Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-07 / 5. szám

0 MEGYEI KÖRKÉP___________________________________________________________________________________________________________________________________________2019. JANUÁR 7., HÉTFŐ Surda feleségeként ismerjük, de Egerbe festményeit hozta el Vesna Cipcic Csinos kis bohócsipkák a széles karimájú kalap alatt Vérbeli színésznő Vesna Cipcic. Vagy virtigli bohóc? Ember legyen a talpán, aki ezt el tudja dönteni. Eger­ben, a Bródy Sándor Könyv­tárban festményeiből nyílt kiállítás, ennek kapcsán volt alkalmunk szót váltani a szerb művésznővel, hogy többet megtudjunk róla, mint amennyire a legen­dás Forró szél című sorozat­ból megismerhettük, ahol Surda feleségét alakította. Ebner Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Az egri-’szerb művészhá­zaspárnál, Rostás Bea Piros és Andreja Jovic otthonában vendégeskedett Vesna Cipcic, aki az óévet is itt búcsúztat­ta. Újévköszöntő' beszélgeté­sünk némi áttétellel születhe­tett meg, hisz a kérdések an­golul hangzottak el, ő szerbül válaszolt, amit Andreja tolmá­csolt angolra, miközben ma­gyar szó is keveredett a dis­kurzusba.- Most festményeit csodálhat­juk meg Egerben. Elsősorban színésznek vagy festőművész­nek tartja magát?- Egyértelműen színész va­gyok!- Honnan ered a művészethez Vesna Cipcic az egri kiállításának megnyitóján Fotó: Víg Lajos való vonzódása, kötődése?- Ez még a vajdasági Kikindán kezdődött, ahol ak­koriban éltem. Volt ott egy amatőr színtársulat, akinek a remek vezetője biztatott arra, hogy komolyan foglalkozzak a színészettel. Amikor fellé­pés után, az öltözőben először megéreztem a sminklemosó illatát, már tudtam, hogy ez lesz az utam.- Otthonról hozta a művésze­tek iránti érzékenységét?- Édesapám tanárember volt ugyan, de imádta a szín­házat. Ráadásul ő alapította az első belgrádi bábszínházát, majd részt vállalt tíz másik bábszínház létrehozásában, szerte Szerbiában. Bábokat készített, sőt darabokat, is írt ezeknek a színházaknak, mi­közben soha nem hagyott föl a tanítással. Amikor a családom megtudta, hogy színésznő sze­retnék lenni, nagymamám azt mondta: „Ne gyere haza Kikindára anélkül, hogy nagy kalapot biggyesztenél a fejed­re!” - ugyanis nem színésznő valaki, amíg nincs nagy ka­lapja. Természetesen legkö­zelebb, amikor haza mentem, rajtam volt a kalap...- Rengeteg filmben játszott, de a színpad is megmaradt az életében. Melyik az első?- Egyértelműen a színház! Bár igaz, hogy rengeteg mozi­ban, illetve tévéfilmben szere­peltem. A legelsőt még 1976- ban forgattam, a legutóbbi, Ajvar című filmem a most épp elmúlt évben készült el, s ha­marosan bemutatják - bár magam még nem láttam, hogy sikerült. Persze, folyamatosan játszom színházban is. A Belg­rádi Drámai Színház tágja va­gyok, ahol folyamatosan ját­szom, jelenleg hét darabban. De a Jugoszláv Drámai Szín­házban is vannak szerepeim.- Drámai művekben vagy víg­játékokban érzi inkább otthon magát?- A kezdetekben főleg víg­játékokban kaptam szerepet, de később, s az utóbbi évek­ben mindenképpen csak drá-HIRDETÉS a Hotel Bonvino Wine & Spa-ba áSm 2-3. díj: Mmk Gyertyafényes vacsorák te i ltol ^Sj: lüi i Utó-nászút 2 éjszakára | Vesna Cipcic Belgrádban született, és Kikindán nőtt fel. 1977-ben diplomázott a belgrádi drá­maművészeti karon, Milenko Maricic professzor osztályá­ban. A szülei pedagógusok. 1975-79-ig a Terazije Szín­ház tagja volt, 1979 óta a Belgrádi Drámai Színház tár­sulatát erősíti, de a Szerb Nemzeti Színház és a Jugo­szláv Drámai Színház számos előadásában is szerepelt. Fél­száz filmben, tévéfilmben és sorozatban is megcsodálhat­ták a nézők. 1980-ban mu­tatták be a Forró szél (Vruc vetar) című sorozatot, mely­ben Vesna Surdilovicot alakí­totta. Ez a szerep hozta meg számára a világhírt. Dolgozott Peter Usztyinovval is. mai művek találnak meg. Azt azonban nehéz megmondani, melyikben érzem jobban ma­gam. Minden szerep, minden előadás és az azokban együtt munkálkodó csapat mindig más, s ez okozza az igazi él­ményt. De a legfontosabb az, hogy én mennyire érzem ma­gaménak az éppen adott sze­repet, illetve mennyire érzem jól magam az adott figura bő­rében. A legfontosabb, hogy mennyire ér­zem magaménak az adott szerepet- Otthon van tehát a színház­ban, de nincs ez másként a fil­mekkel sem. A legnagyobb is­mertséget a Forró szél című so­rozat hozta meg önnek.