Heves Megyei Hírlap, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-12 / 36. szám

FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 2019. FEBRUAR 12., KEDD HÍREK A sportbálon értékeltek is FÜZESABONY Kétszáznál is több résztvevővel rendezték az elmúlt hétvégén, szomba­ton a sportbált a város műve­lődési házában. A Füzesabo­nyi Sport Club, (női és férfi­­kézilabda, labdarúgás, sakk, asztalitenisz, karate) képvi­selőin kívül sportvezetők és támogatók is megjelentek, és együtt idézték fel a 2018- as év legemlékezetesebb si­kereit. A bálon átadták a ta­valyi évben legjobb teljesít­ményt nyújtó sportolóknak az elismeréseket 25 kategó­riában. S.S. Kicsik, nagyok * jelmezben f ELDEBRŐ A helyi iskola ne­velőtestülete és szülői mun­kaközössége farsangi bált rendez február 15-én, pén­teken az iskolában 17 órá­tól. A szervezők arra biztat­ják a szülőket és más felnőt­teket, hogy öltözzenek ők is jelmezbe. Mulass jelmezben gyermekeddel, vagy gyerme­keiddel, ne csak nézőként ül­dögélj! - áll a felhívásukban. Az osztályok csoportos be­mutatkozással, műsorral ké­szülnek, de lesz zene, tánc és tombolahúzás is, utóbbi a jelmezbe öltözött felnőttek­nek külön is. S. S. Megújul a hivatal épülete KÁPOLNA Kiírták a köz­­beszerzési pályázatot a na­pokban a polgármesteri hi­vatal épületének felújításá­ra. Némi késedelem azért keletkezet, mert az önkor­mányzat néhány, a tervek­ben szereplő és lehúzott té­tel miatt kénytelen volt kifo­gást emelni. A beadványuk végül mégis pozitív elbírálás­ban részesült, így elhárult az akadály a közbeszerzés elől. S.S. Borsodból, Hajdú-Biharból is jöttek a rendezvényre Hagymán sült vérrel kezdték a disznótort Kifőzik a zsírt, kóstolják a töpörtyűt a besenyőtelki farsangi disznótoros résztvevői Fotó: Márkus A. Kulináris örömök és a népi ha­gyományok őrzése. Ekként jellemezte a falu polgármes­tere, hogy milyen célt is szol­gál a tizenharmadik alkalom­mal megrendezett besenyő­telki farsangi disznótoros és főzőverseny. A jó hangulatú rendezvényen tíz csapat ver­sengett. Borsodból és Hajdú- Bihar megyéből is jöttek. Sike Sándor sikesandor@gmail.com BESENYŐTELEK Szíves vendég­látásban volt részünk a falu­ban szombaton. Több üstben is finom ételek készültek, s kí­nálták munkatársainkat a há­zigazdák a legjobb falatok­kal. Az egyik fiatal szakács fű­szeres sült tarjája nagyon íz­lett például, ám máig fájlaljuk, hogy a mester a receptjét nem volt hajlandó elárulni.- Ha elárulnám, meg kellene ölnöm magukat - tréfálkozott az egyik ismert filmjelenet szál­lóigévé lett mondatával.- A hagyományőrzés szerel­mesei jöttek itt össze tizenhar­madik alkalommal. Ez a far­sangi disznótoros, melyet majd követ az aratófesztiválunk, a rétesnapunk, a halászléfőző verseny és a pálinkamustránk, majd a fogathajtó verseny. Ha a pályázati források lehetővé te­szik, talán a nyolcadik rendez­vényt is sikerül megszervezni. Programjainkat önkormány­zati, alapítványi, magyar kor­mányzati és európai uniós for­rásból szervezzük - mondta a rendezvényen a Hírlap kérdésé­re a település polgármestere. Bozsik Csabától megtudtuk, hogy az egyik szervező, a Be­senyőtelek Község Fejlesztésé­ért Alapítvány a rendszervál­táskor jött létre. Sport-, kultu­rális és hagyományőrző prog­ramok szervezésében jelesked­nek. Nagyrészt önkormányzati támogatásból, illetve uniós és kormányzati támogatásból, ki­sebb mértékben adakozásból van meg az anyagi hátterük. Az alapítvány története arról szól, hogy a közösséget hozzák össze és a társadalmi szerepvál­lalást erősítsék.- Tíz főzőcsapat állt össze. Úgy hirdettük meg a rendez­vényt, mint hagyományőrző far­sangi disznótoros és farsangi fő­zőverseny. Tegnap leöltük a fa­lu disznaját, olyan 220-230 ki­lós szép hízó volt. Abból kap­tak a csapatok 5-6 kilogramm alapanyagot. A hazaiak mel­lett itt vannak a mezőtárkányi ízőrzők, a karcagi Fakanálfor­gatók, és az emődi Jóllakók - mondta a faluvezető. Forgács Antalné Úri Margit népi iparművész Fotó: M. A. Forgács Antalné Úri Margit népi iparművészt arról kérdez­tük, milyen emlékei vannak a régi disznóvágásokról. Margit néni Besenyőtelken született, azóta is itt él. Úgy mondta, hogy az ő apukája mjndig járt hízóvá­gásba.- Engem már ötéves korom­tól mindig vitt magával. Na­gyon szerettem vele menni. Ré­gen úgy volt, hogy kettő tüzet használtak. Szalmával perzsel­tek, illetve a vasat melegítették a kisebbik tűzben. A vassal ki­égették a hízó körménél* a fü­le mellett a szőrt, hogy semeny­­nyi se legyen rajta. Én a kis tü­zet kezeltem szalmával, hogy jó forró legyen, piros legyen a vas. Apukám pedig rakta rá a szal­mát a hízóra, azzal perzseltek - mondta Margit néni. Emlékei szerint olyan hurka­töltőt használt, amit hassal kel­lett nyomni. Nagyon kellett si­etni, hogy ne hűljön ki a hurka, mert akkor nagyon nehéz volt tölteni. A disznóbelet máig ki­mossák, mert azt a hurkát sze­retik, ami sertésbélben van.- Nem nehéz kimosni, csak oda kell figyelni, ügyes kéz kell hozzá, forgatni. Nem szabad túl­mosni, mert akkor széjjel megy. Én már hatéves koromban tar­tottam a vérestálat. Négy fér­fi fogta a hízót, kettő elöl, kettő hátul. Aki a jobb lábát tartotta elöl, az volt a szúró. A jobb lábát odatette a hízó szájához, és ak­kor szúrta, valaki pedig tartotta a vérestálat. Mi, gyerekek vittük a kóstolót a rokonoknak. Azért szerettük vinni, mert kaptunk egy kis aprópénzt. Be is volt oszt­va, hogy a rokonság ne egyszer­re vágjon. - idézte a régi időket a népi iparművész. A mezőtárkányi főzőcsapatot is kérdeztük. Egyik tagjuk, az önkormányzati képviselő Nagy Géza azt mondta, hogy hagyo­mányőrző ételeket szoktak főz­ni. Most egy kolbászlevessel ked­veskedtek a helyieknek. A kol­bászlevest úgy teszik oda, mint a húslevest, rengeteg zöldséggel. Pörkölttel is előrukkoltak. Nagy Géza jelezte, hogy gyakran men­nek főzni és sokfelé. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu kérdés VdldSZ Nagy Csaba, Füzesabony polgármestere- Egy hete rendkívüli képvise­lő-testületi ülést tartott a vá­ros önkormányzata. Úgy tud­juk a hulladékkezelést végző cég törzstőke emeléséről sza­vaztak. Hogyan döntöttek?- Valóban az első napirend arról szólt, hogy a szüksé­ges törzstőkeemelésből a te­lepülés is kiveszi-e a részét. A grémium úgy határozott, hogy a város nem járul hoz­zá az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. éves törzstőke emelé­séhez. A cég természetesen emel, amiből az követke­zik, hogy csökken a város tulajdoni hányada a hulla­dékszállítási vállalatban. Gondot ez a hulladékkeze­lésben nem okoz, a gazda­sági társaság stabil háttér­rel bír.