Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-30 / 25. szám

4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2019. JANUAR 30., SZERDA Ismeri, milyen a vállalkozói lét, s ezt meg is becsüli A Tárnából nem lehet naponta halat fogni A hivataltól lehetek független, de a falutól soha - vallja Sirok pol­gármestere Fotó: Berán Dániel HÍREK Várják az irodába a gazdálkodókat A Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara február 4-től minden csütörtökön délután egytől négy óráig várja a he­lyi irodájába azokat a gazdál­kodókat, akik szeretnének tájékozódni a változó jogsza­bályokról, az új pályázatok­ról. Lehetőségük van beje­lentést tenni, ha vadkár érte őket. Érdeklődni a polgár­­mesteri hivatalban lehet, az igénylőlap több helyen is ki­tölthető, az internetről letölt­hető. B. K. Új tárlat a könyvtárban PÉTERVÁSÁRA Rozsnyai Sán­dor festőművész pár éve köl­tözött Bükkszenterzsébetre. Február 1-jén az ő alkotásai­ból nyílik kiállítás Pétervásá­­rán, a Szántó Vezekényi Mű­velődési Otthonban. A mű­veket Ortó Szilárd, a község polgármestere ajánlja az ér­deklődők figyelmébe a nyitó­napon 17 órakor. A tárlat feb­ruár 22-ig 9-16 óra között lá­togatható az intézmény nyit­vatartási idejében. B. K. A kultúra napján ünnepeltek A község könyvtárában színvonalas műsorral köszöntötték idén is a magyar kultúra napját. A programon helyi és kör­nyékbeli óvodások, továb­bá az Utassy László Álta­lános Iskola diákjai zenés­verses összeállítással em­lékeztek meg az évforduló­ról. A produkciók közül ezút­tal is nagy sikert aratott az Utassy Sisters formáció elő­adása. Ők azok a fiatal, fél éve együtt muzsikáló, tehet­séges zenészek, akik Dómok László pedagógus felkészíté­sével az elmúlt hónapokban nemcsak a helyi, hanem a környékbeli rendezvényeken is felléptek. B. K. SÍROK Heves Megye Gaz­daságáért díjban részesült Tuza Gábor, Sirok polgár­­mestere a helység és térsé­ge gazdasági életének fej­lesztésében vállalt kiemelt szerepéért a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra évnyitóján. A gazdasági teljesítményen túl az ember­re is kíváncsiak voltunk. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu- Az elismerés a község sike­res gazdasági teljesítményé­nek szól, ám bennünket az is érdekelne, honnan való Tuza Gábor erős kötődése a telepü­léshez?- Sírokban, pontosabban Kőkúton születtem. Bába se­gített a világra. Hároméves koromig Sírokban laktunk, ezekre az évekre nem nagyon emlékszem. Iskolásként azon­ban minden nyáron itt töl­töttem két-három hetet. Hol nagyapámnál, aki a vár alatt lakott közvetlenül, hol ke­resztanyámnál, aki Kőkúton élt. Itt tanultam meg bicikliz­ni, volt olyan nap, hogy há­romszor másztuk meg a siroki vár hegyét, sokat játszottunk. Édesapám erdész volt. Akkor a kerületvezető erdészeket fentről utasították, ha úgy ad­ta a szükség, akkor odaállt a lovas kocsi vagy a Csepel te­herautó a szolgálati erdész­ház elé, pakoltunk és másnap már egy teljesen más környe­zetben ébredtünk. Az általá­nos iskolát is három helyen jártam ki. Sokszor se villany, se víz nem volt a lakóhelyün­kön. Édesanyám, édesapám, a bátyám és én esténként a pet­róleumlámpa fényénél, kör­beülve a konyhaasztalt olvas­tunk, vagy anyu vagy apu me­séit, történeteit hallgattuk. Fő­leg Sírokról, a faluban eltöltött fiatal éveikről, a családi törté­nésekről. Talán akkor ivódott belém a Sirok utáni vágyako­zás. Talán akkor döntöttem el, ha nagy leszek, siroki leszek. Huszonöt év után, 1985-ben teljesült a vágyam.- Egy ideig vállalkozóként is dolgozott a községben, így jól ismeri e közeg gondjait, s a he­lyi cégek működését is. Mi a titka, hogy a településen pros­perálnak a vállalkozások? Az igazi az, ha mi kínálunk.újdon­ságot, s az vonzza az érdeklődőket- Valóban szerencsénk van az idetelepült cégekkel, vállal­kozásokkal. A többségük sta­bilan, több éve, évtizede mű­ködik, s a gazdasági válságot is átvészelte. Ebben nem kis szerepe volt Horváth László akkori és mostani országgyű­lési képviselő úrnak. Az előző képviselő-testület - Lakatos István volt polgármester úr vezetésével - mindig azon dol­gozott, hogy az itt tevékenyke­dő vállalkozások, vállalatok otthonosan érezzék magukat. Az általuk befizetett iparűzé­si adó nélkülözhetetlen a köz­ség fejlődéséhez.- A község turisztikai szem­pontból is rendkívüli eredmé­nyeket ért el az elmúlt évek­ben. Minek köszönhető az ága­zat fellendülése?- Épített örökségünk a vár, a barlanglakások, a tájház, a templomunk. Természeti örök­ségünk a Nyírjes-tó, a csodála­tos környezet, a különböző kő­zetképződmények. Lakatos Ist­ván korábbi polgármester úr álma az volt, hogy újra legyen piros cserép a siroki vár tete­jén. Ha nem is piros, de van raj­ta cserép, s rengeteg látogatót vonz a műemléki vár. Mellette fejlődött a szállásadás, a ven­déglátás, a rendezvényszerve­zés. Nagy hangsúlyt fektetünk településünk rendezettségére, tisztaságára, közbiztonságára. Civil szervezeteink minden­ben segítik az önkormányza­tot. Változik a világ, változnak az igények, próbáljuk követni, de az igazi az, ha mi kínálunk újdonságot és az vonzza ide az érdeklődőket.- Azt mondják, a jó teljesít­ményhez jó családi háttérre van szükség. Önöknél mi a helyzet?- Szerencsés vagyok, hiszen a családom mellettem áll és mindenben segít. Kis családról van szó, hiszen a lányommal és a feleségemmel vagyunk hármasban. Lányunk önállóan él Budapesten, dolgozik, spor­tol, tanul. A feleségem nyugdí­jas, egy kis vállalkozást vezet. De van nekem egy tágabb érte­lemben vett cjsaládom is. Az ön­­kormányzat tagjai, a hivatal, az intézmények dolgozói. Őket is magam mellett tudhatom.- Néha a hivatali ügyek is engednek egy kis szabadidőt. Ezek az órák mivel telnek?- A hivataltól lehetek füg­getlen, de a falutól soha. Im­már 2014. október 12-től nincs szabad óra. A gondolataimban mindig ott van a következő nap, a következő feladat. Néha ki kellene tudni kapcsolni, de nekem nem megy. Édesapám azt mondta, hogy „Fiam, a Tár­nából nem lehet minden halat kifogni!” Igen, de törekedni le­het rá. Egyébként szeretek na­gyokat sétálni, lehetőleg ko­ra hajnalban, három, négy óra körül. Szeretek fotózni, rácso­dálkozni apró természeti cso­dákra. Szeretek sütni, főzni, jókat enni. Megújulnak a betegszobák a kórházban PARÁDFÜRDŐ Különleges he­lyet foglal el a Parádfürdői Ál­lami Kórház a hazai gyógyító intézmények között. Néhány éve több évtizedes álom vált valóra, amikor ünnepélyesen átadták azt a több mint 313 millió forintos beruházást, amely révén jóval takaréko­sabban, biztonságosabban és komfortosabban működtethe­tő az intézmény. Olyan komp­lex energiakorszerűsítési fej­lesztés történt, amelynek kö­szönhetően az 1930-as évek­ben készült épületegyüttes hővesztesége jelentős mérték­ben csökken. Az itt dolgozók munkája is bizton­ságosabbá vált Most újabb fontos beruházá­sokat hajtottak végre. A föld­szinti kezelőhelyiségek meg­újítása, a mozgáskorlátozott­mosdó korszerűsítése, a kö­zösségi helyiségek, folyosók festése után elkezdődött a be­tegszobák felújítása is. A folyamatos betegellá­tás, az intenzív használat bi­zony nyomott hagyott a helyi­ségeken. Ezért is döntött úgy a vezetés, hogy önerőből biz­tosít fedezetet a felújításra. A komplett rekonstrukció so­rán kicserélik a villanyvezeté­keket, új burkolatot kap a pad­ló és az oldalfalak faburkola­ta helyére ízléses parafa ke­rül. Az ajtók mosható felületet kapnak, de arra is mód van, hogy a szobákban új bútorza­tot helyezzenek el. A meglévő fürdőszobák is megújulnak, sőt, ahol a fizi­kai adottságok megengedik, a betegszobákhoz közvetlenül kapcsolódó új fürdőszobákat is kialakítanak. Burkolatcserével, festéssel a kórházi betegek és a dolgo­zók étkeztetését egyaránt biz­tosító kórházi konyha is fel­frissült. A korábbi pályázatból tör­ténő eszközbeszerzések ré­vén komoly fejlesztést sike­rült megvalósítani a konyhán. A mostani építészeti felújítás­sal az itt dolgozók munkája is biztonságosabbá, az eddiginél könnyebbé vált. A következő nagy beruházás az éttermi ré­szen következik, ahol a meny­­nyezetet újítják fel. B. K. Legszebb népművészeti örökségeinket folytatják Új közösségek formálódnak MÁTRAOERECSKE A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nagy figyelmet fordít arra, hogy a különbö­ző tájegységek népművésze­tében megjelenő motívumkin­cseit ne csak megőrizze a gyö­nyörű viseleteken, háztartási textileken, hanem élővé is te­gye e letűntnek hitt kultúrát. Észak-Hevesben Mátrade­­recskén, Recsken és Bodony­­ban vannak olyan alkotó mű­helyei, ahol kiállításon tekint­hetők meg a palócság rejtett kincsei, a hagyatékból és a ma is alkotók munkáiból szárma­zó legszebb kézműves termé­kek. Örvendetes, hogy egyre A téli estéken igazi közösséggé formálódnak Fotó: beküldött több helyen alakulnak újra a csoportok, s kapcsolódnak be a míves munkába. Mátraderecskén nem csu­pán együtt élnek a helyi ha­gyományos mintaelemeket, a palócság egyszerű díszít­ményét őrző tárgyakkal, de a szakkör tagjai újratanul­ják, újraélik az alkotás folya­matát, örömét, közben maguk is közösséggé formálódnak. A nemrég alakult faragószak­kör tagjai, akik jól megférnek a szövőkkel, lelkesen formál­ják a közösen választott dí­szítményeket. Abban bíznak, hogy ez a lelkesedés még so­káig folytatódik. B. K. Párterápia BÜKKSZENTERZSÉBET A magyar kultúra napján nagy sikert aratott az Egri Pince Színház Párterápia című, ingyenes előadása a közsé­gi kultúrházban. A helyi színházkedvelők bíznak abban, hogy újabb produkciókat láthatnak hamarosan. Fotó: beküldött 4

Next

/
Thumbnails
Contents