Heves Megyei Hírlap, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-16 / 13. szám

4 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 2019. JANUAR 16., SZERDA Szinte minden településen pályáznak a keretre Újabb lehetőség a térség falvainak Sirokban már a múlt évben megújult az óvoda, idén az iskola szigetelése a cél Fotó: Gál Gábor HÍREK Jól működik a vágópont BÜKKSZENTERZSÉBET Az ön­­kormányzat által üzemelte­tett vágópont szolgáltatásait tavaly decemberben nagyon sokan vették igénybe. Sok helyi és környékbeli lakos itt dolgoztatta fel az ünnepi asztalra való friss baromfit, jelenleg pedig a közmunka­programban nevelt szárnya­sokat értékesítik. B. K. Borotválással űzik el a telet PARÁDSASVÁR ígéretük­höz híven idén is elűzik a tél maradványait a sasvári far­sangolók. Február 23-án dél­előtt 9 órától a művelődési háztól indult a maskarás me­net, amelyhez csatlakozik a falu apraja-nagyja. Hangos kolompszó kíséretében vo­nulnak végig a község utcá­in, s a férfijelmezbe bújt asz­­szonyok alaposan megborot­válják az útjukba akadó bá­mészkodókat. A borotválós asszonyfarsang mintegy 300 éves múltra tekint vissza. Bár a hagyományt meghono­sító mestereket foglalkozta­tó egykori üveggyárat felszá­molták, majd végleg bezár­ta kapuit, az itt élő emberek életéhez „hozzánőtt" a borot­válós farsangolás, és a mai napig fontosnak tartják, hogy életben maradjon ez a nép­szokás. B. K. Kilőhetik a nagyvadakat SÍROK Az Egri Rendőrkapi­tányság engedélyezte Sirok lakott területén a vadkárel­hárító vadászatot. A kárté­kony vadirtásnál az elejtést irányító személy Pécsi Ta­más hivatásos vadász. A vad megjelenését, észlelésének pontos idejét és helyét a köz­ségházán személyesen, vagy a 36/561-001/11 titkársági telefonszámon lehet bejelen­teni lakcímadatok megadása mellett. Az engedély március 31-ig érvényes. B. K. Már januárban megjelennek a felhívások, s februártól le­het pályázni a Magyar falu program első 100 százalé­kos támogatású pályázatain az 5000 lélekszám alatti te­lepüléseken. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A legtöbb tér­ségbeli településen már ja­vában tervezik, milyen cél­ra nyújtsanak be pályázatot a Magyar falu programon be­lül. Elsőként az egyházi, vala­mint az önkormányzatok által üzemeltetett közösségi terek felújításra és létrehozásra le­het pályázni. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesz­téséért felelős kormánybiztos minapi tájékoztatóján elmond­ta, a pályázati kiírások üteme­zetten jelennek meg ebben az évben. Az önkormányzatok­kal szemben nincs önerőelvá­rás, a finanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az ala­csonyabb adóerő-képességű települések. A pétervásárai térség közsé­geiben az elmúlt években je­lentős fejlesztések történtek. Intézmények, közterek, utak újultak meg, sok helyen nyer­tek nagyobb összegeket csapa­dékvíz-elvezetésre, valamint közösségi programok meg­szervezésére, lebonyolítására. Sirokban az elmúlt években megújult az óvoda, a bölcsőde, a polgármesteri hivatal, az or­vosi rendelő. Teendő azonban így is maradt bőven. Tuza Gá­bor polgármester érdeklődé­sünkre elmondta, a legfonto­sabb feladat az általános is­kola épületének külső szige­telése, továbbá a sportcsar­nok energetikai korszerűsí­tése. Ugyancsak megoldásra vár a kőkúti településrészen a szennyvízkezelés, azonban ez több száz millió forintos tétel. A pályázati lehetősége­ket a napokban mérlegelik, s megpróbálnak minél több for­ráshoz jutni. Tarnaleleszen is több mil­liárdos beruházás valósult meg. Szinte kivétel nélkül minden intézményük meg­újult, tavasszal hozzákezd­hetnek új bölcsődéjük építé­séhez is. Régóta dédelgetett tervek azonban itt is vannak. Ilyen például a saját fenntartá­sú idősotthonuk korszerűsíté­se. Itt jelenleg huszonhat em­berről gondoskodnak, azon­ban tizenketten most is arra várnak, hogy bekerüljenek az intézménybe. KovácsUéla pol-A falusi útalapra országszerte 50 milliárd forint jut idén, két szakaszban fognak megújul­ni alacsonyrendű utak, több mint 160 szakasz rekonstruk­cióját végzik el 430 kilométer hosszon. Egyes munkálatok már márciusban megkezdőd­hetnek, a továbbiak felújításá­ra legkésőbb ősz elején kerül­het sor. A kormány szándékai szerint 2020-ban újabb 70-80 milliárd forint állhat majd ren­delkezésre erre a célra. A folya­gármester szerint idén min­denképp szeretnék orvosolni a helyzetet. A régi iskola épü­letét újítanák fel erre a célra, amely tagintézményként mű­ködhetne, s így enyhítenének a helyhiányon. A másik fel­adat a Bacsó Béla út aszfalto­zása. A közel négyszáz méte­res szakasz felújítására min­denképp pályáznak. Mátraderecskén a legfonto­sabb feladat a sportcsarnok, s az ott található szálláshely korszerűsítése lenne, hiszen a matosság érdekében 2,5 milli­árdos keretösszeget különít el idén a kormány ezeknek az út­szakaszoknak a tervezésére.- Az önkormányzatok bölcső­dék és óvodák létesítésre, fel­újítására, bővítésére, valamint orvoslakások építésére, orvosi rendelők felújítására vagy épí­tésére, orvosi eszközök be­szerzésére akár 100 millió fo­rintos nagyságrendben is pá­lyázhatnak - mondta Gyopá­ros Alpár kormánybiztos. régi épület fenntartására, üze­meltetésére rengeteg energiát és pénzt kell fordítani. Ezen kívül megpróbálják a belterü­leti utakat is rendbe tenni, ha sikerül nyerniük. Itt szeretné­nek egy játszóteret is építeni, s a köztereket szebbé varázsol­ni. Ezek a létesítmények nem­csak a helyieket, hanem az idelátogató több ezer vendéget is szolgálnák. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a pályázatokat a Magyar Államkincstár bonyo­lítja le, a nyertesek rövid időn belül hozzájuthatnak a támo­gatási összeghez, és a pályáza­tok előfinanszírozottak lesz­nek. A falusi közszolgáltatá­sok minőségének javítására összesen 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Az üresen álló egyházi tulajdonú épületek - volt parókiák, plébániák, egy­házi iskolák - felújítása mel­lett a programok szervezését, eszközvásárlást és a közösségi életet szervező személyek bé­rének és járulékának a költsé­geit is támogatják. Az egyhá­zak pályázhatnak temetők fel­újítására is. Összehangolt, közös munka a betegek gyógyulásáért ÉSZAK-HEVES A Parád-Mátra­­derecske-Bükkszék gyógyító háromszögben az elmúlt évek­ben jelentős fejlesztések va­lósultak meg. Á parádfürdői kórház fejlesztésére, energe­tikai korszerűsítésére több száz millió forintot fordíthat­tak, a mátraderecskei Mofetta gyógykomplexum vendégei jó ideje tb-támogatással gyógy­ulhatnak, a bükkszéki gyógy­fürdő pedig több mint egymil­­liárd forintból újult meg. Á tér­ségben található gyógyvíz- és ásványvízforrások, a parádi sa­vanyúvíz, a Salvus víz, a tim­­sós fürdő és a mofetta gázfor­rása olyan adottságok, melyek egyedülállóak hazánkban. Mint azt Forgó Gábortól, Mátraderecske polgármeste­rétől megtudtuk, most újabb fejezetéhez érkezett a gyógyí­tó erőforrások összehangolá­sa. Már bizonyos, hogy az eg­ri Markhot Ferenc kórházzal együttműködési megállapo­dást kötnek, hogy a jövőben hatékonyabban használják ki a Mofettában rejlő lehetősége­ket. A parádfürdői gyógyásza­ti részlegekkel is szorosabbra fűzik az eddigi kapcsolatokat. Együttműködnek az egri Markhot Ferenc kórházzal Arról is egyeztetnek, hogy miként lehetne az erdélyi test­vértelepülésekkel olyan két­oldalú megállapodást kötni, melynek értelmében a határon túli magyarság is részesülhes­sen az észak-hevesi gyógyító természeti kincsekből.- Ki kell használnunk azt az adottságot, hogy a környéken számos természeti tényező is a gyógyítás szolgálatára áll. A faluban kitűnő gyógyvizek is találhatók, terveink szerint erre is építhetünk a jövőben. A klimatikus viszonyok ide­álisak. Az infrastrukturális feltételek is adottak, sőt, nem mondhatunk le a Kincses für­dőről sem, amelynek műkö­déséhez új kút fúrására van szükség - fogalmazott a köz­ség első embere. A remények szerint néhány év alatt Észak-Magyarország érrehabilitációs központjává válhat Mátraderecske. B. K. Ötvenmilliárd a falusi útalapra Számos közösségi programot szerveznek, hogy méltón ünnepeljék a jubileumot Harminc éve kapott városi rangot Pétervására PETERVASARA Idén lesz har­minc éve annak, hogy Péter­vására város lett: 1989. már­cius 15-én a moziban meg­tartott ünnepségen dr. Raft Miklós államtitkár adta át a várossá nyilvánítási okleve­let. Akkor sokan megmoso­lyogták az aktust, és azt is kétségbe vonták, hogy meg­­érdemli-e a címet a település, ám az elmúlt évek bizonyítot­ták, hogy a város tudott élni a lehetőséggel, s mára min­den vonatkozásban méltán tölti be a körzetközponti sze­repet. Az első húsz év alatt két és fél milliárd forint pályá­zati pénz érkezett a város­ba. A cél a kezdetektől fogva az volt, hogy a település nyu­godt, egészséges és korsze­rű otthona legyen polgárai­nak. Eged István polgármes­ter tíz évvel ezelőtt, a husza­dik évfordulón úgy fogalma­zott: „Egy ember életében ez a tényleges felnőtté válás ka­puja. Amikor kettessel kezdő­dik az évek száma, ha akarat­lanul is, de megtörténik az el­ső számvetés. Egy több száz éves település történetében ez a húsz év pár pillanatnak tűn­het, ám ha jobban belegondo­lunk, számtalan dolog, válto­zás történt”. Az adventi programokon együtt ünnepelt a város Fotó: beküldött Mára elmondható, igazi, prosperáló kisváros lett Pé­tervására. Körzetközpon­ti településként iskola, óvo­da, középfokú oktatási intéz­mény, s hamarosan bölcső­de is működik itt. A polgár­­mesteri hivatalban a szom­szédos falvak ügyeit is in­tézik, okmányiroda, posta, rendőrőrs, gyermekotthon, idősek otthona, gyermekjólé­ti szolgálat, korszerű műve­lődési ház, hamarosan meg­újuló könyvtár, egészség­­ügyi központ, egy gyönyörű templom, s számos kisebb­­nagyobb vállalkozás szolgál­ja a péterkeieket. Az elmúlt négy évben intéz­mények, közterek újultak meg, idén pedig megkezdődhet az általános iskola korszerűsíté­se, s egy tanuszoda építése is. Az itt élők büszkék arra, hogy a város adott már az or­szágnak híres borászt, megyei főjegyzőt, válogatott focistát, neves ügyvédet. Ma is sokan dolgoznak a médiában, a köz­­igazgatásban, gazdasági társa­ságokban itthon és külföldön egyaránt. A megyei sportélet­ben tisztelet övezi a város ne­vét. Idén számos közösségi prog­ram a jubileum jegyében zaj­lik majd. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents