Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-02 / 28. szám
2019. február 2 IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n én a tavaszra várok, hogy megújítsam a És te barátom Kit már nagyon rég Merre jársz mostan A nagy vizek Hátán hajód mondd Kikötni hol fog Meglelted végül S az emberek Milyenek ott mondd Akárcsak nálunk Hol erény a bókos Hunyászkodás Vannak hegyek mondd Szép lányok parkok Milyen a bor ott És jó dalok Vannak költőik Jóízű étkek És te barátom Meglelted őt? Is) ortre A világ negyedik legnagyobb szigetén Gyönyörű, gazdag föld. A terület lapályos, néhol erdőcsoportok zöldellnek, dúsan tömött füves rétek terpeszkednek, és számtalan, szépen hömpölygő folyó szeli át a tájat. A madarak gondtalanul dalolnak, a vízi állatok itt-ott elcikkannak, s a fennsíkokon vadon él minden patás állat. Ilyen hazát álmodott magának az egyik legnagyobb magyar felfedezőnk. Kezdetek Benyovszky Móric (Mauritius Matheus Michael Joannes, tehát Móric Máté Mihály János a hivatalos egyházi bejegyzés szerint) születési éve ma is tévesen él a köztudatban, pedig a gróf Benyovszky Sándor (az utazó unokaöccse) kérésére, Kubicsek Ferenc verbói plébános által kiállított keresztlevél bizonyítja, hogy 1746. szeptember 20. a pontos dátum, tehát nem az 1741-es évről beszélünk. A gyermek édesapja Benyovszky Sándor huszárezredes, édesanyja Révay Róza bárónő. Móric is katonának szegődik, de apja halála után az örökösödési vita elfajulása miatt Lengyelországba menekül, anyja rokonaihoz. Távozásának körülményei tisztázatlanok, különböző nézetek szerint jogosan/szabálysértőn követeli jussát, illetve üldözötten és kisemmizve menekül el/indokolt büntetése a száműzetés. 1768-ban elveszi feleségül Hönsch Anna Susannát, házasságukból három gyermek születik. Lengyelországba érkezése után felfedezőutakat tervez és készít elő, de behívják katonának, és részt vesz a bari konföderáció oroszellenes harcaiban, majd hadifogolyként Kamcsatkára kerül. A fogság idejéről nagyon keveset tudunk, Benyovszky életének ezen időszakához fűződik a legtöbb feltételezés. Önéletírása szerint rabsága idején elkészíti Szibéria-Kamcsatka-Kelet-Ázsia partvidékének leírását, majd fegyenctársaival felkelést szervez és hajón megszökik. A nagy sziget Kisebb kitérők után visszatér Európába, és az 1770-es évek elején Franciaországban tartózkodik. Részt vesz a francia udvari életben - nem is eredménytelenül, hisz hamarosan megbízást kap a francia kormánytól egy madagaszkári gyarmatszerzési útra: 1773. május 22-én indul el három hajóval a franciaországi Lórién kikötőből. Féléves út és az íle-de-France-i (ma Mauritius) előkészületek után „1774. februárban kötött ki az Antongil öbölben. Elhatározta volt ugyanis, hogy a telepet erre a partvidékre építi, részint mert ez északi part egészségesebb volt, részint mert a kereskedelem a két franczia szigettel éppen a Tamatave és Antongil öblök közt volt legjobban szervezve. [...] A mint megállapította az Antongil öböl végében a megalapítandó város határait, melyet Louisbourgnak nevezett el, megismertette szándékait a vidék minden törzsével; hála ügyességének, szelídségének, okosságának s nagy igazságszeretetének teljesen lefegyverezte az előítéleteket, melyeket ellene az ile de franceiak ébresztettek fel a bennszülöttekben s szerződésekkel magához fűzte őket.” (Jókai Mór: Gróf Benyovszky Móric életrajza, saját emlékiratai és útleírásai.) Három expedíció A híres magyar utazó Madagaszkár belső területeit felkutató expedíciói a legjelentősebbek mind közül, hisz első európaiként jutnak Ágoston Szász Katalin el a sziget központi térségébe, ahol a későbbi főváros, Antananarivo is fekszik. Benyovszky hű társa és megbízottja e felfedezőutak során Nicolas Mayeur. Az 1747-ben született francia fiatalember tizenöt évesen költözik szüleivel Madagaszkárra, ahol hamar megismerkedik a malgasok szokásaival és nyelvével is. Előbb kereskedelemmel foglalkozik, majd tolmácsként tevékenykedik a Kelet-indiai Társaság alkalmazásában. Mivel jól ismeri a szigetet és lakóit, partraszállásakor Benyovszkynak is őt ajánlják. Az első expedíciót a nyugati part felé indítják, hogy felderítsék a Mozambiki-csatorna öbleihez vezető szárazföldi utat és a bennszülött népek kultúráját, de a csapatnak vissza kell fordulnia még az öböl elérése előtt, a sakalava törzs támadásai miatt. folytatás a 3. oldalon |
