Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-10 / 286. szám

2018. DECEMBER 10., HÉTFŐ 14 ZÖLDÖVEZET Értékes fajoknak adtak minél több teret Beavatná munkájukba a társadalmat Dobre-Kecsmár Csaba Az erdőhöz sokan kötődnek MÁTRA Értékes gyepterüle­tek fenntartása érdekében te­vékenykedtek a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóság (BNPI) szakemberei az ó'sz folyamán a Mátrában. A füves élőhelye­ket korábban a legeltetett ál­latok tartották karban, az ál­lattartás megszűnésével azon­ban jelentős részük becserjé­­sedett vagy beerdősült. Mivel a területek számos értékes nö­vény- és rovarfajnak nyújta­nak élőhelyet, a szakemberek kaszálással próbálják fenntar­tani a meglévőket, és a cserje­­állomány visszaszorításával új gyepterületeket nyerni. A szürkés hangya­boglárka a legki­emelkedőbb érté­kek közé tartozik Novemberben a BNPI mun­katársai három helyszínen vé­geztek területkezelést - szá­mol be az igazgatóság a köz­leményében. Gyöngyös köze­lében, a Sár-hegyen találha­tó Gyilkos-réten kaszálás és a széna lehordása volt a feladat; e területen a különleges élet­vitelű szürkés hangyaboglár­ka a legkiemelkedőbb termé­szeti érték. A pásztói Nyikom­­réten szintén e lepkefaj védel­me volt elsődleges szempont a gyep tisztításakor, ám itt már intenzív cserjeirtás is szüksé­gessé vált. A szürkés hangya­boglárka állománya ezen a te­rületen valószínűleg teljes el­tűnésre lett volna ítélve né­hány éven belül, ha a folyama­tot nem gátolják meg időben. A fallóskúti Tugár-réten ka­szálást, kisebb részben cserje­irtást végeztek az igazgatóság munkatársai - derül ki Mol­nár Márton természetvédelmi őr beszámolójából. Az itt talál­ható rész igen változatos élőhe­lyekkel bír, rengeteg védett nö­vényfaj termőhelye. Megtalál­ható egyebek között a szibériai nőszirom, a piros kígyószisz, a leánykökörcsin és a réti kard­virág is. A Tugár-réten régóta folynak kezelések; a cserjé­­sebb területeket szerencsére sikerül évről évre egyre job­ban visszaszorítani, helyükön így teret nyerhet az értékes lágyszárú vegetáció. L. R. HEVES MEGYE Hogyan csepe­redik erdő az ember keze nyomán? Ezt megmutat­ni vallja legfontosabb kül­detésének Dobre-Kecsmár Csaba, aki az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyette­si posztján túl fontos tiszt­ségét újította meg a közel­múltban. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- A napokban az Országos Er­dészeti Egyesület másodjára is az Észak-Magyarország régió képviselőjének választotta. Mit jelent ez a titulus?- Ez egy társadalmi tiszt­ség. Az 1866-ban alapított egyesület az ország egyik legrégebbi civil szervezete, amely négyévente tisztújítá­son esik át. Az idén az a meg­tiszteltetés ért, hogy a régiós tagok ismét az országos veze­tőség soraiba választottak, ez­zel újabb négy évre megerősí­tettek tisztségemben.- Hogyan kell elképzelni a szer­vezet munkáját?- Az Országos Erdészeti Egyesület elsődleges felada­ta nevéből és jellegéből adó­dóan, hogy az erdőgazdálko­dókat, az erdővel foglalkozó­kat és a természetvédelem ér­dekeit képviselőket összefog­ja. Emellett részt veszünk az ágazatot érintő kérdések meg­vitatásában, a szabályok meg­újításában, stratégiák megfo­galmazásában. Fontos felada­tunk a nyilvánosságnak szánt kommunikáció és a környeze­ti nevelés is: törekszünk a tár­sadalom széles rétegeiben el­ültetni azokat a legfontosabb információkat, amelyek alap­ján az emberek valós képet al­kothatnak a magyar erdőkről, továbbá az erdőgazdálkodás és a természetvédelem aktu­ális kérdéseiről. Hiszen az er­dőkhöz mindenki kötődik va­lamilyen módon, ha más nem, érzelmileg.