYÖS Több száz éves liturgikus tárgyakat láthat­nak mindazok, akik ellátogat­nak a Szent Bertalan-temp­­lom kincstárába. Az uniós tá­mogatással felújított barokk Almásy-házban kapott helyet a múzeum. Ezt a történelmi múltú épü­letet - amely a Szent Koro­na őrzési helye volt a napóle­oni háborúk idején - részben a plébánia, részben a kincstár céljaira restaurálták. A teljes felújítás és a múzeum berende­zése 2014 nyarára készült el, ekkor nyílt meg az újjárende­zett kiállítás, mára pedig már az ország második legjelentő­sebb egyházi gyűjteménye ta­lálható a városban. A bemu­tatott XV-XVI. századi és fia­talabb ötvösremekeket jól ki­egészítik a textilek, mint pél­dául a miseruhák, kehelyken­­dők, stólák, de megtalálhatóak itt a zömmel XVII. század utá­ni könyvek és írott emlékek is. A kincstár működésének első teljes éve 2015-ben volt. A mú­zeum ebben az évben meg­kapta az Év Múzeuma díjat is, amelynek odaítélését a zsű­ri a műemléképület példamu­tatóan elvégzett rekonstrukci­ója és ennek keretében az in­tézmény korszerű kialakítása, a kiállítás értékes anyagának A város büszke a templomának kincstárára Fotó: Czímer Tamás látványos és a sokoldalú isme­retterjesztést szolgáló bemuta­tása, valamint a sikeres mú­zeumpedagógiai programjai alapján javasolta. Az intézmény több, főleg he­lyi egyházi fenntartású iskolá­val kötött kulturális megálla­podást, folyamatosak a múze­umpedagógiai foglalkozások is. Ezeket a római katolikus hitvalláshoz alkalmazkodva rendezik, elsődlegesen az egy­ház ünnepeit ismertetik, de a múzeumban bemutatott litur­gikus tárgyakhoz kapcsolódva is tartanak óvodai, iskolai fog­lalkozásokat és múzeumi láto­gatásokat is. H.É. Programok A Szent Bertalan-templom kincstára gyakran csatlako­zik országos rendezvények­hez, mint a Múzeumok Éjsza­kája, vagy az Ars Sacra Fesz­tivál keretén belül a Nyitott Templomok Napja elnevezésű programhoz. Az egyházi mű­tárgyak iránt érdeklődők, hét­fő kivételével, keddtől szom­batig 10 és 16 óra között láto­gathatják meg a múzeumot, vasárnap délután csak tizen­öt vendég feletti csoportokat tudnak fogadni előzetes beje­lentkezés alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents