Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-01 / 279. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI IX. évfolyam, 12. szám 2018. december O A.D <9 Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK IH rfr DECEMBER ÜZENETE „Szeretteim, ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást” (Un 4,12). Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel Békét teremteni a szívekben Advent és Karácsony Az adventi időszak a Karácsony előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét. Az advent szó a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Régi szokás ebben az időszakban, templomainkban hajnali misét, rorátét mondanak papjaink. A19-20. század óta szokásban van ilyenkor adventi koszorút készíteni. A hajnali szentmiséken különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás. A szentcsalád-járás szokása a 20. század elejéről származik, amelyet karácsony előtt 9 nappal szoktak kezdeni. A hívek minden nap más házhoz viszik el a Szent Családot ábrázoló képet, s közösen imádkoznak. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január ó-ig) tart. A karácsony latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jé-Karácsonyi szentmise egy XV. századi kódexből zus Krisztus születésére emlékezünk. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Ez a keresztény ünnep az első niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. A Bibliából tudjuk, Jézus szegényes körülmények között született egy istállóban, mert senki nem fogadta be házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját és jegyesét, Józsefet. H. J A radi vértanúkról A radi vértanúk - A radi minorita kolostor régészeti föltárása címmel rendeztek tudományos konferenciát Sátoraljaújhelyen október 26-án. A Felső-Bodrogközben az 1600-as években nagyon erős volt a protestáns jelenlét. A katolikus hit terjesztése érdekében 1637-ben minorita szerzetesek telepedtek le Rád községben, akiket lelkipásztori munkájuk miatt gyakran értek zaklatások. Iglódy Illés István kálvinista szülők gyermekeként tért át a katolikus hitre és lépett a minorita rendbe, emiatt meggyilkolták. A 17. században több szerzetestársa is hasonló sorsra jutott. 2000 óta minden év novemberében megemlékeznek Iglódy Istvánról és mártírtársairól. Ternyák Csaba egri érsek köszöntőjében arról beszélt, hogy már az ősegyház tagjait is sokszor érte üldöztetés, vértanúság. A főpásztor kiemelte: a kereszténység lett mára az a vallás, melyet leginkább üldöznek, s sokan adják életüket Jézus Krisztusért. A vértanúk nem a maguk igazáról tesznek tanúbizonyságot, hanem Megváltónkról. A konferencián a minorita kolostor feltárásának számos részletét, eredményét is bemutatták. Szent Erzsébet Napok Sárospatakon November 10-től rendezték meg a XI. Őszi Szent Erzsébet Napokat Sárospatakon. A két hét során számos eseményt szerveztek. A program keretében először Szent Erzsébet családi estre került sor a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában. „Szent Erzsébet lelkisége” címmel Kecskés Attila főesperes, tolcsvai plébános tartott előadást, majd 18-án a Bazilika cím kihirdetésének évfordulóján, tartották a bazilika őszi búcsúját. Az ünnepi szentmisét Deli Lajos címzetes apát, felsőzsolcai plébános mutatta be. Másnap, 19-én volt Szent Erzsébet ünnepe a magyar egyházban. Ennek során egész napos egyházmegyei szentségimádást tartottak. Este gyertyás körmenet vitte Szent Erzsébet ereklyéjét a bazilikától a várkápolnába, ahol a szentmisét az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság élő és elhunyt tagjaiért, betegeiért és támogatóiért mutatta be Kormos Csaba címzetes esperes, gesztelyi plébános. November 22-én Mitől katolikus az iskola? címmel Novák István, tiszteletbeli kanonok, jászberényi plébános, iskolai főigazgató tartott előadást a Szent Erzsébet Házban. Az egyházi év Krisztus Király ünnepén, november 25-én ért véget. Az elmúlt 12 hónapban ismét több nagyszabású programot, emlékezetes eseményt szerveztek az Egri Főegyházmegyében. Január 6-án ünnepeltük Ternyák Csaba püspökké szentelésének 25. évfordulóját az egri bazilikában, amelyen a hívek mellett részt vettek az egyházmegye papjai és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is. Az esztendő során három alkalommal is sor került papszentelésre: január 7-én, Mezőkövesden Liga Konrádot, június 16-án pedig Czókoly Sándort és Drahos Dávidot, augusztus 25-én pedig Elek László jezsuita szerzetest szentelte pappá Miskolcon a főpásztor. Az idén nemcsak Egerben, Rómában is ministráns-találkozót tartottak. Sokan vettek rész a pünkösdhétfői sárospataki Szent Erzsébet zarándoklaton, a 34. Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lelkigyakorlaton, valamint az egyházközség munkatársak és a karitász-önkéntesek találkozóin. Fotó: Balogh Ferenc- Érsek úr! Hogyan tekint viszsza az elmúlt egyházi évre? A főpásztor szemével hogyan értékelhető az eltelt időszak?- Természetesen nem csak nagy egyházmegyei programokból állt az esztendő. Mindennap dicsértük az Urat templomainkban, iskoláinkban és otthonainkban is. Hála él a szívemben, hogy mögöttünk hagyott egyházi év során sok embert sikerült közelebb vinnünk Istenhez, békét teremteni a szívekben.- Nagyszabású felújítások, építkezések zajlanak az egyházmegyében. Több alkalommal áldott meg felújított kápolnákat, templomokat...- Valóban, a fejlődés rendkívüli időszakát éljük. Vigyáznunk kell arra, hogy a látványos eredmények nehogy elfeledtessék velünk igazi feladatunkat: az ember földi és örök boldogságának szolgálatát.- Örömre ad okot, hogy a főegyházmegye szemináriumaiban, szeptemberben újból többen, kilencen kezdték meg tanulmányaikat az első évfolyamon...- Minden szentmise után imádkozunk új hivatásokért, hiszen a meghívás Istentől jön. Nagy örömömre szolgál, hogy vannak olyan fiataljaink, akiknek a meghívás rendkívülisége és a felmerülő sok nehézség el-Ternyák Csaba egri érsek lenére sem száll inukba a bátorságuk, mernek és tudnak szemben úszni az árral. Örömmel tölt el, hogy számíthatok rájuk.- Az eltelt időszakban a papnevelés mellett nagy figyelmet fordított a köznevelésre, az egyházi nevelési-oktatási intézményekre. A nevelés-oktatás mely területén történt változás, előrelépés 2018-ban?- Érezzük azt a nagy felelősséget, amely a szülők és az önkormányzatok bizalmából ránk nehezedik. Nemcsak oktatást és nevelést várnak tőlünk, az is feladatunk, hogy a ránk bízott fiúkkal és lányokkal megismertessük Isten végtelen horizontját. Örömmel tölt el, hogy az iskolák után egyre több önkormányzat szeretné ránk bízni az óvodáját is.- A 2017/18-as tanév a teremtésvédelem jegyében zajlott. Miért ezt a szempontot emelte ki?- Gyakran panaszkodunk a klímaváltozás hatásai miatt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy tudatosabban kell élnünk, vigyáz^ ni környezetünkre, a teremtett világra, takarékoskodni az engergiával és erre a tudatosságra minél korábban rá kell nevelni a fiatalokat.- 2020-ban Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Hogyan készül főegyházmegyénk erre a jeles eseményre?- Az országos előkészítő bizottsággal együttműködve szervezzük egyházmegyénkben és az egyházközségekben a lelki készületet. A szentmise misztériumát egyre inkább figyelmünk középpontjába igyekszünk állítani a szentbeszédekben. A nagyobb plébániákon gyóntatási ügyeletet, szentségimádás iskoláját és rendszeres szentségimádási órákat szervezünk.- Közeleg a Karácsony, Jézus Krisztus születésének ünnepe. Hogyan lehetne megfogalmazni az idei, a 2018. évi Karácsony üzenetét?- Ez az üzenet nem változik, mindig ugyanaz és mégis mindig új, hiszen a múló időben mi magunk változunk. Ezért olyan jó, hogy évről-évre visszatér és ismét alkalom nyílik a titok szemlélésére, a megújulásra és a szeretet gyakorlására szőkébb és tágabb környezetünkben.- Köszönjük az interjút! Homa János JEGYZET Jlln és üdvös, hogy december hónapban kifejezetten is gondoljunk Szent János apostolra, a negyedik Evangélium szerzőjére, „a szeretett tanítványra”. Mindenekelőtt azért, mert János evangélista a karácsonyi időben arra tanít bennünket, hogy Karácsonykor nemcsak egy gyermek, illetve Jézus születését ünnepeljük, hanem a megtestesülés misztériumát is. Evangéliumának első fejezetében rögtön jelzi, hogy az a Jézus, aki Betlehemben született és Názáretben nevelkedett, az Isten Igéje, aki testté lett, vagyis megtestesült és közöttünk lakozott (vö. Jn 1,14). János apostol világosan rámutat arra, hogy a Karácsony lényege az, hogy Jézusban, a Fiú, a második isteni személy, értünk emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lett, hogy megváltson bennünket. Evangéliumában Jézus mindig úgy áll előttünk, mint a Fiú, aki az Atyától jött, és akinek az a küldetése, hogy kinyilatkoztassa Istent, az Atyát, és hogy benne és általa mi is Isten gyermekeivé váljunk. Úgy is köszöntjük őt, mint a „szeretett tanítványt”. Szeretett tanítványnak mondjuk, mert ezt mondja róla a Szentírás (In 21,7). Valóban szerette őt Jézus. A tizenkettő közül őt engedte legközelebb magához, hiszen őrá bízta édesanyját. János, a hagyomány szerint gondoskodott Máriáról egészen haláláig. Egymás mellé temették őket Efezusban, ahol később az idős János a helyi egyházat vezette. Ő az, aki rádöbbent bennünket arra, hogy a megtestesülés és a megváltás művében Isten irántunk való végtelen szeretete mutatkozik meg, hiszen Jézusban „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Az első leveléből azt is megtudjuk, hogy Istennek nemcsak egy tulajdonsága a sok között a szeretet, hanem Isten maga a szeretet (Un 4,8.16), vagyis Isten lényegéhez tartozik, hogy Ő a tökéletes és végtelen szeretet. Erről a kijelentésről írta Szent Ágoston: „ha semmi mást nem írt volna ebben a levélben, vagy semmi más nem állna a Szentírásban, csak ennyi, hogy Isten a Szeretet, nem kellene többet kérdeznünk”. Hiszen az egész Biblia tulajdonképpen nem más, mint Isten irántunk való szerete. tének elbeszélése. Ez teszi érthetővé és elfogadhatóvá mindazt, amit az Ó- és Újszövetségi üdvtörténetben olvasunk. Mint keresztények, hittel valljuk, Isten az, aki Van, és Isten a Szeretet. Az utolsóként meghalt, sokat tapasztalt apostol szerint sohase feledkezzünk meg arról, „nem mi szerettük Istent, hanem Ő előbb szeretett minket, és elküldte Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért" (ljn 4,10). Szerinte ettől a felismeréstől függ, a mi istenszeretetre való képességünk: „azért szeretjük Őt, mert Ő előbb szeretett minket” (Un 4,19). Az adventi időben, Karácsony közelségében figyeljünk oda a következő figyelmeztetésére: „Szeretteim, ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást” (ljn 4,12). Ezekből a szavakból látszik, hogy Ő nem felejtette el, hogy a megváltó Jézus egyszer s mindenkorra egybekapcsolta az Isten- és a felebaráti szeretet parancsát, és megtanított bennünket arra, hogy a legfőbb törvény, a legfontosabb parancsolat: a szeretet. Hitünket, Isten iránti szeretetünket azzal kell megmutatnunk, hogy igyekszünk jobban becsülni és szeretni egymást. ~r Jégezetül arról se feledkez- 1 / zünkmeg, hogy Szent Já- V nos apostol és evangélista az Egri Főegyházmegye és egyben az Egri Főszékesegyházi Káptalan védőszentje. Adja Isten, hogy úgy szeressük mi is Jézus Krisztust és az Ő Egyházát, mint János apostol. Védőszentünk példája és tanítása arra hív és kötelez bennünket, hogy váljunk mi is Jézus szeretett tanítványaivá. Dolhai Lajos A szeretett tanítvány