- Egy népkonyha működik már a városban. A rendkívüli ülés napirendjén szerepelt egy másik szolgáltató beje­lentkezése. Miként határoz­tak?- Valóban működik már nép­konyha. Az idén január 1-jén változott jogszabály értelmé­ben mindazok, akik ilyen szolgáltatást nyújtanak, előbb meg kell hogy szerez­zék a helyhatóság hozzájá­rulását. Önkormányzatunk­nak a Gordiusz Szolgáltató Intézmény jelezte, hogy sze­retne ingyenes ebédet osz­tani a helyi népkonyhában, ehhez kérte az önkormány­zat hozzájárulását, amit mi megadtunk.- Ezen a héten rendes ülést is tartanak. Mit tárgyalnak?- A csütörtökön esedékes képviselő-testületi ülésen az idei költségvetést vitat­juk meg. A tervezetet hét­főn összevont bizottsági ülé­sen már megvitattunk. Ki­egyensúlyozott, a tavalyihoz hasonló büdzsét fogadhat el így a testület. S. S. Különleges a műemlékük, változott az idegenvezető személye Hungarikummá tennék a templomot Megmutatták, mit tudnak a nyugdíjasok FELDEBRŐ A települési értéktárbizottság az elsők kö­zött nyilvánította helyi ér­tékké a falu műemlék temp­lomát, altemplomát. A bizott­ság javasolta, hogy a történel­mi nevezetesség szerepeljen a megyei értékek között is, va­lamint azt is szeretnék, ha a Hungarikumok Gyűjteményé­ben is helyet kapna, hiszen olyan különleges műemlék templomról van szó, amely Eu­­rópa-szerte páratlannak szá­mít - tudtuk meg a helyi mű­velődésszervezőtől. Vadásziné Varga Éva el­mondta, a templom egyik kü­lönlegessége, hogy alaprajza szerint a keleti (bizánci) ke­reszténység centrális templo­maira emlékeztet, melyekben azonban nincs altemplom. A templomot a XI. századi épí­tése óta többször átépítették. Az első létesítmény négyzet alaprajzú, oldalán négy apszis­sal bővülő, hússzor húsz méte­res, öthajós, centrális épület volt, keleti harmada alatt al­templom húzódott, mely csak­nem teljes egészében megma­radt. Ma is a XI-XII. századi megjelenésében látható.- Megragadó látvány fogad­ja a belépőt. A hosszú keskeny hajót zömök, erőteljes oszlop­­kötegek osztják ketté. Falait Feldebrőn büszkék a templomukra Fotó: Berán Dániel és boltozatait festmények dí­szítik, melyek még tovább fo­kozzák az altemplom és sír­kamra látványának hatását. Itt vannak hazánk legépeb­ben maradt Árpád-kori fal­festményei. Kiemelkedő szép­ségű és hazánkban egyedülál­ló a Káin és Ábel áldozatát és a testvérgyilkosságot bemuta­tó részlet - mondta a művelő­désszervező. A templomot eddig is na­gyon sok turista látogatta, de szeretnék, ha még többen ke­resnék fel az ezeréves épít­ményt. Ez évtől új idegenve­zető, Lénárt Gabriella várja az érdeklődőket. S. S. FÜZESABONY Az országos Nyugdíjas Ki mit tud? váloga­tóját rendezték meg múlt pén­teken a művelődési házban. Ér­keztek csapatok a helyből és a környező településekről. To­vábbjutott a Rozmaring Nép­dalkor, Ostorosról Bóta Rozika nótaénekes, a verpeléti népdal­kor, a mezőtárkányi Gyöngyvi­rág nyugdíjasklub tánc és nép­dalkor kategóriában,és az Egri Vitézek Dalkör. Az elődöntőn eldőlt, hogy hat csapat került be a középdöntő­be térségünkből, közülük vél­hetően lesz, aki május végén felléphet az országos megmé­rettetésen Harkányban is. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents