Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-23 / 46. szám
8 helyőrség Dunának, Oltna A LERÁGHATATLAN ADY-CSONT Az Ady-centenáriumi ünnepségek nyilvánvalóan hangsúlyos helyszínei közé tartozott a költő szülőfaluja és a megyeközpont, Szatmárnémeti is. A nyelvterület széltében-hoszszában számos esemény emlékezett meg a költőről, ám az otthoni megközelítések mindig hozzáadnak valami bensőségeset, valami igazabbat a nagy általánoshoz, a nemzetihez. Azt a helyi értéket, amitől az ténylegesen nemzetivé válik. Szatmárnémetiben különös figyelemmel készültek* Ady Endre halálának századik évfordulójára, rendezvénysorozat várta az érdeklődőket több helyszínen a magyar kultúra hetén. Egyetlen kérdés tűnik relevánsnak e kerek évfordulón: az, hogy él-e még Ady. Ifjú vagy kevésbé ifjú szívekben. És hogy mennyire, nem is abból jöhettünk rá, hogy a tiszteletére szervezett programok sokasága milyen képet rajzol róla, hanem abból a gesztusból, hogy a rendezvénysorozat utolsó napján megjelenő helyi román nyelvű újság, az Informafia címoldalán öles betűkkel hozza a cikket, mely szerint Ady Endre anyja román volt... Először azt gondoltam, hogy az Ady-kultusz kisajátításáról lesz szó (valamelyest az is történik), aztán az ünnepi záró konferencia előadásainak egyike meggyőzött, hogy Ady igenis fontos és szerethető figurája volt román kortársainak olyannyira, hogy nekik is reális fontossággal bír ez a centenárium. Gondoljunk csak Aurel Popp szerepvállalására a korabeli Ady-kultusz megalapozásában, aki a tűzvész által elpusztított Ady-ház újjáépítésén az elsők között segédkezett Gellért Sándorral együtt. De lássuk az ominózus cikket, az Informafia 2019. január 27-i számát, amelyet kétkedő arccal és némi gyanakvással lobogtattak a konferencia egyes résztvevői. A cikk lényege az a feltételezés, amelyről Ady egykori jó barátja, Aurel Popp festőművész egyik ko-Farkas Wellmann Endre rábbi, Ady személyével foglalkozó szövegében beszél. Eszerint Pásztor Mária, Ady édesanyja Pásztor Dániel fogadott lánya volt, eredeti szülei pedig románok voltak. Azzal együtt, hogy ez a feltételezés menynyire helytálló vagy sem, a címlapról azt gondolja az ember, hogy a szenzációhajhászás mindennapi gyakorlatával találkozik újra, aztán beleolvasva a kifejtésbe rájön, hogy aligha írtak egy ennyire kedves, jóindulatú cikket magyar költőről az utóbbi évtizedekben. És a jóindulat mellett fontosak azok a szempontok is, amelyek a kortárs megközelítését vázolják fel, a barát Aurel Popp szinte testvéri segítő szándékát a kérdés tisztázásában és. a cikkíró D. Pácuraru világos következtetését, mely szerint igazából mindanynyiunk számára az Ady-életmű az érdekes, akár magyar, akár román szemmel nézzük. A cikket jegyző D. Pácuraru egy beszélgetést idéz Aurel Poppal, aki ezt mondja: „a kultúrák márpedig hatnak egymásra, az emberek pedig nem tesznek egyebet, mintsem hogy szétválasztják őket az etnicitás szűk határai között.” Pár sorral lennebb még ezt is olvashatjuk, ezek már D. Pácuraru szavai: „Ady Endre rejtőzködő életrajza nem misztifikáció. Csak egy középkori sémákba zárt gondolkodásmód teszi lehetővé, hogy csak az etnicitás szemszögéből nézzük a dolgokat”. A román-magyar együttélés kérdésének tekintetében újra egy példaadó megközelítéssel találkozunk, azzal, hogy az identitásépítésben hogyan lehet legyőzni az etnicista szempontok kizárólagosságát. Egyébként ugyanennek a gondolatnak a nagy képviselője Gelu Páteanu is, akiről ugyancsak kevés szó esik e kérdéskör vonatkozásában. A cikk végén aztán példaképpen ott áll Ady egyik publicisztikája, az 1901. március 14-én a nagyváradi Szabadságban megjelent cikke, amelyben barátja, az érmindszenti román pap, Papp Gyula történetét meséli el a magyarokkal. Ennek lényege, hogy a mélyszegénységben élő kisfalu román és magyar gyülekezetei miként segítették egymást, a magyarok abban, hogy a helyi kis román fatemplom helyett kőtemplomot építsen a közösség, a románok pedig pénzt gyűjtöttek a Vörösmarty-szobor felállítására. És ugye, sejtjük, mi lett a vége? Papp Gyulát azzal fizette ki a korabeli román sajtó, hogy: „aki román hívektől gyűjt pénzt egy magyar költő szobrára, az nem méltó egyetlen törekvésének támogatására sem.” Ugye, nem meglepő? Hogy tovább rágjuk az Ady-csontot, nem derül ki megnyugtatóan sem Aurel Popptól, sem a cikk írójától, hogy mi is a helyzet Pásztor Máriával. Az viszont kiderül, hogy tényleg nem is ez a lényeg, hanem az, ahogyan az emberben rejlő természetes jót a visszájára lehet fordítani, akkor és most is. Ez után jött a konferencia, ahol előadást tartott többek között Felician Pop, a Szatmár megyei Hagyományőrző Központ igazgatója, az Észak-nyugati írószövetség elnöke, költő és történész, aki Ady életének több izgalmas vonatkozása mellett arról is beszélt, hogy a gyakorlatban hogyan alakult ki a románság köreiben az a kultusz, amely mai napig élő hagyományként működik a térségben. Adynak ama bizonyos eszméje, mely szerint Dunának, Oltnak egy a hangja, s amelyet a költő internacionalizmusaként emlegettek egykor a romániai magyar tankönyvek, itt és most nagyon is érthető formájában mutatkozott meg: hogy az általában erőltetett és a gyakorlatban terméketlennek maradó román-magyar kulturális közeledés ez esetben egy természetes és organikus folyamat volt, melynek eredményeképpen az Ady-oeuvre mindkét irodalom számára kiemelkedően fontos érték tudott maradni, legalábbis ott, abban a közegben. Picit visszatekintve az időben Felician Pop azt is elmesélte, hogy Octavian Goga felesége Ady halálának ötvenedik évfordulóján ötven szál vörös rózsát küldött fel Budapestre a csúcsai kastély kertjéből... Azt már csak keserű szájízzel említem, hogy nemrég a magyarországi sajtóban épp egy barátom kezdte ki Ady személyét, de hát kultuszt sokféleképpen lehet építeni. un a lap alatt AZ ÖRDÖG BÚJT BELÉ Kántor Mihály Alig több, mint két éve hunyt el William Peter Blatty amerikai író, forgatókönyvíró és filmrendező. Első sikereit komikus regényeivel aratta, melyekből később rendre filmadaptációk is születtek. így találtak egymásra Blake Edwards rendezővel, az amerikai vígjátékok egyik kiemelkedő figurájával, akinek akkor már olyan filmek voltak a háta mögött, mint a Rózsaszín párduc vagy az Álom luxuskivitelben. Blatty forgatókönyveiből aztán Edwards három vígjátékot és egy musicalt rendezett - utóbbi a filmtörténet talán első kémmusicalje lett. Anyja halálát követően a katolikus író hite azonban válságba került és részben ez a válság vezetett el Az ördögűző című könyv megírásához. Az 1971-ben megjelent kötet, mely egy tizenkét éves kislány ördög által való megszállásának, illetve megtisztításának a története, elsöprő siker lett. Csak az Egyesült Államokban 13 millió példányban kelt el, majd több tucat nyelvre lefordították - magyarul 1989-ben jelent meg először. A regényből William Friedkin (Francia kapcsolat) rendezett filmet 1973-ban, ami az első horrorfilm lett, amelyet Oscar-díjra jelöltek. Ennek forgatókönyvéért Blatty haza is vihette az