Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-17 / 292. szám

Hivatalos eljárásban bántalmazásért tettek feljelentést 2018. DECEMBER 11., HÉTFŐ__________________________________________________________________________________ Nem kellett volna lövöldözni az úton A múlt heti tárgyaláson a rendőrségi eljárás is szóba jött Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock Múlt hét csütörtökön tár­gyalta és hozott ítéletet az Egri Törvényszék a rendőr­ségi autós üldözésként el­­híresült eset miatt indult ügyet. A védői perbeszédből utalások szintjén, az ítélet bírói indoklásakor viszont egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy indult másik büntetőeljárás is a 2016. október 7-én történ­tek miatt. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGER Csütörtökön tartott tár­gyalást - erről a Hírlap tudó­sított pénteki számában és hozott elsőfokú ítéletet az Egri Törvényszék a V. Cs. R. ellen indult büntetőperben. A vád­hatóság hivatalos személy el­len elkövetett emberölés kí­sérletével és más bűncselek­ményekkel vádolja a terheltet. A bíróság ugyanakkor hivata­los személy sérelmére elköve­tett erőszak és közúti veszé­lyeztetés miatt felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a 48 éves vádlottra. Az ítélet szóbeli indoklása­kor, annak is a lefoglalt bűn­jelekről való rendelkezés meg­indokolásakor dr. Jávori Tün­de bíró úgy fogalmazott: van egy másik büntetőeljárás is, ám az azt folytató hatóságok közül senki sem fordult a bí­rósághoz a bűnjeltárgyak ki­kérése érdekében. Ezért a törvényszék nem tehet mást, mint hogy a visszaadásukról, illetve a megsemmisítésükről rendelkezzék. Lapunk más forrásból már korábban úgy értesült, hogy a vádlott és a jogi képviselője feljelentést tett az intézkedő rendőrök ellen hivatali eljá­rásban történt bántalmazás miatt. Köznyelvre lefordítva azért, mert V. elfogásakor az egyikük csaknem kitörte a terhelt karját. A feljelentés is­meretlen személy ellen szól­hat, mert a lapunk birtokában is meglévő, az elfogást meg­örökítő videófelvételen vala­mennyi, az akcióban részt vett rendőr arcát kikockázták. A bántalmazáson túl a vé­delemnek több más kifogá­sa is van az üldözés alatt al­kalmazott rendőri eljárással kapcsolatban. Ezek egy ré­sze kiderült a tárgyaláson el­hangzott védőbeszédből. Egy­re konkrétan az ügy bírája is utalt. Arra tudniillik, hogy a súlyos pszichiátriai betegség­ben szenvedő férfi viselkedé-Az elsőfokú ítélettel zárult el­sőfokú eljárásban több szakér­tőt is meghallgatott a bíróság, közöttük orvosokat és műszaki szakértőket. A védelemnek az utóbbiak által készített szakvé­leményekkel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy azok precízek, pontosak. Nem is élt kifogással ezekkel szemben. Érvényesek a megállapítása­ik reakcióidőről és más egyéb fontos vezetéstechnikai kérdé­sekben, amennyiben ép em­berről van szó. Ám ez eset­se miatt a család előbb mentőt akart hívni, ám őket a rend­őrséghez irányították, mond­ván, ha dühöng, akkor csak ők intézkedhetnek. A bűnüldözők azonban a semmilyen szabályt meg nem szegő férfit úgy „segítették”, hogy az egyébként is üldözé­­ses tünetektől szenvedő V. Cs. R.-t autós üldözéssel, annak részeként kilenc pisztolylö­véssel próbálták megállítani. Jávori bírónő fel is tette a kői­ben nem ez a helyzet, ezért az orvos szakértőkre keli ha­gyatkozni. Novák Péter szerint ezt mulasztotta el az ügyész­ség, amikor a bizonyítási eljá­rás lezárulta után is fenntar­totta az eredeti álláspontját. Úgy fogalmazott, hogy az ere­deti vád fenntarthatósága ér­dekében az ügyészség kényte­len volt negligálni azon szak­­véleményt, ami szerint a vád­lott súlyosan korlátozva volt abban, hogy felismerje cselek­ménye következményeit. tői kérdést: vajon, lehetett vol­na-e másként is segíteni? Dr. Novák Péter ügyvéd per­beszédéből kitűnt, hogy a vád­lott 1996 óta áll pszichiátriai kezelés alatt. Nem elmebeteg, de volt egy alapbetegsége. Or­vosával konzultálva, annak tanácsára 2003-ban felha­gyott a gyógyszereivel és 13 éven át tünetmentes volt. Ek­kor azonban egy családi konf­liktus ismét kihozta belőle ezt a betegséget. Nem saját magá­nak kereste, nincs a betegség mögött semmilyen önsorsron­­tó magatartás. A védő felhívta a figyelmet arra is, az őket eligazító veze­tő felhívta a rendőrök figyel­mét, hogy milyen állapotban van az az ember, akivel szem­ben majd intézkednek. Az ak­kori rendőrkapitány, az ügyet kivizsgálva, a figyelmeztető lövésekről azt állapította meg, hogy „jogszerűtlen, szaksze­rűtlen és alkalmatlan” meg­oldás volt. Hasonlóan problé­másnak minősül a menetrend szerinti autóbusz útzárként való igénybe vétele a dr. No­vák Péter szerint. A beteg állapota kontra reakcióidő MEGYEI KORKÉP Próba Molnár Helga helga.molnar@mediaworks.hu Átéli krízisidőszak az egyik állandó próbája annak, hogy valóban működik-e a szolidaritás, oda tudunk-e figyelni azokra az emberekre, akik az utcán vagy lak­hatásra alkalmatlan helyen folyamatos veszélyben vannak. Úgy hiszem, ha olyan embert látunk az utcán tartózkodni, aludni, akiről úgy érezzük, veszélyben lehet, segítségre van szüksége, a legfontosabb, amit tehetünk, hogy odamegyünk hozzá. Beszélünk vele, s megkérdezzük, mire van szüksége, miben tudunk segíteni. Ne próbáljuk meg kitalálni a gondo­latát, helyette eldönteni, hogyan tudnánk segíteni. Segítsünk úgy, ahogy mi szeretnénk, hogy segítsenek nekünk: az önál­lóságunkat és a méltóságun­kat tiszteletben tartva. Miután megtudtuk, van-e szüksége segítségre és mire, próbáljuk átgondolni, hogy mi ehhez hogyan tudunk hozzájárulni magunk, vagy a kapcsolatainkon keresztül. Ha tanácstalanok vagyunk, ér­demes felhívni az ország egész területén működő diszpécser­­szolgálatok egyikét. A hideg napokban és éjeken életmentő lehet a szolidaritás, az emberség, különösen az idősekre, betegekre, a másik em­berre való odafigyelés és a segítség. Ne maradjunk közömbösek, a szokatlan jelenség árulkodó lehet. Ha nem füstöl a kémény, ha nappal is égve marad a vil­lany, ha nem tapasztalunk mozgást a szokott időben, ne ha­bozzunk utána járni, nem történt-e baj. Szükség esetén azon­nal hívjunk segítséget! Alijuk ki a próbát! Szükség esetén azonnal hívjunk segítséget! Véradóbarát hely lett az Egererdő HEVES MEGYE Az Egererdő Zrt. nyerte el Heves megyében a Véradóbarát Munkahely címet ebben az esztendőben. Az er­dőgazdaság 2016 óta szervez rendszeres véradást, mégpe­dig évente két alkalommal, melyeken az erdész, a vadász kollégákon túl adminisztratív dolgozók, kisvasúti dolgozók, a Mátraparkett kollégái és a közfoglalkoztatottak is részt vesznek - tájékoztat a Ma­gyar Mezőgazdaság honlapja. A véradásokon évente átlago­san kétszázan jelennek meg, ..közülük csaknem 60 70 szá­zaléknyi önkéntes felel meg. A véradó napok sikeressé­gét meghatározza, hogy a cég vezetősége a kezdetektől tá­mogatja a karitatív tevékeny­ség megszervezését. Továbbá emellett a szervezők minden évben a véradás kísérőjeként színes programokat szervez­nek, hogy a segítségnyújtá­son felül a baráti kapcsola­tok ápolása, a csapatépítés is megvalósulhasson. A Magyar Vöröskereszt helyi szerveze­tével, valamint a vérellátóval az évek során szoros, szinte baráti kapcsolat alakult ki, amely megkönnyíti a közös gondolkodást és a munkát. A véradásokon évente átlagosan kétszázan jelennek meg A lelkes szervezők a vér­adó nap legnagyobb sike­rének azt tekintik, ha sike­rül rábeszélniük a véradás­ra olyan kollégákat is, akik a céges rendezvényeken nyúj­tanak először segítő kezet be­teg embertársaikon első do­norként. A most kapott díj hatalmas megtiszteltetés az erdészeti gazdaság életében, egyben kötelezettség is, hogy a jövő­ben legalább ilyen lelkesedés­sel folytassák a karitatív tevé­kenységüket. Sz. K. Újra egyházi kézben van a pincerendszer Mindennap ötszáz rászoruló kap ebédet az alapítványtól Ételt az Életért: ebédet osztottak EGER Visszakerült a napokban az Egri főegyházmegyéhez a megyeszékhelyen megtalál­ható érseki pincerendszer. A magyar kormány ugyanis még egy korábban meghozott határozatával adta vissza az főegyházmegyének ezt a pin­cerendszert. A Magyar Nem­zeti Vagyonkezelő Zrt. köz­reműködésének köszönhető­en pedig idén december 14-én pénteken a tényleges birtok­ba adás is megtörtént - tudat­ta lapunkkal a lépést követően az Egri főegyházmegye. Mint az ismeretes, a Pyrker tér és az érseki palota alatt hú­zódó járatrendszer még a tö­rök kori megszállás után ala­kult ki. A korabeli dokumen­tumok szerint éppen akkor, amikor a püspöki palota meg­építéséhez szükséges köveket kitermelték. A tájékoztatás értelmében a pincerendszer a jövőben is lá­togatható lesz a nagyközönség számára. Mégpedig azt köve­tően, hogy kisebb átalakítást hajtanak végre az egészen. Ennek nyomán legfőképpen kulturális, hitéleti, valamint turisztikai célokat szolgálva kapcsolódik majd ez a rész az Egri Érseki Palota Kulturá­lis és Turisztikai Látogatóköz­ponthoz. Süli K. EGER Négyszáz adag ünnepi ebédet, tartósélelmiszer-cso­magokat és gyermekjátékokat osztott az Ételt az Életért Ala­pítvány szombaton. Lajosházi Péter, az alapítvány egri iro­dájának alapítója és önkénte­se a Hírlapnak elmondta, jövő­re lesz húsz éve, hogy alapít­ványi formában osztanak ételt a Krisna-hívők.- Először csak hétvégen­ként, jó pár éve pedig min­dennap négyszáz adag meleg ételt osztunk ki a rászorulók­nak - fejtette ki az irodaala­pító. - További száz adagot is főzünk rendszeresen a nehe­zebb sorsú egri egyetemisták-Az ünnepi étel ezúttal sólet volt Fotó: Berán Dániel nak, akik a Govida étterem­ben fogyasztják el az ételt. Ez az étterem az, amelyik megfő­zi a rászorulóknak is az ebé­det. A legrászorultabbak kap­ják meg úgy, hogy a család­­segítő intézettel együttmű­ködünk. Ők környezettanul­mány után tesznek javaslatot, majd kártyás rendszerben le­het igénybe venni az ebédet. Lajosházi Péter elmondása szerint az élelmiszereken kí­vül legalább olyan fontos az a gondoskodás, meg az a jó szó, amit itt kapnak az emberek. Egyházi hagyományról van szó, aminek ősi gyökerei van­nak náluk. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents