Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-04 / 281. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. DECEMBER 4., KEDD HÍREK A sínpálya fejlesztésére, falusi utakra is költenének Fizikatanárok találkozója EGER Harmincöt éve szerez­tek diplomát az Eszterházy Károly Egyetem jogelőd in­tézményében, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán azok a fizika-technika, illetve ma­tematika-fizika szakos hall­gatók, akik közül huszon­egyen az elmúlt hét végén ismét találkoztak a megye­­székhelyen, az egyetem C épületében. Az emlékek fel­idézése közben a zömében ma is a köznevelésben ta­nító kollégák megemlékez­tek azokról a csoporttársak­ról és oktatókról is, akik már nem lehettek jelen ezen az eseményen. S. S. Zárva tart az ökocentrum TISZA-TÓ Karbantartás mi­att zárva tart a Tisza-tavi Ökocentrum január 1. és ja­nuár 18. közt - tájékoztat­nak közleményükben. A nyi­tásra január 19-én, szomba­ton kerül sor - ez alkalomból családi programokkal is ké­szülnek, melyek fő témája az év hala lesz. L. R. Eredményes habilitáció EGER Sikeresen habilitált dr. Kovásznál Gergely, a Mate­matikai és Informatikai Intézet egyetemi docense a Debreceni Egyetem Informatikai Tudomá­nyok Doktori Iskolájában. Tu­dományos előadásának témá­ját a kvantormentes bit-vektor logikák számítási bonyolultsá­ga képezte, a magyar és angol nyelvű prezentáció során mun­kássága egyik részterületén el­ért eredményeiről számolt be. A habilitáció részeként egy tan­termi előadás erejéig az általa oktatott az informatika logikai alapjai tantárgy egyik témakö­rét is bemutatta. L. R. Jobb vasútvonalak kellenek a teherszállítás érdekében Uniós vállalás a vasúti te­herszállítás részarányának növelése, ugyanakkor meg­változtak az ipar igényei. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Eger adott otthont nemrégiben a Magyar Közleke­dési Konferenciának, ahol szó­ba kerültek a gazdaság szem­pontjából fontos kérdések is. Homolya Róbert, a MÁV vezér­­igazgatója a Heves megyét érin­tő vasúti fejlesztésekről elmond­ta, a megyén átmenő 80-as vo­nal az egyik legforgalmasabb az országban. A Hatvanig tar­tó, uniós pénzből történő nagy rekonstrukció folyamatban van, szeretnék Miskolcig vinni a fej­lesztést, s odáig 160 kilométeres Az új iparágak precízebb, gyor­sabb szállítást igényelnek H-MAVTR A vasút drága műfaj, a 80-as vonal rekonstrukciója is több százmilliárd forintos beruházás Fotó: Mészáros János sebességet garantálni. Ez a tér­ségnek, a nagyvárosoknak egé­szen új utazási minőséget tud­na adni. A legfőbb teherszállí­tásban nagyívű fejlesztésre van szükség. Egy uniós vállalás alap­ján a 300 kilométeren túlra tör­ténő közúti áruszállítás 30 szá­zalékát 2030-ra vasútra kell át­terelni. A megnövekvő igényre a vonalak nincsenek felkészülve. Hogy ez mekkora összegbe ke­rülne, még nem tudni, de a vas­út drága műfaj, a 80-as vonal re­konstrukciója is több százmil­liárd forintos beruházás. A me­gyében a közúti közlekedés az autópályáknak köszönhetően jó, a személyszállításban visszaszo­rulóban van a vasút, de jobb szol­gáltatás - jobb pálya és 1Ó0 ki­lométeres sebességre alkalmas gördülőállomány - már verseny­képesebb alternatívát nyújtana. A közelmúltban kocsihiányról is szóltak a hírek, ami a szakér­tők szerint az intercity kocsik építése miatt elmaradó javítá­sokból fakadhat. Több helyen le­robbanó mozdonyokról szóltak a híradások, rákérdeztünk, ter­veznek-e mozdonyvásárlásokat. Homolya szerint a szokásostól eltérő igénybevételt jelentő hosz­­szú hétvégéken valóban vannak problémák, de ez nem a teljes rendszer általános állapotát tük­rözi. A mozdonyokkal kapcsolat­ban elmondta, a rendszerváltás után nagy fejlesztések nem vol­tak, most érkezett pár új gép. Viszont vásároltak számos mo­torvonatot, áprilistól emeletes szerelvény is közlekedik majd Budapest elővárosi vonalain. Fónagy János államtitkár sze­rint az elmúlt években megvál­tozott az ország városszerkeze­te, ipari központok szűntek meg, s jöttek létre újak. Régen nagy árutömeget mozgatott meg a ko­hászat, a cukoripar, de ezek a fel­adatok megszűntek. Az új ipar­ágak precízebb, gyorsabb szál­lítást igényelnek, s a lakosság anyagi helyzete is megengedi gépkocsik fenntartását. így vi­szont megteltek az utak, ezért a közösségi közlekedést erősíteni Légi közlekedés Tóth Péter szerint hamaro­san a kormány elé kerülhet a hazai repülőterekről szak­értők által készített anyag. Erről most zajlik a vezetői egyeztetés, s egy-két hó­napon belül kiderülhetnek részletek. A fővárosi, deb­receni és sármelléki repte­rek részei az európai TEN-T hálózatnak, ezenkívül van több, amelynek a fejleszté­se fontos. Minden magyar­­országi reptérre kiterjed a vizsgálat. kell. A vasút az utóbbi években stabilabbá vált, fejleszthető, a vo­lánok centralizáltabbak, a busz­állomány fiatalabb lett, igaz, még nem éri el a nyugati szintet. A 2030-ig szóló feladatokat, köz­tük az innovatív megoldásokkal kidolgozták, hamarosan a kor­mány elé kerülnek. Tóth Péter közlekedésért fe­lelős helyettes államtitkár sze­rint a következő években foly­tatódnak a gyorsforgalmi be­ruházások, s a vidéki mel­­lókúthálózat felújítása elkez­dődik. A korábban megneve­zett 50 milliárd forintos kere­ten felül az útdíjemelésekből befolyó pénzt is a falusi utak­ra fordítanák. Előkészítik a kö­vetkező évek vasúti projektjeit is, ezek közé tartozik a miskol­ci fővonal is. Az elektromos au­tózással kapcsolatban elmond­ta, pilot projektek vannak, töl­tőállomásokat is telepítenek, bár, hogy az M3 és M30 men­tén lesznek-e, nem tudta meg­mondani. Kérdéses a mellékvonalak jövője Homolya Róbert szerint a hét­ezer kilométernyi vasúti háló­zatból kétezren ötezernél ke­vesebb ember utazik évente. A közszolgáltatást fenn kell tartaniuk, a költséghatékony­ság kérdés, a megrendelő ál­lamnak kell mérlegelnie. Fónagy János szerint 2010 előtt megküzdöttek a vona­lakért, hogy amíg nem tud­ják, mi legyen velük, ne szedjék föl azokat. Budapes­ten, nagyvárosokban nagy az agglomeráció és a hiva­tásforgalom. Ezért a mint­egy 3300-3400 kilométer­nyi mellékvonal felét kisebb­­nagyobb pályamódosítá­sokkal, villamosítással al­kalmassá kell tenni az elő­városi feladatokra. Van né­hány meghatározó, de rend­szerhez nem csatlakoztat­ható vonal és van turisztikai is, például a szilvásváradi, amely nélkülözhetetlen. Azóta kiderült, Szabolcsban két mellékvonalon is megszű­nik a forgalom. Lezárult az IGEN Eger újabb képzéssorozata EGER Idén is izgalmas verseny­nyel zárult az IGEN Eger prog­ramsorozata, melyet az Inno­vatív Generáció (Igen) Debre­cen és az Eszterházy Károly Egyetem hívott életre a vá­rosban 2013-ban. Az intenzív képizést azóta közel félszázan elvégezték. Az ötletgazdákat, érdeklődő egyetemistákat, induló vállal­kozókat célzó előadás-sorozat csúcspontja a nyilvános ötlet­verseny, melyre idén novem­ber végén került sor a Leány­ka bisztróban. Az eseményen a szakmai zsűri mellett egy hazai befektető cég is képvi­seltette magát, így a résztve­vők közvetlen téttel mérettet­hették meg legjobb ötleteiket. A tavalyihoz hasonlóan idén is hat csapat nevezett a ver­senyre, a legkülönfélébb elkép­zelésekkel: társasjáték, közös­ségi mobilalkalmazás, viszont­eladói rendszer, gitártanulást segítő eszköz, kézműves ék­szer, valamint dizájnerképzés szerepelt a rövid bemutatko­zók között - az első helyezést ez utóbbi nyerte el. A szervezőktől megtudtuk: aki lemaradt, jövőre még min­dig csatlakozhat a program­hoz, ugyanis a képzéssoroza­tot tavasszal ismét elindítják Egerben. L. R. Jobbára fiatalok vettek részt a megmérettetésen Fotó: Szántó Gy. Tovább bontják a lakatlan házakat RECSK Öt életveszélyes, évek óta elhagyott, romos ingatlant már elbontottak a településen, további három elhanyagolt épület eltakarítására is enge­délyt kapott az önkormányzat az illetékes építési hatóságtól. Nagy Sándor polgármester je­lezte lapunknak, a lakosság nagy örömmel fogadta, hogy hosszú évek után eltűnnek a közegészségügyi szempontból aggályos, településképet rontó romok. Az elhagyatott házak bontási munkálatai jelenleg is folynak a településen. Megelégelték azt a helyze­tet, hogy évek óta szaporod­nak azok az elhagyott, romos ingatlanok, amelyeket főként banki tartozás miatt hagytak el a tulajdonosaik. A község vezetője elmondta, nem várnak tovább a bankok, illetve a tulajdonosok jóváha­gyására, hiszen azokat évek óta hiába értesítik és kérik a helyzet megoldására. A hiva­talos bontási engedély birto­kában azonnal eltakarítják a veszélyes házakat, s erről ér­tesítik a bankokat is. A térség önkormányzati vezetői egyetértenek abban, hogy az elhagyott portákkal kezdeni kell valamit, s felte­hetőleg egyre többen követik a recskiek példáját. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents