Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-22 / 18. szám

2019. JANUÁR 22., KEDD A keddi műtét sorsdöntő lehet a család életében Összefogott a falu Sanyi gyógyulásáért Molnár Sanyika életvidám négyéves fiúcska. Tavaly nyáron állapították meg az orvosai, hogy vesedaganata van. Több kemoterápiás ke­zelés után ma műtik meg a miskolci kórházban. Az ő fel­épüléséért szerveztek jóté­konysági koncertet. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu KERECSEND Vasárnap délután zsúfolásig megtelt az általános iskola tornaterme. Jótékonysá­gi koncertet szerveztek egy be­teg kisfiúnak, aki hónapok óta a túlélésért küzd. Tavaly nyá­ron hasfájással kezdődött min­den baj a Molnár családban, ahol három gyermeket nevel­nek. A legkisebb fiút, a négy­éves Sanyikét a házi orvoshoz vitték, ahonnan sürgősséggel a Markhot Ferenc kórházba utalták. Itt derült ki, hogy ko­moly a gond, mentő vitte a mis­kolci gyermekonkológiára. Múlt év júliusa végén kez­dődött el a gyermek teljes kö­rű vizsgálata. A betegsége szaknyelven negyedik stádiu­­mú neuroblastoma. Az elsőd­leges daganat a bal mellékve­séből indul ki, beszövi az ere­ket, emiatt hónapokig nem volt operálható. A csontvelő vizs­gálata sem biztatott remény­nyel, mivel az áttéteket muta­tott ki. Azóta kapja a kemote­rápiás kezeléseket, hogy csök­kenjen a daganat mérete, hoz­záférhető, műthető legyen. Sanyika kapott vérkészítmé­nyeket is. A kezelések megvi­selik a szervezetét, ám min­denki bizakodik a felépülésé­ben. Ő maga is bátran és derű­sen éli napjait édesanyja tár­saságában, aki a kezdetektől mellette van. Az otthoni teen­dők ellátása, a testvéreiről va­ló gondoskodás az édesapára hárul, aki a helyi Sanamöbel Kft. megbecsült munkatársa. A koncert előtt az édesapá­val, Molnár Sándorral beszél­gettünk, aki elmondta, na­gyon nehéz időszakon vannak Fotó: Barta Katalin Minden jegy elkelt a koncertre, megtelt az iskola tornaterme túl, de reménykednek kisfiúk gyógyulásában.- Mindennap beszélünk Sa­nyikéval, s ha tehetjük, meg­látogatjuk, ám ez nem egysze­rű - magyarázta. - Mostanra minden tartalékunkat felél­tük. Az utazások, a nem várt kiadások felborították a koráb­ban megszokott életünket. Én indítom a két gyermeket reg­gelente iskolába, óvodába, az­tán kezdődik a műszak. Nagy segítség, hogy számíthatunk a családtagok és a barátok se-, gítségére is. A cég vezetői kez­detektől megértőek és segítő­készek, elnézik, ha pár percet kések. Most újabb kihívás elé nézünk. Ha sikerül a műtét, s az utána következő terápia, Sanyikénak steril szobát kell kialakítanunk, hogy hazatér­hessen. Ezt nem tudtuk vol­na megoldani, ezért örültünk, amikor meghallottuk, hogy erre a célra jótékonysági dél­utánt szerveznek, amelynek a bevételét'erre fordíthatjuk. Délután háromra megtelt a tornaterem. Mivel maximum 240 ember tartózkodhat itt, sokan már elővételben meg­váltották az ezerforintos belé­pőket a faluban, s a környező településekről is. A Kerecsen­­di Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat, a helyi önkormány­zat, az iskola támogatta a ren­dezvényt. A Kerecsené Közbiz­tonságáért Polgárőr Egyesület minden tagja részt vett az elő­készítésben, a példás lebonyo­lításban. Azoknak, akik nem fértek be, vagy csak segíteni szerették volna a családot, tá­mogatójegyeket árusítottak, így a végére csaknem félmil­lió forint gyűlt össze. Suha József, a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat veze­tője és Sári László polgármes­ter köszöntőjükben ugyan­azt emelték ki: bíznak abban, hogy ennyi jó szándékú ado­mányozó elég erőt és kitartást ad a családnak a folytatáshoz. Számos alapítvány is gyűjt a kisfiúnak A fellépőket a dormándi Kó­­tai István, művésznevén Merni toborozta. Hívására azonnal igent mondott néhány népsze­rű előadó, akik lemondtak a fellépti díjukról. A beteg gye­rekek gyógyulásáért ténykedő számos alapítvány kapcsoló­dott be a gyűjtésbe. Ennek kö­szönhető, hogy a kisfiú nem­rég kapott laptopot, amelyen meséket nézhet a hosszú kór­házi tartózkodás alatt, s élet­korának megfelelő játékokat játszik. Aki szeretné támogat­ni a kis beteget és a családot, megteheti a Ments Életet Köz­hasznú Alapítvány, illetve a Re­mény a Leukémiás Gyerme­kekért Alapítvány kizárólag e célra nyitott számlaszámain. A szervezetek munkájáról az interneten tájékozódhat. Szer­kesztőségünk is segít minden jó szándékú felajánlás közvetí­tésében. Sanyika a kórházi ágyánál MEGYEI KÖRKÉP 3 Sör, jegy Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu A z arányok csak ritkán hazudnak. Ha az összevetés mégis sántítana, ott vagy a kereslet és a kínálat egyen­súlyának felbillenéséről beszélünk, vagy démoni ma­nipulációról, vagy ár-érték eltolódásról, ami leginkább a fo­gyasztói szokások átalakulása nyomán jelentkezik. Nem any­­nyira talányos ez, mint amilyennek első látásra tűnik. Vegyünk egy példát. Az 1970-es években egy Selyp-Hat­van autóbuszjegy ára nagyjából három forint volt, s ugyan­ennyiért mértek egy korsó sört is. Utóbbit akkor még több­nyire márkafüggetlenül, mivel nem volt túl széles a spekt­rum. Ha vonatra szálltunk - mert abban az időben még ez volt az elterjedtebb utazási forma hasonló összegért válthattuk meg a jegyet. Ha jól emlékszem, húsz év múltán, az 1990-es évek ele­jén az élelmiszerek, a példa kedvéért idesorolom a sört is és az energiahordozók, lásd: közlekedés árát nagymértékben a rendszerváltozást kísérő infláció határozta meg. Népiesen szólva, minden drágult, ha nem is oly mértékben, mint amit a taxisblokádot kiváltó tervezet indokolt. Végeredményben sosem borult fel az arány, legfeljebb a költségvetés, úgymond, lenyelte a stratégiai realitásokat. S azóta is órát lehetne igazítani az analógiához. Namármost, nemrég a sör árát felemelték, kedvenc kocsmámban korsó­ját 310 helyett 330-ért csapolják. Ezzel szemben még mindig 310-ért utazom Hatvanba. Nem szeretném jóslásokba haj­szolni magam, de... A várostörténet sötét időszaka volt Nem annyira talányos, mint amilyennek tűnik HATVAN Szent Sebestyén nap­ján, január 20-án ért véget az 1739-ben kitört, egy éven át tombolt pestisjárvány, ami a település akkori 942 la­kójából 568-at ragadott el. A pusztítás túlélői fogadalmi ajándékként készíttették el a belvárosi templom mellett ál­ló Szent Sebestyén-szobrot. Az ezt követő kétszáz év so­rán január 20-a munkaszü­neti nap volt a helységben, s csak a szocializmus idősza­kában minősítették vissza munkanappá. Mint az 1990-es évek ele­je óta minden esztendőben, a helybeliek a város vezető­ivel együtt idén is emlékez­tek a járvány megszűnésére. A Szent Sebestyén-szobornál Koza József prépost úgy fogal­mazott: