Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-21 / 17. szám

J 4 GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 2019. JANUÁR 21., HÉTFŐ Harminc éve működik fogyatékkal élők napközije Gyöngyösön A rajz a cselekvő szeretetről kell szóljon A Hétszínvirág Napközi Ott­hon 1989 óta működik a vá­rosban, 2005-től a Lokodi úti épületben, ahol nemcsak a város, hanem körzetének fogyatékkal élőit is fogad­ják. A csaknem félszáz ellá­tott mintegy fele dolgozik a Kistérségi Humán Szolgálta­tó Központ Szociális Foglal­koztató Műhelyében. Hliva Éva eva.hliva@mediaworks.hu GYÖNGYÖS Festett agyag­­kaspók, malacperselyek, rongyszőnyegek, textiltáskák és még gobelin is készül a fo­gyatékkal élők napközi ottho­nában. A Lokodi úti épület­nek több szociális tevékeny­séget ellátó helyisége is van. Az egyik szárnyban az önki­szolgálásra részben képes fo­gyatékos, illetve jól szociali­zálható autista emberek nap­közbeni gondozását, nevelését látják el hat gondozó segítségé­vel. Az intézmény tevékenysé­géről Maka Piroska, a Kistér­ségi Humán Szolgáltató Köz­pont igazgatója azt mondja, az otthon célja már harminc éve is a gondozottaknak és család­jaiknak való segítségnyújtás volt. Megtudom mindemellett, fontos feladatuk még a társa­dalmi integráció elősegítse, és hogy az ellátottak a képessé­geihez mérten minél önállóbb életet tudjanak élni. Itt nem­csak vigyáznak rájuk, hanem fejlesztik is őket.- Egy féléves „bemérési” idő­szak után egyéni terápiát kap a gondozott, ám az intézmény sokrétű szolgáltatást nyújt. Az egészségügyi és mentálhi­giénés ellátás és szabadidős te­vékenység szervezése mellett, rehabilitációs célú foglalkozá­sokat, munkajellegű tevékeny­ségeket, művészeti elfoglaltsá­gokat is szerveznek számukra szakembereink - részletezi az igazgató asszony, aki körbe is vezet az épületben. Délelőtt érkezünk, a szobá­ban egy nagy asztal körül leg­GYŐNGYÖS Vajon mit jelent a fiatalok szerint a cselekvő szeretetet? Erre a kérdésre is választ szeretne kapni az Al­mavirág Összefogás, Értékte­remtő Kereskedelmi Szociális Szövetkezet, ezért rajzpályá­zatot hirdetett az öt és a hu­szonöt év közötti korosztály számára. A szervezet célja pe­dig - mint megtudtuk - nem más, mint hogy a mindenna­pos segítségnyújtás mellett rávilágítsanak a társadal­mi előítéletek lebontására. A szövetkezet alapítója sze­rint rendkívül fontos, hogy a szemléletformálás már minél előbb, lehetőség szerint gyer­mekkorban elkezdődjön.- Bízunk benne, hogy sok történet elevenedik meg a rajzlapokon, amelyekből a gyermekek megismerhetik az összefogás erejét, a segít­ségnyújtás mibenlétét, fon­tosságát, örömét! - közli Ara­di Mária. A szakmai zsűri által ki­választott rajzokból a szoci­ális adományboltokban kiál­lítás nyílik, majd a nyertes művek bekerülnek illusztrá­cióként egy olyan munkafü­zetbe, amely a felnőttekkel és a gyerekekkel hivatott meg­ismertetni az adományozás kultúráját. A színes alkotás bármilyen technikával elkészíthető és egy pályázó legfeljebb három rajzot küldhet be. A munkákat személyesen vagy postai úton kérik eljuttatni január 23-ig a Koháry utca 13. szám alatti Kincsesbarlang Szociális Ado­mányboltba. H. É. Aradi Mária a fiatalokat szólítja most meg Fotó: Cz. T.- Mindegy mit öntünk, min­dent szeretek csinálni, csak az a lényeg, hogy jól kiszárad­jon mielőtt a kemencébe megy, mert ha nedves marad, szétrob­ban - magyarázza. Gábor pedig a folyamatot mu­tatja, megtudom tőle, hogy na­gyon simára kell kikeverni a porból és vízből készült agya­got, amelyet aztán különböző formákba öntenek és azokból csak másnap reggel lehet ki­venni az elkészült darabot. Kö­vetkező állomás a festők helyi­sége. A már kiégetett és kézzel díszített kaspók, kerámia bor­hűtők egymás mellett sorakoz­nak a polcokon. Regina épp to­jáshéjszínűre keni az egyik fél­kész cseréptartót. Azt mondja, ő nagyon gyors, jól halad ezzel és szereti is nagyon csinálni. Látszik is, hogy itt csupa szor­gos kéz munkálkodik. Miután elbúcsúzunk az agyagozó csa­pattól a szövőszékek közé érke­zünk. Két rongyszőnyeg készül éppen. Zoltán egy nagyon szép színeset sző, Lídia pedig egy fe­héret készít.- Még ötvenhárom centi­méter hiányzik - mondja és le is méri előttünk. A gondo­zó látva meglepődésemet köz­li, hogy ők nagyon ügyesek, tudnak számolni, figyelik a mintákat, eközben fejlődik a finommotorikájuk, a szépér­zékük és a gondolkodásuk is. A következő helyiségben ül­nek a legtöbben, a szövéshez használt pamut anyagokat vág­ják egyforma méretre, varr­ják össze és gombolyítják. Ri­csi a legbátrabb, bemutatkozik és egyből meg is osztja, hogy ő most éppen napraforgó mintá­jú gobelint készít, ezért ő most nem hagyja abba a munkát és megy szünetre tíz órakor, mint a többiek. Elfogadják. Mint ahogy eb­ben az intézményben szin­te mindent. Emberséggel, kö­vetkezetesen és szeretettel te­li légkörben pedig nemcsak a munka, hanem a mindennapi lét is könnyebbé és hasznosab­bá válik. Az agyagozást, s persze a közös munkát láthatóan nagyon kedvelik a napközi otthon lakói. Ottjártunkkor éppen kaspók, perselyek, borhűtők készültek Fotók: Czímer Tamás alább nyolcán ülnek és min­denki fejét egy kártyával tűz­delt műanyagpánt díszíti. Tár­­sasjátékoznak. Egy másik he­lyiségben egy kisebb asztal kö­rül is népes a csapat ül. Ők is játszanak, színeznek és beszél­getnek. Egy ajtó mögött egy dobkészletet veszek észre. Pi­roska elárulja, hogy az idei ter­vek egyike épp az, hogy a ko­rábban működő Gyöngyszem zenekarukat újra felélesszék, mert a lakók nagyon szerették ezt a tevékenységet is, ám van egy másik nagy tervük is. El­árulja, tavasszal egy kiskertet alakítanának ki az udvaron, ahol levendulát és különböző gyógyfüveket termesztenének. Azokat feldolgozva pedig illat­zsákok, később talán szappa­nok, olajok is készülhetnének, így a többi itt készült termék­kel együtt eladásra is „gyárt­hatnának”.- Szívesen dolgoznak itt az emberek, egyrészt mert hasz­nosnak érzik magukat, más­részt pénzt kapnak a munká­jukért, harmadrészt pedig a kö­zösség miatt - ecseteli. Közben átérünk egy másik épületbe, az ajtó fölött egy tábla jelzi: foglalkoztató műhely. Itt Rédei Judit koordinálja az embereket, de látszólag nincs sok gondja ezzel. Mindenki el­foglalt. Bár halkan megsúg­ja, most egy kicsit csendesebb a társaság, máskor azért na­gyobb a zsivaj és a nagy neve­tések sem ritkák. Az első szo­bában serényen folyik a mun­ka. Valentin tizenegy éve jár a napközibe és nagyon lelkes az agyagozásban. Az itt készült rongyszőnyegek igazán mutatósak, szívesen fogad­nak pamut és farmer anyagokat, amelyeket aztán felhasználnak Jól értik, érzik és igazán szeretik is a munkájukat Már a föld alá helyezték a kábelek egy részét, és szélesedtek az út menti erdősávok Díjazták a védekezésben tett erőfeszítéseit MÁTRASZENTISTVÁN A honvé­delmi igazgatás területén vég­zett kiemelkedő munkájának elismeréseként kapott külön­leges díjat nemrégiben a tele­pülés vezetője. Stuller Andás­­nak, aki immár huszonötö­dik éve vezeti hazánk legma­gasabban fekvő települését, Pajtók Gábor, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke egy díszkardot adományozott.- Az extrém időjárási vi­szonyok és a nagy mennyi­ségű hó számunkra nem is­meretlen, ahogy az ezzel járó kihívások sem - kezdi a pol­gármester az elismerés mi­értjéről. Stuller András úgy véli, ami előnye, az olykor hátránya is a településegyüttesen élőknek.- A tiszta levegő, a szép kör­nyezet, a hegyvidéki táj sok gyönyörűséget rejt magában, ám az elmúlt időszak is azt bi­zonyítja, hogy sok nehézséget is! Úgy gondolom, a díj annak a törekvésnek az elismerése, hogy a Felső-Mátra áramellá­tása és közlekedése biztonsá­gos legyen az év minden sza­kában. Hacsak az elmúlt tíz év katasztrófáira gondolok, akkor megemlíthetem azt, amikor Mátrakeresztest el­vitte a víz, majd jött egy ta­vaszi óriási jegesedés, ami-Stuller András díszkardot vett át dr. Pajtók Gábortól Fotó: G. G. kor az erdőkben és az áram­szolgáltatásban is hatalmas károk keletkeztek. Legutóbb pedig a két évvel ezelőtti áp­rilisi nagy havazáskor volt napokig áramszünet és meg­bénult a mátrai közlekedés is. Természetesen a hivatásos szervek munkáján túl a civil összefogás is példaértékű volt ezekben az esetekben, így a díj azoknak is jár, akik ezek­ben az embert próbáló idők­ben segítettek - mondja. A településvezető hozzáte­szi, hogy a védekezési előké­születek a legfontosabbak, amelyben óriásit léptek elő­re. Már egy évtizede ismert, hogy a Felső-Mátra energiael­látását biztosító vezetékeknek legalább egy részét a föld alá kellene fenni.- A két évvel ezelőtti ka­tasztrófa rávilágított a helyzet súlyosságára és kormányzati döntés is született a légvezeté­kek cseréjéről. Örömmel vet­tük, hogy ezek a munkák el­kezdődtek, hiszen Galyatetőn már föld alá került a vezeté­kek egy része, és azt is látjuk, hogy az állami közutak men­tén az erdősávokat már kiszé­lesítették. Mátraházától Párá­dig és településünk felé is je­lentős hosszon megtörtént a tisztítás. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents