Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-19 / 16. szám

2019. JANUAR 19., SZOMBAT GAZDASÁG y Az elemzők évek óta alábecsülik a magyar gazdasági adatokat Szándékos tévedésben? A nemzetközi elemzők nagyon rosszul teljesítenek - szemben a magyar gazdasággal Fotó: AFP Piaci elemzők és nemzet­közi szervezetek is mesz­­sze alulbecsülték előrejelzé­seikben 2017 őszén Ma­gyarország tavalyi gazdasá­gi növekedését, sorra két­­három százalék körüli mér­tékkel számoltak. A magyar gazdaságban a legfonto­sabb mutatók kivétel nélkül kedvezően alakulnak, ami a nemzetközi gyakorlatban ki­fejezetten ritkaságszámba megy. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu CSÚCSTELJESÍTMÉNY Bár csep­pet sem mondható jellemző­nek, a magyar gazdaságban mégis úgy alakult, hogy a leg­fontosabb hazai mutatók egy­szerre alakulnak kedvezően, és ezt a kormányzat stabili­zálni szándékozik - jelentet­te ki a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtit­kára, Gion Gábor. Kifejtette: olyan sajátos gazdasági hely­zet látszik az országban, ami­kor egyszerre adott a robusz­tus növekedés, csökken az ál­lamadósság, mérsékelt az inf­láció és jócskán az uniós kü­szöbszint alatt van a költség­­vetési hiány. Tavaly a gazda­sági növekedés elérhette a 4,6 százalékot, s a bővüléshez szinte minden szektor hozzá­járult. A növekedés - szemben a 2000-es évek közepével - nem jár eladósodással, az államház­tartás GDP-arányos hiánya az- Választási évben az elem­zők jól láthatóan politikai esz­köznek tekintik magukat, nem a valóságot akarják be­mutatni, hanem politikai szimpátiájuk alapján befolyá­elmúlt években rendre alacso­nyabb volt a háromszázalékos küszöbnél, s az államadósság évről évre csökken. Gion ki­sülni akarják az embereket - mondta múlt héten a minisz­terelnök. Orbán Viktor kifej­tette: ez most sem lepi meg, hiszen megkezdődött az EP- kampány. emelte: piaci elemzők és nem­zetközi szervezetek is kishitű­­nek bizonyultak előrejelzéseik­ben, mára valamennyi jelentős szereplő felfelé javította Ma­gyarország 2018-as gazdasági növekedésére vonatkozó prog­nózisát. A tavalyi harmadik negyed­évben 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, ilyen ütemű növekedés az adatok mérése óta még nem volt - mondta az államtitkár. A múlt év első kilenc hónapjában 4,9 százalék volt a GDP bővülése, ami uniós összehasonlításban kiemelkedően magas. A növekedést emelkedő bé­rek, bővülő foglalkoztatás, erő­södő fogyasztás, növekvő be­ruházások kísérték. Mint azt a Magyar Időknek a napok­ban Varga Mihály pénzügy­­miniszter elmondta, a jelenle­gi 4,6 százalékos előrejelzés a tárca óvatosságát is jelzi, miu­tán több bizonytalanság is mu­tatkozott év végére, például az építőiparban és az ipari terme­lésben. A 2018-as, az unió mód­szertana szempontjából fontos államháztartási hiány a GDP két százaléka körül alakhlt, csökkent az államadósság is, 2,3 százalékponttal, 71 száza­lék közelébe. Gion Gábor kifejtette, nem szabad engedni, hogy a „vagy­lagosság” megjelenjen a dön­téshozatalban: vagyis azzal együtt, hogy ritkaságnak szá­mít a fő gazdasági indikátorok ennyire kedvező együttállása, azt a célt kell szem előtt tarta­ni, hogy mindez így maradjon. Az ország esetleges felminősí­téséről Adorján Richárd költ­ségvetésért felelős helyettes államtitkár kijelentette, a fon­tos váltáson már túl vagyunk, jelenleg a magyar besorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriájú. Orbán Viktor nem hisz a véletlenben HÍREK Tízmilliárdok öntözésre VÍZGAZDÁLKODÁS További tíz milliárdokat különített el a kormány öntözésfejlesztés­re, erről tájékoztatott a Nem­zeti Agrárgazdasági Kama­ra. Félmilliárd forinttöbblet­forrásból jöhet létre az ön­tözési ügynökség. Csaknem 34 milliárd forint jut az ered­ményes működést támogató infrastrukturális, eszköz- és humánerőforrás-hiány felol­dására. Hatszázmillió forint­ból az állami főműveket és a mezőgazdasági földterüle­tek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízi lé­tesítményeket mérik fel. To­vábbi mintegy 300 millió fo­rint többletforrás jut Szarva­son az öntözésfejlesztési be­mutató gazdaság és képzési központ kialakítás lehetősé­gének megvizsgálására. MW Indul a jelentkezés a táborokba SZÜNIDŐ Az idén január 28-atól jelentkezhetnek on­line az iskolák, egyesületek az erdei, a vízi és a bringás egyhetes nyári vándortábo­rokba. Révész Máriusz kor­mánybiztos elmondta, hogy érdemes minél előbb jelent­kezni, mert várhatóan gyor­san betelnek a helyek. Arra számítanak, hogy a táboro­zok száma meghaladja majd a tízezret. A részvételi díj gyerekenként 25 ezer forint. A kormány a vándortáboro­kat az idén hatszázmillió fo­rinttal támogatja. MW Százmillió forintot kérne az ingatlanért Eladó a Demszky-villa A kőből készült nyaraló festői környezetben, az Isztriai-félszigeten fekszik Fotó: MW Bajban vannak az almatermelők Vaddisznóktól tartanak a Felvidéken SERTÉSPESTIS Megállíthatat­lannak tűnik az afrikai ser­téspestis (ASP) terjedése a ré­gióban, már a szlovák gazdák is attól tartanak, hogy náluk is megjelenik a jelentős gaz­dasági kárral járó, az ember­re nem veszélyes megbete­gedés - írja a Magyar Idők. A hatóságok szigorúbb előírá­sok bevezetésével védekezné­nek a vaddisznók terjesztette kór ellen. Nemrégiben Magyarorszá­gon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község kül­területén talált vaddisznó tete­mében mutatta ki az ASP víru­sát a Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal (Nébih) la­boratóriuma. A beteg állatra pár száz méterre a szlovák­­magyar határtól találtak rá. Rudolf Smriga, a szlovák Ál­lami Állategészségügyi és Élel­miszer-biztonsági Felügyelet igazgatója szerint további óv­intézkedéseket vezetnek be a járásban. A vadászat ideigle­nes betiltása, a sertések szállí­tásának leállítása és a sertés­­tenyésztéssel kapcsolatos szi­gorítások is felmerülnek. Mivel a fertőzés miatt indo­kolt esetben a teljes állatállo­mány likvidálását is elrendel­hetik, az afrikai sertéspestis miatt a szlovák hatóság már tavaly több veszélyzónát jelölt ki az országban. Ezeken a te­rületeken óvintézkedéseket vezettek be, például minden elejtett vaddisznó tetemét kö­telezően meg kellett vizsgál­tatni. MW KUSARI Demszky Gábor elad­ja az Isztriai-félszigeten fek­vő Kusariban lévő villáját, az ingatlanért mintegy százmil­lió forintnak megfelelő hor­­vát kunát vagy eurót szeret­ne kapni - értesült a Magyar Idők. A hirdetés szerint a teljesen felújított, kőből épült ház lég­vonalban ötszáz méterre, köz­úton mintegy három kilomé­terre fekszik az Adriai-ten­gertől, közvetlen rálátással a Kvarner-öbölre, Rijekára és Cres szigetére. A volt SZDSZ- es budapesti főpolgármester még 2002-ben vette meg ma már nevetségesen alacsony­nak tűnő, ötmillió forintos áron az Abbáziától harminc kilométerre fekvő telket és a rajta lévő romos építményeket. A régi épületeket szinte az ala­pokig visszabontották, és a ko­rabeli híradások szerint mint­egy másfél év alatt épült fel a liberális politikus nyaralója. A kopár, sziklás tájban üdítő színfoltot jelentett a villa belső udvara, ahol a térségre jellem­ző krónikus vízhiány ellenére méregzöld gyep volt, este pe­dig lámpák világították meg a rusztikus kőfalakat. A házhoz gondnok is dukált, aki az ap­róbb kőművesmunkákat is el­végezte, de itt tartotta a főpol­gármester a tulajdonában lévő arab telivér kancáját és annak csikóját is. Autópályán akár hét-nyolc óra alatt elérhető a kusari vil­la Budapestről, amit az ak­kor hivatalban lévő Demsz­ky Gábor az FKF Zrt.-től havi 156 ezer forintért bérelt Opel Fronterával vagy a Városháza Volkswagen Touaregjével tett meg. A jelentősen megnöveke­dett értékű ingatlan meglé­tét egy ideig nem hozta nyil­vánosságra Demszky Gábor, akinek akkoriban 671 ezer forintos bruttó fizetése és ha­vi 200 ezres költségtéríté­se volt. A fokozódó médiaér­deklődésre tekintettel a Vá­rosháza sajtóosztálya 2004 elején közleményt adott ki, amely szerint az öt épületből álló ingatlanegyüttesre csalá­di kölcsönökből és ingatlanel­adásokból jött össze a pénz, és az épületeket Demszky és ak­kori felesége négy barátjával közösen vásárolta meg. A Ma­gyar Nemzetnek 2004 nyarán a helyszínen már úgy nyilat­kozott: „Két balatoni házat ad­tunk el, hogy ezt megépíthes­sük, 35 millióért adtuk el a fe­leségem családjáét, 12 millió­ért a miénket.” MW MEZŐGAZDASÁG Csak ipari cél­ra értékesíthető az étkezési­ként tárolt alma, mert a meg­szokottnál jóval gyengébb a minősége. A léüzemek már le­álltak, de ha újra is indulnak, a gyümölcsöt csak alacsony áron veszik át. Európában hatalmas a túlkínálat almából, mert a megszokott 11,5-12 millió ton­na helyett 14 millió termett - vázolta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Ma­gyar Zöldség-Gyümölcs Szak­maközi Szervezet és Termék­­tánács elnöke. Emlékezetes, a léüzemek nettó 13 forintot ajánlottak az alma kilójáért, a termelők 25-öt követeltek, vé­gül 20 forintos árban állapod­tak meg. A magyarországi át­lagtermés 550-600 ezer tonna, de Lédó szerint tavaly 850 ezer tonna alma termett. Az euró­pai többletterméssel együtt ez hatalmas feszültséget okozott a hazai piacon, amit a mostani szerkezetben nem lehet kezel­ni - mondják a szakemberek. Európai viszonylatban a ha­zai termés gyenge minősé­gű, kétharmadát csak ipari almaként lehet felhasználni, Európában fordított az arány. A FruitVeB szerint a tavalyi 850 ezer tonna almából csak 200-230 ezer az étkezési. Rá­adásul a megfelelő minőségű étkezési almára még 30-50 százalékkal alacsonyabb áron is jóval kisebb a kereslet, mint máskor: a termelők kilónként 65-90 forintért tudják eladni, egy éve még 130-150 forintot kaptak érte. Mindez érzéke­nyen érinti az étkezési almát termelőket, akiket a minőség­­romlás miatt további veszte­ségek érnek, mert a léalmá­ért még az étkezési alma nyo­mott árához képest is keveset kapnak. A piacon arról beszél­nek, hogy a léüzemek február­ban újraindulhatnak. MW Az ágazatban folyamatos a túltermelés Fotó: MTI í

Next

/
Thumbnails
Contents