Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-28 / 50. szám

2019. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP g Megyénkben tizennégyezer vadnyúl, s őz szaladgálhat Az állomány becslése a tervezést alapozza Ebben a hónapban felbe­csülték a megye vadállomá­nyát. Ez adja az alapot ah­hoz, hogy a vadászatra jogo­sultak megtervezzék az esz­tendő során fajonkénti elejt­hető, befogható példányok számát. Az éves terveket az így keletkezett adatok alapján a vadászati hatóság hagyja jóvá. Sike Sándor sikesandor@gmail.com HEVES MEGYE Mint általában a legtöbb tevékenység, a vadgaz­dálkodás Is tervek alapján fo­lyik. A vadászatra jogosultak minden évben kötelesek éves vadgazdálkodási tervet készí­teni, ami összhangban van a tájegységi tervvel és a vadgaz­dálkodási üzemtervvel.- Nélkülözhetetlen a sza­porodási időszak kezdetén a törzsállomány minél ponto­sabb számbavétele, mert ez alapozza meg a szakszerű vad­­gazdálkodást és a vadállomány megőrzését, bölcs hasznosítá­sát. A jogosultaknak minden év február 15-ig kell a becslést elvégezniük - mondta Csirke László tájegységi fővadász. A becslés többféle módon tör­ténik, tudtuk meg. Az előző évi terítékadatoktól kezdve az éj­szakai reflektoros, sávos szám­lálásig számos módon igyekez­nek meghatározni a vadak lét­számát.- Pontos számot lehetetlen adni, de ezek a becslések az állománynagyság trendjének meghatározásához minden­féleképpen hasznosak. Erre, vagyis a minél pontosabb becs­lésre alapozva tudják megter­vezni a vadászatra jogosultak az adott évben vadfajonként el­ejthető, befogható példányszá­mot. Az éves terveket a vadá­szati hatóság hagyja jóvá, meg­szabva az elejthető, befogható darabszámot. Nagyvadfajok­nál még szigorúbb a mérce, hi­szen a nemet és a korosztályt is meghatározzák - fejtette ki a Bükki Tájegység fővadásza. Az őzek manapság lakott területre Is gyakorta betévednek Képünk illusztráció Fotó: beküldött Csirke László szavai szerint a kilövési keretszámtól történő eltérést - nagyvad esetében a tíz százalékot meghaladó el­maradást is - a vadászati ha­tóság szankcionálhatja. Egye­bek között vadgazdálkodási bírság is kiszabható.- A legkönnyebb kontrollál­ni az apróvadfajokat, hiszen a ragadozók eleve szabályozzák állományukat; legnehezebben pedig a csúcsragadozókat - mint az aranysakál -, melyek­nek vagy nincs, illetve kevés a természetes ellenségük. Ide tartoznak azok a fajok is, pél­dául a vaddisznók, melyeket az éjszakai, rejtett életmódjuk miatt eleve nehéz elejteni - fej­tette ki a szakember. Megyénk vadállományá­nak becsült összetételéről, fa­jainak egyedszámáról szólva a tájegységi fővadász elmond­ta, hogy Heves megyére döntő­en a nagyvadfajok meghatáro­zó jelenléte a jellemző. A 2017- es terítéki adatok, valamint a tavalyi állománybecslés alap­ján a fácán, a mezei nyúl és az őz foglalja el egyedszáma alapján- a képzeletbeli dobogó három fokát. Tizennégyezer­­nél is több a mezei nyúl, köze­líti ezt a mennyiséget az őz be­csült egyedszáma is, a fácán­állomány pedig meghaladja a 20 ezret.- Az őzzel át is tértünk a nagyvadfajok kategóriába. Hatezret megközelítő létszá­mot becsültek gímszarvas­ból, a vaddisznó egyedszámát 471ó-ra becsülték tavaly, de muflonból is több mint három­ezer példány lehet a megye te­rületén. Érdekesség, hogy az aranysakál intenzív terjedése már Hevesben is megfigyelhe­tő. Ugyan még nem jelent meg a megye teljes területén, de az állomány növekedését mutat­ja, hogy évről évre nő a terí­tékre került egyedek száma. Hat éve még csak öt egyedet lőttek és csapdáztak, de 2017- ben már 33-at - mondta Csir­ke László. Látogasson el hírportáiunkra! HEOL.hu Visszatalált a toportyán is Az aranysakal a ragadozok rend­jébe, ezen belül a kutyafélék családjába tartozó faj. Nevezik még nádi farkasnak, réti farkas­nak, toportyánnak, csikasznak. Közép-Európában, többek között Magyarországon is igen gyako­ri volt a XIX. századig. Történel­mi elterjedési területének északi pereme volt a Kárpát-medence. Élőhelyeinek visszaszorulása és az irtás miatt az 1940-es évek­re Bulgária kivételével gyakor­latilag egész Európából kipusz­tult. A balkáni országban a hat­vanas évek elején védetté nyil­vánították, s ez után rohamosan elterjedt. Meg is szüntették a vé­dettségét 1984-ben. Magyaror­szágon előbb a Dráva mentén az 1980-as években jelent meg újra, s főleg