aranyszobrocskát. Az író később arról mesélt, hogy Az ördögűző után korábbi művei, sőt teljes azelőtti alkotói szakasza mintha teljesen megszűnt volna létezni. A közönség horroríróvá avanzsálta, a kiadók pedig csak a folytatást várták tőle, amit végül 1983-ban meg is írt Légió címmel. A titulus arra a bibliai démonra (vagy démonok sokaságára) utal, amely megszállva tartott egy férfit, akivel Jézus találkozott, és mind Máté, mind pedig Márk evangéliumában olvashatunk róla. Ugyanezt az alcímet viseli a Wolf & Wood fejlesztőcsapat hivatalos játékadaptációja is, amely kizárólag Oculus, Vive és Playstation VR szemüvegekkel játszható. A készítők interaktív horrorélményként hivatkoznak a játékukra, és aki belekóstol, nagyon hamar meggyőződhet róla, hogy ez bizony egy nagyon pontosan eltalált címke. A történetben a bostoni rendőrség egy névtelen detektívjét alakítjuk, akinek első ügye egy közeli templomba szólítja: egy ismeretlen elkövető meggyalázta a szent helyet, és brutálisan meggyilkolta annak pásztorát. Feladatunk eleinte jobbára a helyszínelésre korlátozódik, ám amint elkezd körvonalazódni, hogy mi is történt a falak között, úgy válik egyre világosabbá, hogy ezt az ügyet nem pisztollyal és furkósbottal fogjuk megoldani. A hátrahagyott jegyzetekből megtudjuk, hogy a lelkész tisztában volt vele, milyen sötét erők legyőzésére vállalkozott, ám mivel végül rajtavesztett, munkáját a mi feladatunk lesz befejezni. Ennek érdekében további négy esetet kell majd felderítenünk, melyek során felkeresünk egy elmegyógyintézetben kezelt tanárnőt, akit a tudatlansága, illetve az okkultizmussal való játszadozása démonok prédájává tett. Ezt követően csecsemőhalálozások ügyét fogjuk feltárni, ahol a szülők minden esetben egy öregasszony hangját hallották a gyerekszobából. A negyedik utunk Haitire vezet, ahol összeomlott egy karantén és az elszabadult járvány, úgy tűnik, nem teljesen evilági eredetű. Az utolsó utunkra teljes lesz a kép, megismerjük a Légió végső démonát is. A leszámolásra egy Felső-Mezopotámiai sírfeltáráson kerül sor, ahol detektívünknek nemcsak Pazuzuval, a Szelek démonkirályával, de saját halandóságával is szembesülnie kell. A játék minden fejezete tulajdonképpen egyetlen, több helyiségből álló helyszínen játszódik, melyek kivétel nélkül gyéren megvilágítottak és felettébb baljósak. Az elhunyt lelkésztől megörökölt felszerelésünkben található szenteltvízzel, sóval vagy feszülettel kell a fényre kényszerítenünk a személyekben, a berendezési, illetve használati tárgyakban rejtőző gonosz erőket. A virtuális szemüvegen keresztül ezek a manifesztációk mind hatványozottan félelmetesebbek, mint a tévéképernyőn, ám akinek ez még nem lenne elég, bátran próbáljon fel fülhallgatót is. Az Exorcist: Legion VR meglepően kevés alkalommal nyúl az egyszerű ijesztgetés eszközéhez, ereje a nyugtalanság konstans fenntartásában, valamint a játékos valóságérzetének aprólékos, ám módszeres megzavarásában rejlik. Hatásmechanizmusai nemcsak megidézik az 1973-as filmet, de a médiumnak köszönhetően az immerzió is mélyebb és testközelibb. Bár maga a játék nem hosszú, egy-egy esetet legfeljebb 25-30 perc alatt meg tudunk oldani, ennek ellenére mégis csak erős idegzetűeknek ajánlott. Aki pedig először ismerkedne a virtuális szemüvegekkel, semmiképp se az Exorcist: Legion VR-ral kezdje azt! (Exorcist: Legion VR. Platformok: PC, Playstation 4) IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET__________________________________ _______ _______ 2019. február
