Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-29 / 24. szám
12 ZÖLDÖVEZET 2019. JANUÁR 29., KEDD Újra előadássorozat EGER Folytatódik idén az Egri Természetvédelmi Estek előadás-sorozat, mely tavaly indult el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Madártani Egyesület (MME) helyi csoportja, az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület együttműködésével. Az idei első előadó Bagyura János, az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának titkára, aki a kerecsensólyom magyarországi védelmének gyakorlatáról beszél. Az érdeklődőket február 5-én 17 órától várják az Eszterházy Károly Egyetem Tittel Pál könyvtárában. L. R. Kaszálás bejelentése HEVES MEGYE A Natura 2000 védelmi besorolásba eső gyepterületeken a kaszálás tervezett időpontját annak megkezdése előtt legalább öt munkanappal írásban be kell jelenteni a területen illetékes nemzeti park igazgatóságnál - hívja fel a gazdák figyelmét közleményében a BNPI. A bejelentés elektronikus úton, letölthető nyomtatványon keresztül is elvégezhető. L. R. Idén is együtt számolta az ország a ragadozó madarakat Nemhiába sasoltunk, kettőt kakink látcsővégre Tizedik alkalommal rendezték meg a nagy sikerű Transzbükki Átkelést Baglyokat monitoroznak BÜKK Jubileumi évfordulónak örvendett idén a Transzbükki Átkelés, melyet tizedik alkalommal szervezett meg január 26-án, szombaton a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). Az esemény 2014 óta az Erőss Zsolt-emléktúra nevet is viseli, mellyel a szervezők a 2013-ban elhunyt hegymászóra emlékeznek. Erőss Zsolt abban az évben a túra résztvevője, egyben tiszteletbeli vezetője is volt. A Bükk-hegységet északdéli irányban átszelő első téli szakvezetés egy évtizede még Nagyvisnyóról indult -idézi fel a BNPI beszámolója. Az első túra résztvevői közül sokan azóta is rendszeresen visszajárnak, hogy a védett természeti értékek újabb és újabb részleteiben elmerülve információkkal és élményekkel gazdagodjanak - különösen, hogy a szakvezetés során a túrázók olyan helyekre is eljuthatnak, ahová egyébként tilos a belépés. Az idei évben Szilvásváradról indult a csapat Baráz Csaba természetismereti és oktatási osztályvezetővel az élen. A megállópontokon természetvédelemről, élővilágról, geológiai érdekességekről, erdő- és vadgazdálkodásról, tájtörténetről és kulturális emlékekről egyaránt hallhattak a résztvevők. Az útvonal érintette a Szikla-forrást, a Fátyol-vízesést, az Istállós-kői-barlangot és a Mész-kő-lápát, majd a Kopasz-rét közelében hágott fel a Bükk-fennsíkra. A töbröket elhagyva a nyolcszáznyolcvan méter magas Őr-kőre kapaszkodott fel a csapat, majd az Oltár-kőn keresztül a Gyetra-kunyhó érintésével az Esztáz-kői-barlangnál kötöttek ki. A túra végcélját jelentő, felsőtárkányi BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpontjába, Erőss Zsolt kopjafájához már sötétedés után érkeztek meg a túrázók; a megemlékezés után vacsorával zárult a nap. Érdekesség, hogy a létszámkeret a kihívásokat tartogató túrára idén olyan gyorsan betelt, hogy a szervezők döntése szerint még egyszer meghirdetik az eseményt. A február másodikén, szombaton sorra kerülő második Átkelésre ötven természetjáró jelentkezését várják. A túrára ezúttal is szakvezetést biztosítanak, most is bemutatják a fokozottan védett területeket. L. R. HEVES MEGYE Idén Is a lakosság bevonásával végzi az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését az MME. A megfigyeléseket a szervezet útmutatója szerint, internetes űrlap kitöltésével lehet eljuttatni a részükre. L. R. Hogy lehetséges megszámolni a ragadozó madarakat, ha egyazon terepen több csapat is figyeli őket árgus szemmel? Hozzáértetlenségemet leplezni se próbáltam, amikor csatlakoztam a madarászok szokásos téli akciójához, az Országos Sasszinkronhoz. Nem csak a kérdésre kaptam választ, a madárhatározás nehézségei és szépségei közé is betekintést nyerhettem. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu DÉL-HEVES A Magyar Madártani Egyesület (MME) a nemzet ipa rk-igazgató Ságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve 2004 óta szervezi meg minden évben a hazánkban telelő ragadozó madarak számlálását - az Országos Sasszinkron idén január 11. és 13. között zajlott, a hevesi és borsodi csapatok 12-én, szombaton vágtak neki a pusztáknak. Az akció egyébként éppen innen, Hevesből nőtte ki magát, a helyi madarászok első alkalommal 1994-ben számlálták meg a területeken áttelelő sasokat. Ezt már Tóth László tájegységvezetőtől tudom meg, aki készséggel beszervezett a Besenyőtelekről induló társaságok egyikéhez - pontosabban Ősz Guszti hobbimadarásszal alkottunk kicsiny, ám derűs csapatot, és vettük górcső alá a Sarud és Poroszló közé eső Tisza-tavi gátszakaszt. A madarász lassú és alapos Hamar kiderült, erősen alábecsültem a hat-hét kilométeres távolságot, ugyanis a madarászás nem egy rohamtempójú tevékenység, ellenkezőleg: lassú és alapos munkát igényel. A megfigyelés során nemcsak a ragadozó madarakat jegyeztük fel, hanem az egyéb felbukkanó fajok példányait is. A sasszinkronnal egy időben zajlott a túzokok É i Fotó: BNPI •m Az útvonal számos kihívást tartogatott létszámának felmérése is, ám a fokozottan védett, Európa legnagyobb testű röpképes madarának számító szárnyast nem sikerült távcsővégre kapnunk. Először 1994-ben számlálták meg a területeken áttelelő sasokat A megfigyelés és adatgyűjtés mikéntjére már sétánk kezdetén fény derült. A területen két és félszer két és fél kilométeres kvadrátokra osztott térkép alapján tájékozódtunk, melyen a megfigyeléseket is rögzítettük. Egy-egy észleléshez feljegyeztük az időpontot, a fajt, nemét, viselkedését, a helyszínt, egyszóval minden olyan azonosításra alkalmas adatot, melylyel a különböző megfigyelések egyezése, ha nem is teljes pontossággal, de kiszűrhető. Később ezeket az információkat szoftver segítségével összevetve rajzolódott ki a „sastérkép” - de ne siessünk előre. A leggyakoribb a rétisas Magyarország szerte számos, a sasfajok által kedvelt telelőhely található. Ezeken a területeken leggyakrabban rétisasok figyelhetőek meg, a hazai fészkelők számát télen ugyanis északról érkező egyedek is növelik. Ugyancsak nálunk tölti a telet a parlagi sas Kárpát-medencei fiatal egyedeinek nagy része is, és bár ritkaságnak számít, de minden évben felbukkan néhány szirti sas és fekete sas is. Távcsővel a nyakunkban, éber tekintettel haladtunk a gáton, meg-megállva és papírra jegyezve a méltóságos szürke gémeket, sorjázó libákat, a mindenütt csapongó cinegéket, kárörvendő varjakat, erdei pintyet, királykát, őrgébicset, és végre-valahára ragadozó madarat, méghozzá egerészölyveket is. Sas azonban csak nem akart feltűnni a borús láthatáron. Nem könnyű móka egyébként a megfigyelés, főként, ha annak alanya épp olyan távolságban tűnik fel - rendszerint unottan ücsörögve egy faágon -, amit a távcső épp nem tud befogni. Gusztitól megtanultam, a legjobb stratégia a várakozás, ugyanis röptűkben még nagy távolságról is könnyebben beazonosíthatóak a ragadozók, mint ülő helyzetben. Két példányról azonban - hidegtől zsibbadó végtagjaink érdekében - így is le kellett mondanunk. Számvetés vacsorával Lassan sötétedni kezdett, amikor a poroszlói Tisza-hidat elértük. Már épp elkönyveltük, hogy sasmentes napot zárunk, amikor Guszti megpördült, és a távcsőn át az égre meredve közölte: rétisas! Valóban; fejünk felett méltóságteljesen húzott el a faj egy hatalmas, éltes példánya, és még fel sem ocsúdhattunk, követte a második. Küldetésünk ilyetén megmentve, nyugtával dicsértük a napot, feljegyeztük az észlelést, és rövidesen csatlakoztunk a számlálók csapataihoz, akik a tarnaszentmiklósi vadászházban gyülekeztek, hogy az eredményeket a meleg vacsora mellett összevessék. A számokból kiderült: harminchét ember jutott a dél-hevesi pusztára, ahol harmincöt rétisast, ötvenöt parlagi sast, és két túzokot figyeltek meg a résztvevők. Tóth László, a délhevesi tájegység vezetője az eredményekhez hozzáfűzte, a hazánkban honos, fokozottan védett parlagi sasok létszáma folyamatos növekedés mutat, az állomány évről évre erősödik. A réti sasok csak áttelelnek a területen, számuk nagyban függ az időjárási viszonyoktól, idén átlagosnak volt mondható. A dél-hevesi túzokok hiányát a borsodi tájegység kompenzálta, ahol nagy számban figyelték meg őket, de érdekesek lehetnek majd e tekintetben az országos adatok is - ezek összesítésére néhány napon belül számíthat a madárbarát közönség. Nem csak sasokat, egyéb fajokat is megfigyeltek a túrán a madarászok HÍREK Repetázhatnak a Blikkben a kihívásra vágyók r Fotó: Lőrincz Rebeka