Bács-Kiskun, Bara­nya és Somogy megyében ter­jedt el, de minden más megyé­ben is láttak már példányokat. Létszáma 2004-ig körülbelül há­romezer példányra nőtt, 2014-re pedig már elérte a kilencezret. A Tündév'szépek HEOL.hu Szecskó Zsanett Bátor 1 o?V- Fodrász, kézápoló és műkörömépítő végzettségem van. Sokat jelent szá­momra a mozgás, első számú hobbim a rúdtáncfitnesz - mondta el lapunk­nak a 22 éves Zsanett. - Tudni kell ró­lam, hogy jelenleg logisztikai és szál­lítmányozási ügyintézőnek tanulok a Szent Lőrinc iskolában. A Tündérszé­pek szépségversenyre történő jelent­kezésre elsősorban édesanyám biz­tatott. A bélapátfalvi önkéntes tűzol­tók csapatával rendszeresen részt ve­szek különböző versenyeken, megmé­rettetéseken. Névjegy Életkor: 22 év Magasság: 177 cm Csillagjegy: Ikrek Kedvenc étel: Roston csirke Kedvenc ital: Víz Kedvenc zene: Marika Rossa Kedvenc parfüm: Guess Kevesebb az utas mióta felújítanak HATVAN Két jelentős vasútvona­lon, a Budapest-Pusztaszabolcs és 3 Budapest-Hatvan vonalon zajlanak több évet átfogó pálya­­felújítások. Az utazók érzékelik a változásokat, visszaesett az utasszám, derül ki a vasúttár­saság közleményéből. Bár a növekvő eljutási idő mi­att 2019-ben még az utasszám további csökkenésével számol a MÁV, viszont a felújítások után ahogy azt a székesfehérvári és esztergomi vonalak esetében is tapasztalták remélhetőleg ked­vezőbben változik. 2018-ban 2017-hez képest a Budapest-Hatvan-Sátoraljaúj­hely vonalon az elővárosi sza­kaszon 4,5 millióról 3,8 millió­ra; míg a teljes vonalon 9,2 mil­lióról 8,4 millióra változott az utasszám. A 2018-ban tapasz­talható csökkenés folytatódott 2019 januárjában is. 2018 januárjához képest 2019 első hónapjában a Budapest- Hatvan-Sátoraljaújhely vona­lon 754 ezerről 613 ezerre csök­kent az utasok száma. Az első két hét adatai alapján a hatvani vonal elővárosi szaka­szán az egy évvel korábbi ada­tokhoz képest majdnem felére, 221 ezerről 115 ezerre csökkent az utasok száma. HEOL Paptestvérek értekeztek Egerben EGER Az Egri Főegyházmegye Fenntartásában működő köz­nevelési intézmények lelki­­pásztorai tanácskoztak a múlt héten a megyeszékhelyen - adta hírül a főegyházmegye. Az eseményen mintegy félszá­­zan vettek részt, rövid előadá­sokat hallgattak, majd gazda­sági kérdésekről tárgyaltak. A megjelentekhez dr. Ternyák Csaba egri érsek is szólt. A főpásztor hangsúlyoz­ta, a lelkipásztorok egyik fel­adata az emberek közötti pár­beszéd elősegítése, valamint a lelkekben a bűn miatt ki­alakult belső konfliktus fel­oldása. Süli K. Négykezes zongoraverseny Egerben idén már negyedszer Zenevarázslat ünnepli a kultúrát EGER ZeneVarázslat, avagy a hangok mögött rejlő üzenet címmel tartja meg koncertsoro­zatát a Várnagy Andrea vezet­te zongoraművész-csoport a Lí­ceumban.- A jelenlegi kultúrpoli­tika számos művészeti ág­ban olyan programokat indít, melynek fókuszában a tehet­séggondozás áll - tolmácsol­ta Fekete Péter kultúráért fe­lelős államtitkár gondolatait dr. Ragány Misa, az Emmi Elő­adó-művészeti Főosztály meg­bízott főosztályvezetője. Sza­vai sze.rint nagy várakozással tekintenek a versenyre, cél­juk, hogy évről évre vissza­térő muzsikuspalántákkal ta­lálkozhassanak.- Találjuk meg a zenében az örömet, s mutassuk meg a gye­rekeknek azt az értéket, meny­nyire élvezhetőek a klasszikus zenék! Szabadon választott mű­vel lehet részt venni, mindenki azt mutassa meg, amiben profi - mondta Várnagy Andrea zon­goraművész, a program megál­modója. Habis László, Eger pol­gármestere Várnagy Andrea ér­demeit dicsérve hozzátette, a művész kulturális missziót visz határon innen és túl. A rendezvény tegnap indult, lezárásaként vasárnap kurzust rendeznek. M. H. Tavaly is nagy siker volt a rendezvény Fotó: Berán Dániel Emlékművel színesítik a falut SZARVASKŐ Két új kültéri lát­ványossággal gazdagodik idén a település. Négymillió forint támogatásból egy el­ső világháborús emlékművet emelnek, egy másik tender­nek köszönhetően pedig kül­téri tárlat keretében mutatják majd be értékeiket a látoga­tóknak - tudtuk meg Szabóné Bállá Mariannától. A polgár­­mester elmondta, az emlék­művet helyben fogja kifarag­ni egy mester, feltüntetik raj­ta az I. világháború helyi ál­dozatainak neveit is. A külté­ri értéktár-kiállítással pedig a kirándulóknak szeretnének kedvezni. Süli K.

Next

/
Thumbnails
Contents