Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
2019. JANUÁR 26., SZOMBAT 14 SPORT Huszonöt évre visszatekintő edzői pályafutás szép és kevésbé szép pillanatai Ancelotti-példa, Böde-viszony, újpesti nyom, Fáy utcai fájdalom LABDARÚGÁS Mátraballáról indulva Milánóban, Tromsőben, Pakson, Pásztón, Újpesten, Salgótarjánban és Angyalföldön tettük időutazást Kis Károllyal. Heves megye sportnagykövetének, a pro licences labdarúgóedző élményekben gazdag pályafutásának néhány szemelvénye most kap először nyilvánosságot. Bódi Csaba csaba.bodi@mediaworks.hu Cáriénál Károly Milanellóban megerősítést nyert a tétel, mely szerint az olaszoknál a kezdőcsapatba a mérkőzésen nyújtott teljesítménnyel lehet bekerülni vagy bent maradni. Az AC Milan edzőközpontjában 2003-ban Pajkos Jánossal gyűjtött ismereteket az edzői pro licenc megszerzéséhez Kis Károly, ahol más is alaposan bevésődött az emlékezetébe. A pirosfeketék akkori nagy formátumú trénere, Carlo Ancelotti arra az irányzatra adott példát, hogy négyszemközt is sokat kell foglalkozni a játékosokkal. A másik út híveként az SSC Napoli mestere, Ottavio Bianchi ugyanakkor annak a meggyőződésnek a híve, hogy a labdarúgókat nagyon is megfizetik azért, hogy tudják, mi a feladatuk, vagyis teljesen elzárkózott az effajta személyes kapcsolattartástól, ha úgy tetszik, lélekerősítéstől. Paksi füles Tromsőben nem akarták a véletlenre bízni a továbbjutást a norvég házigazdák az európai futballtérképre 2011-ben fellépett paksiakat fogadva. Az egy héttel korábban a Sóstói stadionban rendezett odavágó 1-1-es eredménye bizakodásra adott okot a skandinávoknak, amire Andersenék rátettek még egy lapáttal. Nem volt elég, hogy tíz Celsius-fokos északi nyárban (július 21-én) esett az eső, de vendéglátók a szünetben alapoCarlo Ancelottival 2003-ban helyen végeznek a salgótarjániak az NB I.-ben (az első osztályt a Professzionális Nemzeti Bajnokság jelentette). Mivel azonban a Szeged LC csapata visszakapta az korábban sorra levont pontokat, a zöld asztalnál a csongrádiak nyertek jogot arra, hogy az élvonalban szerepeljenek. Csekély vigasz a Stécének, hogy ez tiszavirág életűvé vált, ugyanis az alföldiek fél év után visszaléptek a pontvadászattól, miközben az SBTC a csúcsot jelentő első osztály helyett az NB III. Mátra-csoportjának a 11. helyén végzett. Fájó Fáy utca A Vasas hívását tavaly nyáron az élet nagy lehetőségeként élte meg Kis Károly. Az NB II.-be visszacsúszott gárdával közös történet azonban idő előtt ért véget. Ajkán sikercsapatot hagyott ott az angyalföldiek kedvéért, a XIII. kerületiekkel viszont semmi sem sikerült úgy, ahogy azt szerette volna. Tapasztalat bőven akad, de a visszafelé dobálás nem szerepel a tréner kelléktárában. Most tanul, képzi magát és reméli, kap még esélyt arra, hogy meccsen bizonyítson, ne pedig csak a felkészülésből jusson neki. Böde Dánielt (balról) szigorúan kezelte Kis Károly (jobbra), ám ez eredményre vezetett san belocsolták a műfüves pálya azon térfelét, amelyen a tolnaiak védekeztek. A közel sem sportszerű lépés olyanynyira célt tévesztett, hogy PFC a fordulást követően Kiss Tamás (2) és Böde Dániel révén három „nyuszit” helyezett el a hazai kapuban. A paksi fülest megemlegették a vikingek. Gólokkal segített És ha már Böde, akkor egy példa az edző vs. játékos munkakapcsolatra. Kis Károly meglehetősen szigorúan kezelte a Paksi FC egykori gólzsákját, az FTC és a nemzeti csapat későbbi tagját. A szakvezető tudta, hogy soha nem lesz a „Madocsai Messi” kedvenc trénere, de nem bánta meg a kemény és következetes munkát. Dani már akkor válogatott formában futballozott, rengeteget hozzá téve a vidéki kis klub NB I.-es ezüstérméhez és a Ligakupa-diadalhoz. A történelmet írt egyletnél a szakvezető sokat köszönhetett a két év alatt 26 gólt szerzett Bődének, aki hatékony segítséget nyújtott ahhoz, hogy 2011- ben az év edzőjének járó elismerést Kis Károly vehesse át. Azóta messze kerültek egymástól, de ha összefutnak, jókat beszélgetnek. A fiatalság kora Heves megye mátraballai illetőségű sportnagykövete labdarúgóként Recsken futballozott, azonban ezenkívül nem szűkebb hazánkban ért el sikereket, mert edzői pályafutásának állomásai más régiókhoz kötötték. Pásztón a legtöbb játékos idősebb volt tőle, mégis megyei bajnoki címet nyert a gárdával. A Dunakanyar-Vácnál azonban nagy hibát követett el azzal, hogy túlzottan szeretett volna az NB I.ben dolgozni. „Fiatal edzőként nem jól mértem fel a lehetőségeket, és egy hét alatt kiderült, hogy teljesen kilátástalan a csapat helyzete. A játékosok ugyan tették a dolgukat, de ott nem lehet érdemi munkát végezni, ahol egyéves fizetésekkel tartoznak a futballistáknak.” Újpesti mély nyom A szimpatikus vesztes szerepét kevesen szeretik, még-A labdarúgókat megfizetik azért, hogy tudják, mi a feladatuk Archív fotó: Gottvald Károly/TN is előfordul, hogy az ember nem tudja elkerülni a sorsát. Az 1997/98-as Magyar Kupa Újpest-SBTC elődöntőjében hetven percig állta a sarat a salgótarjáni NB II.-es gárda a Megyeri úton, ám az utolsó húsz percben kapott két gól a búcsút jelentette a sorozattól. Ahogy a kedvencek, úgy a nógrádi drukkerek is alaposan kitettek magukért, úgy szurkoltak, hogy az mély nyomot hagyott a csapatban. Hogy a hatás még erősebb legyen, a lilafehér tábor is éltette a búskomor vendégeket. A közönség szeretetének effajta megnyilvánulása felülírta a kiesés miatti keserűséget. Döntés a zöld asztalnál Már nem derül ki, mi lett volna, ha 1999-ben a még feljutást érő, vagyis harmadik gglduzív-. A kapusok 40 eves «'egaiovot ve- ve/i lílltUMKmUUl iwwiRimtt www.fourfourtwo.hu KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! A VILÁG KEDVENC) FUTBALLMAGAZINJA