a város történtének a legsötétebb időszaka volt az említett egy esztendő. Szent Sebestyén a hitéért vértanú­ságot szenvedett; karóhoz kö­tözték és összenyilazták, de a keresztény hit halál feletti di­adalának élő példájaként fel­épült sebeiből. A középkor­ban a pestist Isten nyilakkal küldött büntetéseként fogták fel, és mivel Szent Sebestyén túlélte a kínzást, tőle várták a megmenekülést. így lett ő a pestis szentje - fogalmazott, hozzátéve: a túlélők megfo­gadták, hogy Szent Sebestyén napját imával ünnepük, s há­lával fordulnak Isten felé. A pestis a korabeli lakosság kétharmadát elpusztította A szertartás végén a hívek elmondták a fogadalmi imát, majd Szabó Zsolt, a térség or­szággyűlési képviselője, to­vábbá Horváth Richárd pol­gármester és a többi jelenlé­vő megkoszorúzta a boldoggá avatott helyi születésű püs­pök, dr. Meszlényi Zoltán em­léktábláját. T. 0. Uj bútort kaptak, adományt vittek EGER Asztalokkal, székekkel és szekrényekkel gazdagodott a Szent Imre Katolikus Általá­nos Iskola és Jó Pásztor Óvo­da a Robert Bosch Automotive Steering Kft. jóvoltából. A cég tavaly kereste meg az iskolát a felajánlási szándékkal, ahol ezt örömmel fogadták. Valkó Viktor 'intézményvezető el­mondta, a Deák, valamint a Kossuth utcai épületükbe is jutott a bútorokból, nagyon hálásak, amiért így tudnak korszerűsíteni. Az iskolában további fejlesz­téseket terveznek, amelyekre múlt év végén adventi koncer­ten, s januárban jótékonysági bálon gyűjtöttek. A két esemé­nyen 900 ezer forint gyűlt ösz­­sze, ebből új informatikai esz­közöket vesznek a Deák utcai épületükbe, valamint a Kos­suth utcai épület udvarának szépítésére is fordítanak. Az intézményben arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy maguk is jótékonykodja­nak. A napokban ezért az Er­délyben található oklándi El­helyező Központban élő gyer­mekeknek vittek különböző adományokat, cipőket, tisztí­tó- és tisztálkodószereket, s egyéb, az iskola növendékei, pedagógusai által felajánlott adományokat. Süli K. A fotótárlattal az egykori fotográfusokra is emlékeznek Jubileumi kiállítás a színházban EGER A Heves Megyei Fotó­klub hatvanéves fennállása alkalmából nyílt jubileumi fo­tókiállítás az előző hét végén a Gárdonyi Géza Színházban. Kállay László, a klub tagja úgy fogalmazott, a fotóművészet a többi művészeti ágazathoz vi­szonyítva sokkal kisebb múlt­ra tekint vissza, viszont a leg­hitelesebben produkálja, s tényszerűen állítja a mű a né­ző elé a történéseket. Kiemel­te, hogy számukra elsődleges fontosságú a régi fotósok meg­becsülése.- Elképesztő módon fejlődik a fotózás. Mindenki, aki a fo­tózásban vágyat, elkötelezett-Jakab Flóra, Jakab Tibor és Molnár István Géza a tárlaton Képgaléria: Heol.hu Fotó: Huszár Márk séget, vagy fejlődést szeretne, az bátran jelentkezzen a He­ves Megyei Fotóklubba - je­lentette ki. Demeter Pál, a fotóklub ve­zetője arról szólt, több mint hatvan éve, 1958. november 28-án jelent meg az akkori Népújságban, hogy Egerben megalakult a megyei fotóklub.- Összegyűlt 26 fényképe­zést, fotózást szerető ember, abból a célból, hogy létrehoz­zanak egy olyan szervezetet, amely összefogja őket, továb­bá biztosítja a szakmai fejlő­désüket. Ezzel egy országos folyamat részeseivé váltak - mondta a klub vezetője. Sz. K. 1

Next

/
Thumbnails
Contents