- Voltak még Szerbiában hasonlóan népszerű soroza­tok előtte és utána is, de való­ban a Forró szél volt az, ami az áttörést jelentette és meghozta az ismertséget, népszerűséget számomra, nemcsak otthon, de világszerte.- Milyen volt a közös munka Ljubisa Samardziccsal, aki a legendás Surdát alakította?- Szerencsém volt, hogy ilyen remek csapattal dolgoz­hattam együtt. Ljubisa kivá­ló társ volt, aki rengeteget se­gített a forgatás alatt, hogy a legkényesebb, legnehe­zebb szituációkban is helyt­állhassak. De a rendezőt, Aleksandar Dordevicet is ki kell emelnem, aki nemcsak a legnagyobb név volt a szak­mában, de képes volt arra, hogy engem, aki akkor még nagyon fiatal voltam, fölemel­jen a nagy színészek szintjé­re, akik a partnereim voltak. Dordevicet csak úgy emleget­tük: Ace Hollywood - Holly­wood Sanyi -, mert nálunk addig soha nem látott prof­izmussal irányította a forga­tást.- Megosztaná velünk a filmcsi­­nálás egyik emlékezetes pilla­natát?- Nyáron volt két hónap forgatási szünetünk, s mie­lőtt szabadságra mentünk, fi­gyelmeztetett, hogy nagyon vigyázzak a vonalaimra ez idő alatt, nehogy fölszedjek néhány kilót. Aztán a pihe­nés idején elutaztam a nagy­­nénémhez Triesztbe, akivel elmentünk egy étterembe, s abban a pillanatban, amikor a pincér letette az asztalunk­ra a finomabbnál finomabb étkekkel megrakott tálakat, váratlanul megjelent Ljubisa Samardzic és azt mondta, el­lenőrizni jöttem, hogy betar­tod-e a rendezői utasításo­kat...- Most azonban nem Trieszt­ben, hanem Egerben vagyunk, ahová nem mint színésznő, ha­nem mint festőművész érke­zett. Hogyan kezdődött a festé­szettel való szerelem?- Amikor az első gyerme­kemmel voltam várandós, azon gondolkodtam, mit fogok a megszületendő gyermekem ágya fölé akasztani, ami vi­dámsággal tölti majd el. De se­hogy sem találtam olyat, amit elképzeltem. Akkor festettem meg az első bohócomat. S ré­szemmé váltak lassan ezek a tréfás figurák, azóta is őket festem, mert pozitív energiá­kat szabadítanak föl színessé­gükkel, vidámságukkal. En­nek a hobbinak elsősorban a hegyekben lévő házamban hó­dolok, de volt már kiállításom az egri előtt Amszterdamban, Norvégiában és a Vajdaság­ban is. A legjobb bohóc ugyanazt a szin­tet képviseli, mint a legkiválóbb színész- A bohóc, a clown egy család a színészekével, ahogy a cir­kusz és a színház is egy tőről fakad...- Kiskoromban egyszerűen imádtam a cirkuszt. Mindazt, amit akkor szerettem a cir­kusz világában, megtaláltam a színházban: színpad, közön­ség, művészek, smink, kosz­tümök, és így tovább. A leg­jobb bohóc ugyanazt a szintet képviseli, mint a legkiválóbb színész. Sajnos a bohóc szó­hoz sok negatív dolog kapcso­lódik: például egy-egy rossz politikusra is azt mondják, ez egy bohóc. Ez a bohócokra sér­tő kijelentés...!- A képein csak színes, vidám bohócok - úgynevezett Buta Augusztok - szerepelnek, vagy megjelennek a fehér, vagy más szóval szomorú bohócok is?- Az én bohócaim a bará­taim is egyben. Mind vidá­mak és boldogok. A pozitív énem kivetülései és a játék, az öröm iránti vágyamat jele­nítik meg. Egyfajta energia­­csere zajlik köztünk. Ami­kor megalkotom őket, azon­nal visszasugározzák a be­léjük fektetett energiát. így nem lehetnek mások, csak színesek és boldogok, ami­lyennek a világunknak is lennie kéne... Munka az erdőkben HEVES MEGYE Az új év első munkanapján ismét felzúghattak a fűrészek, traktorok az Egererdő Zrt. te­rületén, a szakemberek folytatták a fakitermelési munkákat. Vigh Ilona, a társaság kommunikációs és közjóléti vezetője közölte: az Egererdő kisvasútjain is fontos karbantartási munkálatokat végeznek. Szilvásváradon az első járattal február első hétvégéjén, Felsőtárkányban és a Mátravasúton március 15-én utazhatnak először a kirándulók. HMH Fotó: Benkő Béla

Next

/
Thumbnails
Contents