- Több jogszabály-módosu­lás is érintette az ágazatot az utóbbi időben. Mit érdemes ezekről tudni?- Az erdészeti törvénykezés több évszázados múltra tekint vissza, de a legtöbb ember szá­Dobre-Kecsmár Csaba erdőmérnökként már húsz éve igyekszik gondoskodni az erdők megóvásáról Fotó: Huszár Márk mára még az is meglepő tény, hogy Magyarországon létezik egy erdőtörvény, amely Má­ria Terézia korától fogva ha­tályban van. A gazdálkodás nagyon régóta tudatos tevé­kenység, amely arra irányul, hogy az erdő, mint természe­ti erőforrás, fenntartható le­gyen. Kezdetben ez pusztán mennyiségi fenntarthatósá­got, szakszóval tartamossá­got jelentett, ma már azonban a minőség elveit is szem előtt tartjuk, és részben ez követel­mutatott; Kaán Károly neves elődünk indította el azt a fá­sítási programot, melynek kö­szönhetően mára ez az arány 21 százalékosra emelkedett. A jelenlegi erdőstratégia cél­ja, hogy 26 százalékig, tehát további 6-700 hektárral növel­jük az erdősültség arányát - a mai tudásunk szerint ekko­ra terület nyerhető még a fásí­tás számára az agrárium más ágazatainak sérülése nélkül.- Hogy illeszkedik mindez az európai viszonylatba?- Az európai tendenciához képest itthon az idegenhonos fafajok aránya mutat eltérést, ez Magyarországon az átlag­nál magasabb. A már emlí­tett fásítási program során az Alföldre javarészt nem ősho­nos fafajokat, például akácot telepítettek, melyek ott nagy arányban elterjedtek. Ugyan­akkor az őshonosság fogal­mát nagyon óvatosan kell ke­zelnünk, mert eltelt időközben száz év, és az említett fafaj lét­­jogosultságát ma már senki sem kérdőjelezi meg. Az előt­tünk álló fatelepítési prog­ram kapcsán emiatt még na­gyon sok társadalmi vita vár ránk, de pontosan azért fordí­tunk annyi energiát a szem­léletformálásra, ismeretter­jesztésre, hogy ezek már va­lós tudáson alapuló eszmecse­rék legyenek. Tehát ne legyőz­ni akarjuk egymást, hanem meggyőzni - én ezt tartanám szerencsésnek. Ma már Magyarországon, de Európában sincs erdőirtás- Milyen tekintetben van leg­inkább szükség az ismeretter­jesztésre?- Az erdészet nem egy zárt üzem, nem a négy fal közt dol­gozunk, hanem kint, a nagy­­közönség előtt. Az egyik fő célunk, hogy az erdőbe láto­gatók ne a mélyen gyökerező sztereotípiák alapján ítéljék meg a tevékenységünket, ha­nem átlássák a munkafolya­matot is. Sokan a kivágott fák láttán egyből erdőirtást kiál­tanak, pedig ki merem mon­dani, ilyen ma nemcsak Ma­gyarországon, de egész Eu­rópában sincs. Az erdőirtás szakmai fogalomként azt je­lenti, hogy egy területen úgy végeznek tarvágást, hogy a kitermelt erdő helyére nem- Azt mondják, az erdészek mindig nagy időtávlatokban gondolkoznak, tehát hadd kér­dezzem úgy, mik a tervei az el­következő száz évre?- Erdészként erre csak azt tudom mondani, a terveim már folyamatban lévén nem tervek, hanem tények. Épp néhány napja jártam olyan fi­atal erdőben, ahol húsz éve pá­lyakezdőként fakitermelésben vettem részt, és emlékszem, a lakossági fórumon a feldúlt falumbelieknek magyaráz­tam, hogy ne aggódjanak, itt új erdő fog nőni a régi helyén. A drasztikus változás láttán, amikor eltűnnek az öreg fák, és a fiatal erdő még nagyon ki­csi, nehéz ezt elhinni. De az én százéves küldetéstudatom eb­ben gyökerezik: megmutatni ezeket az erdőket és a bennük zajló folyamatokat minél több embernek. telepítenek újat, tehát a tar­tamosság elveinek nem felel­nek meg. Az erdészetek tevé­kenysége pedig korántsem ön­kényes: a természetvédelmi szervezetekkel szoros együtt­működésben, meghatározott tervek alapján, az erdészeti hatóság felügyeletével végzik a munkájukat. Fontos, hogy az emberek valós képet kapjanak az erdőkről te meg az aktuális törvénymó­dosítást. Megszületett a ter­­mészetességi állapot fogalma, mely az adott erdőterületnek az legtermészetesebb formá­jához, mondhatni őserdőhöz viszonyított állapotát írja le. A törvény most már nemcsak azt deklarálja, hogy nem csök­kenhet a hazai erdők terüle­te, de a természetességi álla­pota sem romolhat. Trianon után az erdősültség hazánk­ban 10-11 százalékos arányt Táblákat tettek ki, új odúkat is telepítettek, szemetet szedtek EGER Szemetet szedtek, új in­formációs táblákat és madár­odúkat helyeztek ki, feltöltöt­­ték eleséggel az etetőt - az ér­sekkerti madárbarát sarkot önkéntesekkel közösen tette rendbe a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let Bükki Helyi Csoportja no­vember 24-én, szombaton. Mint azt korábban lapunk­ban már megírtuk, a park egy csendes zugában felállí­tott, tavaly novemberben át­adott madáretetőt az idén ta­vasszal megrongálták - isme­retlen tettesek összefirkálták, kilyuggatták az információs táblákat. A csoport most ön­kormányzati és civil felaján­lásokból készíttetett újakat a helyükre. Beszámolójuk szerint a táb­lák kihelyezésén túl a környe­ző fákra hat új odút is telepí­tettek, valamint egy, a mester­séges odúk típusait bemuta­tó oszlopot is felállítottak. Aki az Érsekkert madarait télen elemózsiával támogatná, bát­ran keresse fel az etetőt - ír­ják, egyúttal kérik a rongáló­­kat, a jövőben tartsák tiszte­letben a csoport és az önkén­tesek munkáját. Felhívták a figyelmet: a sarok biztonsága érdekében mostantól kamerá­val figyelik a területet. L. R. Új odúkat is elhelyeztek a madaraknak Fotó: beküldött Beavatkozás a gólyák védelmében HEVES MEGYE Nagy számban költ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) területén is a fehér gólya. Védelmük­ben a BNPI az elektromos há­lózatot fenntartó szolgáltatók­kal áll szoros együttműködés­ben - olvasható az igazgatóság közleményében. Sarkalatos pont az elektro­mos vezetékekre épült fészkek fészektartó állványra helye­zése, s az évek alatt többton­násra nőtt fészkek vékonyítá­­sa. A cél megóvni a madarakat az áramütéstől, s zavartalan­ná tenni az áramszolgáltatást.- Ilyen beavatkozáson esett át legutóbb Eger egyetlen gó­lyafészke is, amely tekinté­lyes méretűre nőtt - mondta el Pongrácz Ádám természet­­védelmi őr. - Nemrég fészek­tartót helyeztünk ki Bükkszé­ken is egy, a vezetékre épült fészek alá, s több beavatkozást tervezünk a Hevesi-síkon, a Borsodi-Mezőségben, Nógrád megyében, a Bükk és a Mátra településein is. A közlemény kitér továb­bá arra is, hogy a faj védel­me nem csak a fészkelőhelyek megőrzését jelenti, ugyan­is hasonlóan fontos a tele­pülések határában található táplálkozóterületek megőrzé­se és kezelése is. L. R.

Next

/
Thumbnails
Contents