Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-25 / 21. szám

2019. JANUÁR 25., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP ^ Bajt is okozhat a körforgalom, a tükörsima aszfalt Veszéllyel is járnak a jó minőségű utak A 21-es főút építésekor már látni lehetett, hogy az ideális közlekedési feltételek kedveznek a szabály­talanul közlekedőknek is Fotó: Albert Péter Akik nem is oly régen még a rossz minőségű utakra pa­naszkodtak, most a felújí­tott aszfalton történő szá­guldozás miatt értetlenked­nek. Okkal. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu HATVAN TÉRSÉGE Az elmúlt években a környéken szin­te az összes állami kezelé­sű közút megújult. Lapunk­ban csütörtökön összegeztük, hogy néhány év alatt rendbe tették valamennyi, a települé­seket összekötő szakasz bur­kolatát; immár csak pár ki­lométer, viszonylag csekély kihasználtságú felület van hátra, a tervek szerint az idén ezek is sorra kerülnek. Az örvendetes ténynek azon­ban a hátulütői is egyre gyak­rabban jelentkeznek. Míg ko­rábban a közlekedés már-már lehetetlen feltételeire panasz­kodtak az autósok, addig nap­jainkra ennek éppen az ellen­kezője tapasztalható. Többe­ket ugyanis féktelen száguldo­zásra csábítanak az útfelújítá­sok eredményeként optimális­sá váló körülmények. Sűrűn lakott területeken is A száguldozok nemcsak a külterületeken jelentenek problémát, hanem olykor a helységek sűrűn lakott bel­ső közterületein is. Elég, ha a Selyp és Zagyvaszántó közöt­ti, viszonylag hosszú, egyenes szakaszt, a Heréd és Nagykö­kényes felé vezető utat vagy a 21-es főút-Rózsaszentmárton- Szűcsi-Gyöngyöspata nyom­vonalat említjük. Sokan nem veszik le a lábukat a gázpedál­ról akkor sem, ha lakott terü­letre érnek. A Petőfibánya fe­letti szerpentines részt pedig előszeretettel használják köz­úti ralipályaként, főként a he­vesebb vérmérsékletű fiata­lok. Ám nem kizárólag a na­gyobb sebesség okoz problé­mát, előfordulnak figyelmet­lenségből adódó kisebb-na­­gyobb balesetek is. Gyorshajtás, figyelmetlenség Utóbbi állítás főleg a négy­sávossá tett 21-es főútra érvé­nyes. Igaz, míg korábban évről évre tragikus végkimenetelű balesetekről kellett beszámol­nunk, mára ezek szerencsére nem jellemzőek, de a megany­­nyi bosszúságot okozó kocca­nások szinte mindennaposak­ká váltak. Ennek nyomai most is láthatók például a selypi vagy a zagyvaszántói körfor­galomban, illetve az azokhoz közeli szalagkorlátokon, lám­pavasakon és más műtárgya­kon. Hidak, lehajtók, körforgalmak A 21-es út hatvani „nulla kilométerétől” a nógrádi me­gyehatárig vezető, csaknem tizenhat kilométeres szaka­szon több körforgalom - köz­tük emelt szintű és többsávos, úgynevezett turbókörforga­lom -, híd és lehajtósáv épült, a legmagasabb megengedett sebesség pedig 110 kilomé­­ter/óra lett. A túlnyomó több­ség betartja a szabályokat, de akadnak olyanok is, akik vagy fittyet hánynak a KRESZ-re, vagy elbambulnak, vagy pe­dig - s ennek számos alkalom­mal magunk is tanúi voltunk - nem tudják használni a tur­bókörforgalmat. Pedig ennek a biztonságos haladás lendüle­tesebbé, gördülékenyebbé té­tele volna a funkciója, nem pe­dig az, hogy mesterséges aka­dályt képezzen a közlekedés­ben résztvevők előtt. Megváltozott körülmények A jelenségre az illetékesek is felfigyeltek. Szabó Zsolt or­szággyűlési képviselő azt mondja, az útátadások alkal­mával mindig felhívta a fi­gyelmet a pozitívan megválto­zott körülmények kevésbé po­zitív mellékhatásaira, a szá­guldozásban rejlő veszélyekre. Hasonlóképpen tesznek a köz­utakat üzemeltető szakembe­rek is, bizakodva, hogy az in­telmek egyszer talán meghall­gatásra lelnek... A polgárőr szerint cselekedni kéne Fodor László zagyvaszántói polgárőr jól ismeri a 21-es főút talán legveszélyesebb szaka­szán tapasztalható napi tör­ténéseket. Érdekes módon a három közeli körforgalom kö­zül az apóival semmi problé­ma, talán azért, mert ez domb­ra épült, s a járművezetők ele­ve óvatosan közelítenek a rész­ben beláthatatlan torkolat felé. Zagyvaszántónál és Sely­pen viszont annál több a gond - mondja. Van, ahol több lám­patartót is kiütöttek már, ezért közvilágítás sincs. Az autó­sok egy része pedig nem tart­ja be az 50-es sebességkorlá­tozást a behajtáskor, noha ez­zel is megelőzhető lenne a baj. Néhány villogó sebességmérő előjelző berendezés is segíte­ne. A területen olykor a heti há­rom kisebb-nagyobb baleset sem ritka, ami azt jelenti, hogy valamin változtatni kellene, míg nem történik nagyobb sze­rencsétlenség - teszi hozzá. Kedves emberek Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu A mikor az egyik élelmiszerboltba berohantam, még op­timistán gondoltam, elég lesz a kis kosár, hiszen alig pár dolog kell és érem után sem akartam hosszú per­cekig kutatni a táskámban. Szinte futva dobáltam a kosárba egymásra halmozva az aznapi vacsoráhozvalókat. A pénztárnál várakozás közben csak a pittyegésre és az idő múlására koncentráltam, s ami­kor már minden a szalagon volt, kezdett gyanússá válni, hogy lehetetlen lesz mindezt kézben kivinni. Persze, vehet­tem volna nejlonszatyrot, de nem csak az idővel, a táskával is spóroltam. A sokadik darabért ezúttal nem adtam pénz! Aztán megállíthatatlanul Szóba elegyedtünk, mintha régi ismerő­sök lennénk elindult az elkerülhetetlen folyamat: a pénztáros elől hi­ába kapkodtam ölembe a hol­mikat, a kezeim közül sorra potyogtak a földre. Szégyell­tem már akkor a sutaságo­mat és szinte hallottam a mögöttem kígyózók gondolatait. Aztán egy srác lehajolt, összeszedte a szétguruló konzerve­­ket. Egy idősebb úr is kilépett a sorból és felkapta a földön heverő zacskókat. így mentünk ki együtt a boltból szóba ele­gyedve, mintha régi ismerősök lennénk. Este, vacsorakészítés közben az értelmetlen rohanások­ra gondoltam. Azokra, amikor arra sincs időnk, hogy egy­más szemébe nézzünk, amikor mások miatt nem hajolunk le, amikor olyan könnyedén mondunk ítéleteket egymásról. Pedig milyen jó, hogy a hétköznapokban is találkozunk ked­ves emberekkel, csak észre kellene vennünk őket! Új kitüntetés a kultúra napján HATVAN Új kitüntető cím ala­pításáról határozott az önkor­mányzat vezetése nemrég. A Pro Cultura kitüntető em­lékérem Hatvan város kultú­rájáért elnevezésű kitüntetés annak a szakdolgozónak ado­mányozható, aki a településen működő valamelyik kulturá­lis intézményben dolgozik; a munkáját eredményesen, ki­emelkedő színvonalon végzi, s ezzel általános megbecsü­lést vív ki a közösségben. A Nagy Endre Rendezvény­­teremben megtartott városi magyar kultúra napi ünnep­ségen első alkalommal átadott érmet Viczián Tamás, a Hatva­ni Galéria munkatársa kapta meg. A kitüntetett tizenkét esztendeje szolgálja a hatvani és az országos képzőművészet ügyét. Miként a laudációban elhangzott: sokoldalú, nagy munkabírású, innovatív sze­mélyiség, akit a kultúra iránti mély elkötelezettség jellemez. Viczián Tamás - mint elmond­ta - nem számított arra, hogy legelőször ő kapja meg ezt az elismerést, s nagy megtisztel­tetésként értékeli, hogy az el­ső alkalommal éppen őrá esett a választás. Horváth Richárd polgár­­mester az eseményen úgy fo-A kultúra iránti mély elkötele­zettség jellemzi a kitüntetettet galmazott, csak azok a nem­zetek képesek talpon ma­radni, amelyek erős kultú­rával rendelkeznek. A ma­gyar nemzet ilyen, amit Kár­pát-medencei történelmünk ezeregyszáz éve is bizonyít - jelentette ki. Szavait követő­en Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész lépett a pódiumra, előadása első aktusaként Kölcsey Fe­renc Himnuszának első vers­szakát a közönséggel mon­datta el. T. 0. Idén is sok turistát jósolnak Egernek Aki a kórházban dolgozik, annak tudnia kell újraéleszteni Fontos az ismeretek frissítése EGER Ismét előkelő helyen vég­zett a hevesi megyeszékhely, hiszen az elmúlt esztendőben a leglátogatottabb hazai úti cé­lok között szerepelt Budapest, Siófok és Hajdúszoboszló mel­lett - derül ki az egyik legna­gyobb hazai szállásfoglaló ol­dal csütörtökön kiadott közle­ményéből. A tájékoztatók elő­rejelzése szerint Eger az idén is a legnépszerűbb helyek kö­zött marad. A Szállás.hu adataiból ki­derül, a belföldi turizmus kö­zel tíz százalékkal bővült ta­valy, a foglalások kétharmada egy-két éjszakára szólt. A ven­dégek a szálláshelyeken átla­gosan 46 ezer 830 forintot fi­zettek, ami több mint 2500 fo­rinttal magasabb, mintameny­nyi 2017-ben volt. A szállásfoglaló oldal sta­tisztikái szerint a megyék kö­zül Pest, Somogy és Heves, a települések közül Budapest, Siófok, Eger és Hajdúszobosz­ló mellett Szeged, Gyula, Pécs, Balatonfüred, illetve Zalaka­­ros és Hévíz volt a legnépsze­rűbb. A turisztikai attrakciók sorában a legnagyobb volt az érdeklődés az egri vár, a Mis­kolctapolcai Barlangfürdő, a Zalakarosi Fürdő, a Festetics­­kastély és a Harkányi Gyógy és Strandfürdő iránt. Süli K. EGER Sofőröket, betegszállító­kat, konyhai dolgozókat, taka­rítókat, irodai munkát végző­ket is tanítanak újraéleszteni a Markhot Ferenc kórház­ban. A tanfolyamon szívesen vesznek részt a munkatár­sak, ugyanis az itt dolgozók azt vallják, aki gyógyító intéz­ményben tevékenykedik, az tudjon újraéleszteni. Az ismeretátadást szak­képzett munkatársak végzik, a szükséges eszközök pedig rendelkezésre állnak a kiépü­lő oktató-, skill labor révén, miután a gyógyintézet közel 150 millió forint értékben ka­pott felszereléseket. A kórház-Folyamatosan képzik az intézmény dolgozóit is Fotó: Birinyi Zsófia ban folyamatosan oktatják a munkatársaknak az újraélesz­tés módszerét, hiszen a gya­korlásra, a tudás frissítésére szükség van azoknál is, akik vizsgát tettek újraélesztésből. Az intézményben huszon­négy órában négytagú újra­élesztő sürgősségi csapat tel-' jesít szolgálatot, s az ehhez szükséges műszerekkel azon­nal segítséget tudnak nyújta­ni. A kórház fontosnak tartja, hogy a munkatársai a legvá­ratlanabb helyzetekben is ké­pesek legyenek segíteni em­bertársaikon, s szakszerűen meg tudják kezdeni az újra­élesztést. M. H.

Next

/
Thumbnails
Contents