Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-12 / 288. szám
2018. DECEMBER 12., SZERDA 12 BORVIDÉKEINK Juhász Ádámmal a ládáktól az ügyvezetésig, Új-Zélandon át Minőség, őszinteség, piac Juhász Ádám a musttól az újbor állapotig tartó időszakot élvezi a legjobban Fotó: Gál Gábor EGERSZALÓK A Juhász Testvérek Pincészete egerszaióki borászati központjának avatásán jelentette be az egyik tulajdonos, Juhász Attila, hogy jövőben fia, Ádám veszi át a „kormányrudat”. A fiatal ügyvezetővel beszélgettünk szőlőről, borról, szüretről, jövőről. Pócsik Attila attila.pocslk@mediaworks.hu - Gyerekkorában is meghatározó volt a szőlő és a bor?- Emlékszem, óvodásként nagy élmény volt, amikor szüret után a tőkén maradt muskotályt leszedhettük, de arra is, hogy általános iskolásként, amikor a Paptag-dűlőt telepítettük, én voltam a jelölőember, aki mutatta, hova kell ütni az U szöget. Minden szünetben a pincében dolgoztam segédmunkásként, azaz ládáztam, hordót mostam, pakoltam a rekeszeket a palackozóban, megismertem a dolgozókat. Az egyetemi évek alatt már bekapcsolódtam a vendéglátásba is. Aztán három évig külföldön szereztem tapasztalatot, előbb Új-Zélandon dolgoztam pincemunkásként, majd ösztöndíjjal tanultam Montpellier-ben, Bordeaux-ban, Geisenheimben és Stellenbosch-ban. Utóbbi helyen állásajánlatot is kaptam, de édesapám 2015-ben elmondta terveit... Igaz, nem sejtettem, hogy ilyen hamar átveszem a stafétát.- Ezek szerint meglepetés volt a bejelentés?- Abszolút. Egy pohárköszöntővel készültem, amikor „elkövették ellenem a merényletet”. Persze hozzá kell tennem: soha nem éltem meg teherként e munkát, sokkal inkább a lehetőséget láttam, hogy segíthetek a családomnak, s persze óriási büszkeség is, hogy hisznek bennem. Édesapám úgy ültette el bennem a szőlő és a bor szeretetét, valamint azt, hogy a családi vállalkozásban gondolkozzam, hogy észre sem vettem, csak mostanra látom, mi miért történt.- Azért a szőlészet-borászat és az ügyvezetés pestiesen szólva „más kávéház'’...- Nem áll távol tőlem mindez, hiszen az egyetemen tanultam vállalatirányítást és közgazdaságtant is. Szükség is van rá, hiszen idén átlépjük a hárommillió palackot, Független szakértők i Jfipndták ki: európai szintű termelés zajlik Egerszalókon ami azt Is jelenti, hogy a minőségirányítási és -biztosítási rendszereket, az informatikai hátteret is fel kell zárkóztatni ehhez a dimenzióhoz. Ekkora palackszámnál már nem csak a csömöszölés a feladat, meg a romantikus séta a szőlőben... (nevet). Örömmel mondhatom, hogy a napokban elnyertük az élelmiszeripar legmagasabb biztonsági minősítését, külsős, független szakértők mondták ki: Egerszalókon európai szintű termelés folyik. Bízunk abban, hogy ez új kapukat nyithat ki számunkra.- Külföldön Is jól cseng a pincészet neve.- Elsősorban a vörösboraink iránt magas a kereslet külföldről. Az Egri Bikavérrel szemben itthon kicsit szkeptikusak az emberek, pedig bel- és külföldön ez a legnagyobb palackszámban értékesített vörösbor, s erre büszkének kell lennünk. Elsősorban a visegrádi négyek országaiba exportálunk, de boraink jelen vannak Belgiumban, s ugyancsak fontos piacunk Kína. Éppen a napokban hívtak meg a márciusi shanghaji borexpóra. Széles szortimenttel dolgozunk, birtokszelekciókkal a hétköznapi borfogyasztáshoz, míg a termékpiramis csúcsán természetesen a dűlőválogatások szerepelnek. Jelenleg 20 féle bort kínálunk a fogyasztóknak.- Nem sok ez?- Azt szoktam erre mondani, hogy a borvidéken 62 telepített fajta van, s míg a fogyasztók igénylik ezeket a borokat, nem leszünk a magunk ellenségei, hogy ne adjuk meg a kínálatot a kereslet mellé. Ha valaki Cabernet Franc-t akar Egerből, akkor kínálunk neki, sőt, nem is akármilyet: a Cabernet Franc-unk idén elnyerte az Országház Bora címet.- Az egerszaióki borászati központban beszélgetünk. Miért éppen Itt épült meg e centrum?- Itt születtünk, itt nőttünk fel, s hiszünk abban, hogy egy sikeres vállalkozásnak hozzá kell járulnia otthona fejlődéséhez is. Persze megmarad a Kőlyuktetői pincesoron található kóstolópince is, de tavasztól ide is várunk csoportokat, hogy megmutassuk, mi minden történik a borral, amíg a boltok polcaira kerül. Nincs titkolnivalónk, mi egy 100 százalékban magyar tulajdonú családi vállalkozás vagyunk, amely kizárólag egri szőlőből készíti borait.- Tudom, hogy a borászok nem szeretik, de muszáj feltennem a kérdést: milyen volt a szüret?- Nincs ezzel semmi baj, szerintem kifizetődőbb őszintének lenni. Be kell vallani, ha valami rossz, emlékezhetünk a 2010-es, vagy a 2014-es évre, amikor szinte egy deci vörösbort sem készítettünk... Az idei azonban egy kimagasló és különleges év volt, bár a korai fajtáknál voltak nehézségek. Persze nem szabad álomvilágban élni, a könnyű, reduktív borok, mint a Juhász Rosé, nemcsak a szőlőtől függnek, hanem a borászat technológiai korszerűségétől is. Augusztus 8-án kezdtük a szüretet, amikor nappal még 30 Celsius-fok felett volt a hőmérséklet, ezért éjszaka szüreteltünk kombájnnal, hűtöttük a cefrét, hidegen erjedt a must, tehát mindent megettünk a magas minőségért. Amikor vörösborok készültek, már „csak” az volt a feladat, hogy helyesen válasszuk meg a szüret időpontját. Ekkora palackszámnál már nem . csak a csömöszölés a feladat- Ml volt az első bora?- Sauvignon Blanc, 2012- ben. Akkor jöttem haza Új- Zélandról, s a frissen megszerzett tudással kezdtem neki a munkának. Jól sikerült, olyannyira, hogy talán emiatt foglalkozunk ma is e fajtával. Utólag belegondolva talán több figyelmet is szentelek a Sauvignon Blanc-nak, hiszen ebből írtam mesterdiplomámat is. De nagy lehetőséget látok a Pinot Noirban, valamint két helyi fajtában: az Olaszrizlingben és a Kékfrankosban is. Utóbbit szeretném, ha nemcsak papíron dominálna az Egri Bikavérben, hanem évről évre többet használnánk belőle. Nem titok, borászként a musttól az újbor állapotig tartó időszakot élvezem a legjobban. A bennem lévő alkotási vágy akkor tud leginkább kiteljesedni. Ha netalán más szakmám lenne, akkor is biztos olyat választottam volna, amely során alkothatok valamit. Úti célként is népszerűnek bizonyult az Egri borvidék MAGYARORSZÁG Az Egri borvidék a harmadik legnépszerűbb boros úti cél, csak Villány és Tokaj előzi meg - egyebek között ez is kiderül az idén harmadik alkalommal elindított Nagy Bor Teszt eredményéből. A felmérés során 22 ezer ember véleményét kérte ki a Winelovers portál és a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az összesítésből kiolvasható: a borvidék kiválasztásának legfontosabb szempontja - a válaszadók közel fele szerint - annak ismertsége. Majdnem ugyanennyire fontosak a környékbeli látnivalók, élménylehetőségek, ezen belül a legtöbben a programokat, gyerekbarát lehetőségeket, fürdőt, wellnesst és a természeti környezetet említették. A válaszadók 61 százaléka leginkább villányi, 55 százalékuk egri bort fogyaszt szívesen, a harmadiknak a tokaji nedűket jelölték meg. A felmérés szerint a magyarok legnagyobb arányban a rozét szeretik, amit a száraz vörös-, illetve száraz fehérbor követ. P. A. Egri hallgató címketerve lett a legjobb KISHARSÁNY, EGER Csiby- Gindele Botond, az egri Eszterházy Károly Egyetem tervezőgrafikus hallgatója nyerte a villányi Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet a Bogyóié bora címkéjének megtervezésére kiírt pályázatát. A győztes terve 25 ezer palackról köszön vissza. A megméretésre 170 fiatal, azaz 30 év alatti grafikus adott be összesen 220 pályatervet, ezek közül választotta ki a szakegyetemek által delegált zsűri a legjobbakat. A második legjobb címketerv Boda Anna Stefánia, a Pécsi Túdományegyetem Művészeti Kar hallgatójának munkáját dicséri, a harmadik ugyancsak Csiby-Gindele Botondé lett. A közönségdíjat Kincses Endre és Sámson Péter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar két grafikus hallgatójának alkotása nyerte el. P. A. Kizárólag Superior és Grand Superior nedűk kerülhetnek a modernizált Bikavér-palackba Hamarosan kiderül, milyen az egri borosüveg EGER Akár már az év végén megismerhetik a borfogyasztók az egri palackot - mondta el a Hírlap kérdésére Gál Tibor egri borász. Ismert: jú. Húsban, a XXII. Egri Bikavér Ünnepen kérte fel a szakembereket Nyitrai Zsolt Eger és térsége országgyűlési képviselője, tegyenek javaslatot az egri palack kialakítására és arra, hogy a borvidék mely nedűit tartalmazzák majd. A honatya szavai szerint fontos, hogy olyan üveg jöjjön létre, amelyik „száz közül is megismerszik, s jelenti a minőséget, hagyományt és a modernitást is egyben”. Érdekes, hogy noha a téma már lassan egy évtizede időről időre felmerült - a Hírlap hasábjain is nem egyszer írtunk efféle kezdeményezésről valamiért mindig elhalt a kérdés. Most azonban úgy tűnik, sikerre viszik az ügyet a borvidék borászai.- Az elmúlt fél évben havonta tartott megbeszélést a mintegy tucatnyi borászatot tömörítő Egri Borműhely, s a konstruktív munkának köszönhetően már megvan a palack végleges formája, színe, s a hozzávetőleges ára is - mondta Gál Tibor. - Egy kérdés nyitott még, hogy Gál Tibor: eredményt hoz a konstrukív munka Fotó: Huszár Márk milyen ábra legyen a palackon. Annak szükségességét senki sem vitatja, egyedül a megvalósítás módja nem dőlt még el. Megtudtuk: a borászok már megegyeztek abban is, hogy kizárólag Superior és Grand Superior kategóriájú borok kerülhetnek az üvegbe. Vallják ugyanis, hogy e kezdeményezésnek kizárólag akkor van értelme, ha a palackba töltött bor értékesebbé válik általa.- Számos lehetőséget megvizsgáltunk, végül Csutorás Ferenc egri borász hozott egy formát, amely egy korábbi, Egri Bikavér palackjának modernizált változata. Tehát egy létező, de már visszavonultatott, leginkább a bordeaux-ira hasonlító palackról van szó, amelyen minimális átalakítás szükséges. Bízunk abban, hogy év végén, jövő év elején már be tudjuk mutatni a nagyközönségnek - mondta el Gál Tibor, hozzátéve az anyagválasztásnál fontos szempont volt a környezettudatos magatartás, éppen ezért olyan üveg mellett tették le a voksukat, amellyel csökkenthető a borvidék ökológiai lábnyoma. P. A.