Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-12 / 36. szám

12 KERTELJÜNK! 2019. FEBRUAR 12., KEDD A barackfák metszésével még várhatunk Ha kinyílott a hóvirág, irány a kiskert! Február vége, március eleje a gyümölcsfák metszésének az ideje Fotó: Shutterstock Mit és hogyan érdemes palántázni? PALÁNTÁZÁS Ha ebben az év­ben új zöldségfajtákat szeret­nénk kipróbálni, most itt az al­kalom, hogy nyugodt körülmé­nyek között bejárjuk a szak­boltokat, és alaposan tájéko­zódjunk az újdonságokról, mi­vel ilyenkor már a vetőmagok a mezőgazdasági boltok polca­in sorakoznak. Fontos megje­gyezni, hogy szaküzletben ér­demes vetőmagokat vásárolni, mivel ott a választék és a mi­nőség garantált, ráadásul a ta­­sakban a vetőmagszám sokszo­rosa az olcsón kapható vetőma­gokhoz képest! Nézzük, milyen növénye­ket ültessünk a szabadföld­be, üvegházba, fóliasátorba és a palántaneveléshez. Ilyen­kor februárban az ablakpárká­nyunkon vitamindús és gyógy­hatású hajtásokat nevelhe­tünk, mint például a kerti zsá­lya, retek és lucerna. Palántáz­ni azokat a hosszabb tenyészi­dejű zöldségféléket érdemes, amelyek közvetlenül az állan­dó helyükre vetve csak későn érlelik be a termésüket vagy egyáltalán nem érnek be. Ha viszont a 6-8 hét alatt növény­házban vagy fóliasátorban fel­nevelt palántákat a fagyve­szély elmúltával ültetjük ki a szabadföldbe, akkor ezzel meg­hosszabbítjuk a vegetációs ide­jüket, több és jobb termést ta­karíthatunk be róluk. A kezdő és gyakorló kerté­szeknek örömmel segít szemé­lyes tanácsadással lapunk ta­nácsadója, Nagy Szabolcs, Eger­ben, a színházzal szemközti Kertünk boltja szaküzletben. csókkal segít HEVES MEGYE Lassan itt a tél vége és a kiskerttulajdono­sok már alig várják, hogy ve­teményes- és gyümölcsös­kertjükben megkezdhessék a kerti munkákat. A kora ta­vaszi napsütésben, a jó le­vegőn egy kis kertészkedés­sel visszanyerhetjük vitali­tásunkat is. Érdemes már most összegyűjteni azokat a teendőket, amelyekre na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk! Ebben az összegzés­ben, ahogy olvasóink már megszokhatták, idén is ol­dalunk állandó tanácsadója, Nagy Szabolcs segít. Munkatársunktól szerkesztoseg@mediaworks.hu- Tavaly felemás évet zártunk. Zöldségeink, gyümölcsöseink megsínylették az időjárás vi­szontagságait. Mire kell ügyel­nünk az idei kertszezon kezde­tekor?- Az első teendőink közé tartozik a talaj javítása, a táp­anyag utánpótlása, a növény­­védelem, majd a megfelelő ön­tözés. A kerti munkák eseté­ben szinte lehetetlen örök ér­vényű aktuális munkanaptárt készíteni, ugyanis a teendők ideje mindig az időjárás alaku­lását követi, ezért amit ebben a hónapban már elvégezhetünk, azt tegyük meg, mert a követ­kező hónapokban rohamosan sokasodnak a munkák. Febru­ár vége, március eleje a gyü­mölcsfák metszésének az ideje. Az alma-, a körte- és a szilvafa koronáját ilyenkor kell úgy ki­alakítani, hogy a lehető legtöbb fényt kapja majd minden le­vél, a befelé keresztező ágakat metsszük ki, ez által a korona belseje szellős lesz és a termés betakarítása is könnyeben hoz­záférhető lesz majd! A metszé­si munkálatokat fagymentes napszakban végezzük el, így a frissen metszett felület nem fagyhat vissza és a „mi kezünk sem fagy oda a metszőollóhoz” Az esetlegesen korán jövő tava­szi meleg - mint a tavalyi „áp­rilisi nyár” - idő előtti virág­zást is hozhat a kertekbe, ezért is érdemes nekikezdeni lassan a metszésnek. Ha később egy­­egy napra még visszatér a fagy, veszélyes lehet a korán virág­zó csonthéjasokra nézve. Ezek­nek a metszését most még nem javasolom!- Sokan a lemosó permetezés miatt nem akarják későbbre hagyni a metszést. Mit nem ajánlatos ilyenkor nyesegetni?- A fontosabb csonthéjasa­ink közül a kajszibarackot és az őszibarackot későbbre kell hagyni, jó döntés, ha a met­szést fehérbimbós állapot­ban nagyon közel a virágzás­hoz végezzük el! A metszési munkák, különösen a fiatal gyümölcsfák koronakialakító metszései komoly szakértel­met kívánnak, ezért ezeket legjobb szakemberre, tapasz­talt kertészkedőre bízni, vagy ha mi magunk akarunk „be­letanulni”, tanulmányozzunk megfelelő szakkönyveket a metszés elkezdése előtt. Na­gyon fontos, hogy a metszés során keletkezett sebeket mi­nél előbb be kell vonni seb­kezelő anyaggal, mert kaput nyitnak számos gombás és baktériumos betegségek szá­mára.- Hogyan fékezhetjük meg az áttelelő moníliafertőzést?- A metszés előtt távolítsuk el a tavalyi gyümölcsmúmiá­kat, így elkerülhetjük az át­telelt moníliaképletek vissza­­fertőzését! A fák levélbetegsé­geit okozó gombák nagy része éppen e fertőzött növényi ma­radványokban telel át. Ezek télen nagy mennyiségű spó­rát produkálnak, és tavasszal a megfelelő környezeti hatá­sokra azon nyomban vissza­fertőznek! Szobanövényeink­kel kapcsolatban egy fontos szabály: Soha ne ültessük át őket virágzás idején és nyu­galmi időszakban! Ellenőriz­zük az átteleltetett növénye­ket a pincékben, növényhá­zakban! Márciusban új talaj­ba kerülhetnek. Fagy- és szélmentes napokon már jöhet permet PERMETEZÉS íme, a permete­zési időpontokról néhány gon­dolat, ami segíthet bennün­ket a munkában. Az ökológiai gyümölcsösben a lombhullás utáni őszi, fagymentes napo­kon elvégzett téli és a vegetá­ció kezdetéhez közeli, illetve a rügypattanáskor elvégzett ko­ra tavaszi permetezések egy­aránt indokoltnak tűnnek. A felsorolt időpontok évente 2-3 lemosó permetezést felté­teleznek, amit érdemes meg­csinálnunk. Szabadon dönt­hetünk abban, hogy a lemosó permetezéseket mikor alkal­mazzuk, azonban az utolsó, rügypattanáskor elvégzett ke­zelés feltétlenül réztartalmú szerrel történjék. Ezt az is in­dokolja, hogy több gyümölcs­­fajta rézérzékenysége miatt a réztartalmú szerek később már nem használhatók, vagy csak korlátozottan, és az is, hogy jó néhány kórokozó ellen ez a leghatékonyabb védekezé­si időpont, például alma tűzel­­halás, őszibarack tafrina, kaj­szi sztigminás betegsége és moníliája, cseresznye, meggy moníliája, dió xantomonászos betegsége ellen. Az első lemosást a napok­ban, fagymentes időben bát­ran csináljuk meg, arra figyel­ve, hogy az esetleges éjszakai fagyok előtt még „rászárad­jon” a permetlé a gyümölcs­fákra! A legmegfelelőbb lemo­só permetezőszer a kombinált réz-kén és olajos tartalmú sze­rek, mivel ezek minden gom­babetegségre és rovarkártevő­re hatnak! Jöhet a lemosó permetezés las­san Fotó: Shutterstock Tisztítsuk meg a törzset is! A gyümölcsfák törzsen, vaz­­ágain számtalan károsító gomba és rovar pusztít. Ezért fagymentes napokon kézzel vagy más, erre alkalmas szer­számmal tisztítsuk meg a fák törzsét és vázágait. Drótkefé­vel vagy kéregkaparóval tá­volítsuk el az elhalt kéregré­szeket, tisztítsuk simára a tör­zset. Ezzel egyrészt megszün­tetjük a rovarok búvó- és tele­lőhelyét, másrészt nagymér­tékben segíthetjük a kora ta­vaszi lemosó permetezés ha­tékonyságát. Az ápolási és fa­tisztogatási munkákat gondo­san végezzük, mert könnyen megsérthetjük vele a fa élő ré­szeit is, amely számos beteg­ség számára nyithat fertőzé­si kaput. A kéregkaparás inkább az idő­sebb gyümölcsfák esetében ajánlott. A kéregka páré kot gyűjtsük össze és égessük el, vagy jó mélyen forgassuk a ta­lajba. Szakszerű metszéssel, lemosó permetezéssel elejét vehetjük a.bajnak Egyre több a kártevő rovar, s újabbak is jönnek DISZKÉRT A díszkertünkben található növényeket, például cserjéket, sövényeket, dísz­fákat mínusz 2 °C fölött már metszhetjük, lehetőség sze­rint február végéig fejezzük be a sövények alakító metszé­sét, különösen a fagyai, gyer­tyán- és galagonyasövényekét. Ha lombhullató sövényünk felkopaszodott, ezt csak ra­dikális visszametszéssel, ifjítással hozhatjuk rendbe. A sövény magasságától és a sövényt alkotó növényfajtól függően olyan mértékig vág­juk vissza, hogy a sövény for­mája újból kialakítható le­gyen. A felkopaszodás ellen úgy metsszük később a sö­vényünket, hogy oldala kis­sé befelé dőljön, így elegen­dő fény jut az alsó, földköze­li hajtásoknak is. A díszcser­jék ritkítására is szükség le­het, ha sűrű vagy többéves a telepítés, és a növények erő­sen összenőttek. Díszcserjé­ink alakító metszése során fontos megkülönböztetni az eltérő időben virágzó fajtá­kat. Mivel a célunk legtöbb­ször a virágzás, igen kelle­metlen, ha a bimbós ágakat levágva cserjénk egész év­ben csak szép zöld levelével díszít. Ezért azokat a virá­gos cserjéket, amelyek a virá-A kártevők között egyre több poloskaféle is van Fotó: Shutterstock gokat a tavasszal hozzák (or­gona, aranycserje, lilaakác, aranyeső, díszcseresznye) csak enyhén ritkítsuk - távo­lítsuk el az elöregedett hajtá­sokat - majd a virágzás után metsszük meg őket! Minden évben hangsúlyoz­zuk a lemosó permetezés fon­tosságát, ami ebben az évben sem maradhat el, nézzük mi­ért is nagyon fontos. Fel kell készülnünk ebben az évben is a korábban ritka és nálunk régebben még nem számot­tevően károsító kártevők fel­­szaporodására! Sokan kérde­zik, miként kerül ennyi kár­tevő a kertjeikbe. Válasz lehet a kérdésre a globalizáció, a nemzetközi kereskedelem, a turizmus fokozódása és a nagyon sok elhanyagolt ültetvény és kert. Ahol nincs növényvé­delem, ott számolni kell az­zal a veszéllyel, hogy eddig ismeretlen kártevők jelen­nek meg. Illetve el is szaporodhatnak, ha adott esetben nincsenek je­len a természetes ellenségeik. Ilyen például a többféle polos­ka - vándorpoloska -, a har­­lekin katica, a spanyol csu­paszcsiga és most már pár éve a bukszust tarra rágó pusz­­pángmoly.

Next

/
Thumbnails
Contents