Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-25 / 47. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu Amikor az addig csendesen slattyogó idő átlépi a nosztalgiaküszöböt, felerősödnek az ingerek. Rohanóvá válik az emlékezés, mintha attól tartanánk, lemaradunk valamiről, amiről nem szabadna lemaradnunk. Talán attól félünk, hogy eljön a pillanat, amikor már nem jut eszünkbe egy régi barát neve, esetleg egy valaha feledhetetlenné emelt élmény? Hogy életünk mely momentuma volt meghatározó, úgysem most dől el: a nagykönyvben sokat kellene visszalapozni a válaszért. A kései utójáték, amibe belesodorjuk magunkat, legfeljebb talmi örömködésre, rosszabb esetben sopánkodásra ad okot. Indokolatlanul: a pásztoróra bizsergését nem a távlatok generálják, nincs az az időutazás, ami visszamenőlegesen felülírná a pillanatot. Erre csak az emlékezet képes, ami viszont hajlamos becsapni az embert. Ami hideg fejjel kezeli a tegnapot, s a tegnapelőttet is talán, de csúnyán átverhet, ha az évtizedek hordalékát nem kapargatod le róla. Vagy mert nem tudod, vagy meet nem is akarod - a végeredmény szempontjából voltaképpen mindegy: zákányos fővel nehezebb észrevenni a ruskót a kupában. Ám mégsem baj mindez! Jó oka van annak, ha az összekormozódott múlt felejtőssé válik. A lényeg, hogy elmúlt, ha nehezen is, de volt merszünk átlépni rajta. Hogy mostanság, a célegyeneshez közelítvén, egyre gyakrabban elő-előbukkan néhány foszlánya? Ne seperjük le róla a csillámport, nekünk is jár még néhány jó pillanat. Nyakzóhálót feszítettek ki KISKÖRE, HEVES Újabb orvhalászokat fogtak el Dél-Hevesben, majd állított bíróság elé a napokban a Hevesi lárási Ügyészség - közölte a Hírlappal a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője. Dr. Konkoly Thege László kifejtette, Kisköre külterületén, a Bóka-Holt-Tisza III. számú holtágánál csíptek el négy férfit, akik tiltott módon, nyakzóhálóval halásztak. Ezt az eszközt úgy feszítették ki a víz alatt, hogy teljesen elzárták a holtág medrét kereszt irányban. Ezzel megszegték a halászatról és a horgászatról szóló, 2013. évi CII. törvény előírásait, s a büntetőtörvény egyes rendelkezéseit is. Nyolcvan kiló halat - nyolc harcsát, öt süllőt, hét kárászt, egy törpeharcsát - emeltek ki, majd eltulajdonították az uszonyosokat. A bűnténnyel előidézett kár meghaladta a 160 ezer forintot.- A gyanúsítottakat - tudatta a sajtószóvivő - a Hevesi Járási Ügyészség orvhalászat és ezzel halmazatban lopás vétségével vádolta meg, s gyorsított eljárásban bíróság elé állította. Mind a négyen büntetett előéletűek, az egyikük különös visszaeső. Az orvhalászokat kitiltották a Tisza-tó, a holtágak területéről A Hevesi Járásbíróság - elfogadva mind a bűnösség megállapítására, mind a büntetés kiszabására tett ügyészi indítványokat - a visszaeső vádlottra nyolc hónap végrehajtandó börtönt, a tettestársai ellen egyenként 60 nap elzárás büntetést szabott ki. Kitiltotta őket a Tisza-tó és a Tisza-holtágak területéről. A terheltek három nap gondolkodási időt tartottak fenn. Sz. Z. A párbeszéd hozzájárulhat a régi gond enyhítéséhez Kudarcok után most újabb kísérlet jön Járóka Lívia a fórum előtt műsort adó Utassy József Általános Iskola diákjaival Fotó: Márkus Attila Évszázadok óta tart a kísérletezés, miként lehetne a hazai cigányságot felzárkóztatni, integrálni a többségi társadalomba. Most újabb program körvonalazódik, s ezt párbeszéd mentén próbálják elindítani. Tarnaleleszen volt az első ilyen fórum. Barta katalin katalin.barta@mediaworks.hu TARNALELESZ Zsúfolásig megtelt a tarnaleleszi művelődési ház egy napokban megrendezett fórumon, amelyen arra kerestek választ a résztvevők, miként lehetne a romaintegrációt segíteni. A teremben számos környékbeli tele1 pülés vezetői, civil és egyházi szervezetek képviselői, valamint szép számú roma lakos is megjelent. Az Európa Heves Megyében kezdődik programot az európai romastratégia végrehajtásának helyi aspektusai címmel hirdették meg, mely az Európai Mmárt Local Dialoge, vagyMK Párbeszédek rendezvépppRatának része volt. A szervezőktől megtudtuk, a cél,.hogy az Európai Néppárt, a Helyi Párbeszéd rendezvényeinek keretein belül, nyílt és közvetlen, lakossági fórum jellegű vitákat szervez. A tarnaleleszi rendezvény során arra törekedtek, hogy a hátrányos helyzetű kisebbségeket - a roma közösségeket - érintő felzárkózás-politikai kérdésekről folytassanak eszmecserét, melyek meghatározhatják e társadalmi csoportok kitörési, felzárkózási lehetőségeit. Az európai romastratégia megvalósításának hatékonyságát érdemben szeretnék növelni azzal, hogy a valódi érintettek, a romák részvételét erősítsék a folyamatban, észrevételeiket, javaslataikat, nehézségeiket személyesen megismerjék, összegyűjtsék, és ezzel segítsék a nemzeti romaintegrációs stratégiák tervezési és megvalósítási szakaszait. Az esemény - címének megfelelően - a párbeszédre épült, azaz a találkozón ezúttal nem előadásokat hallgattak a résztvevők, hanem mindenki megoszthatta véleményét, javaslatait. A rendezvény vendége volt Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke, Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője, Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja, aki egyben kezdeményezője volt a leleszi fórumnak. Szabó Róbert azzal kezdte köszöntőjét, hogy a hazánkban élő 800 ezer roma származású honfitársunk segítése, felzárkóztatása kulcskérdés, és mindannyiunk közös felelőssége. Úgy fogalmazott, eljött az ideje, hogy megmutassuk Brüsszelnek, milyen konkrét kihívásokkal kell ezen a területen ma szembenéznünk, illetve hogy milyen megoldási javaslatok születtek hazánkban eddig. Járóka Lívia arról beszélt, a megoldás ott kezdődik, hogy az esélyek kiegyenlítéséhez felmérjük a cigány társadalom valós igényeit. A 2010 óta végzett kutatások rámutattak, hogy a cigány társadalomban ötször nagyobb a megbetegedések száma, így nem elég korszerű óvodákat, iskolákat építeni, először a felnőttekhez, a szülőkhöz kell eljutni. Megnézni, milyen körülmények között élnek, s miként lehetne segíteni a családokat a lakhatás, a munkahelyteremtés és az oktatás területén. Hozzátette, számos kezdeményezés elindult és eredmények is vannak, ám megfontolandó, hogy az uniós és hazai forrásokat miként lehetne úgy felhasználni, hogy azok közvetlenül a cigány lakosság életminőségén javítsanak. Sztojka Attila mondandóját azzal kezdte, hogy a tíz évvel ezelőtti romagyilkosság-sorozat drámai jelzés volt mindenki számára, hogy a társadalom végzetes megosztottsága tarthatatlan. A kormány konkrét lépéseket tett ennek felszámolására. Eredményként tekinthető, hogy míg 2014-ben a cigányság körében 45 százalékos volt a munkanélküliség, az mára a közmunkaprogramnak köszönhetően 15 százalékra csökkent. Hangsúlyozta, hogy a roma értelmiség segítése kulcsfontosságú a felzárkóztatási folyamatban. Ezt szolgálják az egyetemi és főiskolai szakkollégiumok. Jelenleg 350 fiatal jár ilyen stúdiumokra. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Kérdőív járt körbe, öt kérdéssel A fórumon minden jelenlevő kapott egy kérdőívet, amelyet a helyszínen, anonim módon kitölthetett. Ezen e kérdések szerepeltek: Mutassa be röviden az Európai Uniót! Melyek azok az EU-s eredmények, amelyeknek látszata van az ön életében? Melyek az Ön legfőbb gondjai, amelyekkel szembesül mint EU-s állampolgár? Nevezzen meg három prioritást, amellyel a Fidesznek foglalkoznia kell EU-szinten. Melyek az Ön elvárásai az Európai Néppárt-vezetőtől? A felmérés célja, hogy segítse az idei európai parlamenti választások néppárti programjának összeállítását. Nyelvművelők a Round Table Hungary 3-as egri asztalának tagjai segítettek kört Egerben Padokat, székeket kapott két iskola EGER Pénteken tartotta alakuló ülését az Egri Nyelvművelők Köre. H. Varga Gyula, a Hírlap nyelvi szakértője, a kör létrehozója, vezetője elmondta: szeretné újjáéleszteni a városban a magyar nyelvi heti rendezvényeket. A kör tagjai vállalják anyanyelvi ismeretterjesztő foglalkozások, vetélkedők, rendhagyó órák, előadások szervezését és tartását. A csapat várja soraiba mindazokat, akik felelősséget éreznek anyanyelvűnk jelen állapotáért, kulturált használatáért, jogának és közéleti szerepének erősítéséért. HMH EGER Használt, de nagyon jó állapotú iskolabútorokat - tantermi székeket, padokat, sporteszközöket - kapott az Egri Waldorf Általános Iskola és a gyöngyösi Egressy Béni Általános Iskola. A felajánlás a Round Table Hungary 3-as egri asztalának ingolstadti testvérasztalától érkezett, az egri csoport a szállításban segített. Nagy Adrián, a Round Table Hungary 3-as egri asztala elnöke elmondta, Egerben három, Gyöngyösön két termet sikerült berendezni ezekkel a bútorokkal.- Sok iskola jelentkezett a bútorokért, nehéz volt dönteni, ki kapja. Padokat, székeket és táblákat adhattunk át. Örömmel láttuk, hogy a gyerekek mennyire boldogan vették birtokba ezeket az eszközöket - fűzte hozzá Nagy Adrián. Zelenszki Andrea, az intézmény iskolaképviselője hangsúlyozta, rengeteget jelent ez az adomány az iskolának, mert ezzel egységes arculatot tudnak kialakítani.- Eddig az osztálytermekben eltérő padok voltak, melyek nem voltak jó minőségűek, most viszont testmagassághoz állítható eszközöket kaptunk - tette hozzá. M. H. Az intézményben nagy hasznát veszik az ingolstadti segítségnek Fotó: Korsós Viktor J A pásztorára bizsergését nem a táviatok generálják
